A panasz célja az volt, hogy bebizonyítsa, Szöul mérsékelt éghajlatvédelmi célkitűzései – melyek szerint 2030-ig a szén-dioxid-kibocsátást 2018-hoz képest 40%-kal csökkentenék – sértik az alkotmányban garantált emberi jogokat.
Gyerekek játszanak egy szökőkútban a szöuli hőhullám alatt. Az ország alkotmánybírósága ma döntött…
Egy gyermekek által benyújtott kereset következtében a dél-koreai alkotmánybíróság augusztus 28-án, csütörtökön úgy határozott, hogy az ország éghajlati célkitűzései „alkotmányellenesek”, mivel nem biztosítják megfelelően a lakosság védelmét – közölték a felperesek ügyvédei. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy ezek a célkitűzések „sértik az alkotmányt, mert nem védik kielégítően az emberek alapvető jogait” – tették hozzá az ügyvédek a tárgyalás után.
A „Pivert és társai kontra Dél-Korea” néven ismert ügy azt igyekezett bizonyítani, hogy Szöul mérsékelt éghajlatvédelmi céljai, amelyek 2030-ig a szén-dioxid-kibocsátás 40%-os csökkentését irányozzák elő 2018-hoz képest, sértik az alkotmány által garantált emberi jogokat.
2021-ben Dél-Korea vállalta, hogy 2030-ig 290 millió tonnával csökkenti szén-dioxid-kibocsátását, és 2050-re szén-dioxid-semlegessé válik. Ennek eléréséhez az országnak 2023-tól kezdve minden évben 5,4%-kal kellett volna csökkentenie a kibocsátását, de ez nem valósult meg.
A bíróság megállapította, hogy „biztosítani kell azt a jogot, hogy az életet ne veszélyeztesse az éghajlati válság” – mondta az egyik fiatal felperes, Yoon Hyeon-jeong, örömkönnyekkel a szemében. A csütörtöki ítélet arra kötelezi a dél-koreai hatóságokat, hogy felülvizsgálják klímavédelmi céljaikat – közölte Youn Se-jong, a felperesek egyik ügyvédje.
„A Koreai Köztársaság Nemzetgyűlésének és kormányának felül kell vizsgálnia a karbonsemlegességgel kapcsolatos szabályozást, és olyan üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó célokat kell kitűznie, amelyek figyelembe veszik a jövő nemzedékek jogait” – mondta. A döntést követően a környezetvédelmi minisztérium közölte, hogy szándékában áll végrehajtani a szükséges intézkedéseket.
A felperesek azzal érveltek, hogy nemzedékük nemcsak azt kockáztatja, hogy leromlott környezetben éljen, hanem azt is, hogy a jelenlegi tétlenség miatt drasztikus intézkedéseket kell majd hozniuk a CO2-kibocsátás visszaszorítása érdekében. „Jogunk van ahhoz, hogy az éghajlati válság ellenére boldogan és biztonságban éljünk. Ezt a jogot mindenáron meg kell védeni” – hangsúlyozta Han Jeah, egy másik 12 éves fiatal panaszos.
Egy hasonló, fiatalok által indított ügy nemrégiben sikerrel zárult az Egyesült Államok Montana államában, egy másik pedig jelenleg az európai bíróságok előtt van. 2021-ben a német hatóságokat is elítélték. „Ahogy Németország is megerősítette a 2040-re vonatkozó csökkentési célokat, és a mostani döntés után felülvizsgálta a 2045-re vonatkozó célt, reméljük, hogy Szöul 2030-ra vonatkozó csökkentési céljait is megerősítik” – mondta Lee Csi Szun ügyvéd.
A csütörtöki dél-koreai döntés az első ilyen ítélet Ázsiában. Lin Yan-Ting, a januárban Tajvanon hasonló eljárást kezdeményező aktivista szerint ez „fontos precedenst jelenthet más ázsiai bíróságok számára hasonló ügyekben”. Májusban azonban elutasították a gyermekek által az amerikai Kalifornia állam ellen indított keresetet.
Forrás: PHYS.ORG
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
