Az iparosodás előtti és a mai erdők összehasonlítása rávilágít arra, hogy milyen jelentős változások mentek végbe az erdőborítottság, a biodiverzitás és a szén-dioxid megkötés terén.
Ez az összefoglalás a lényegre próbál rávilágítani pontosan azért, mert a CO2 szint növekedésével egyenes arányba terjed az a nézet, hogy milyen jó ez, legalábbis az erdők szempontjából. Ezzel szemben a valóság pedig már rég óta az, hogy összességében nem jó.
Iparosodás Előtti Erdők
- Biodiverzitás: Az iparosodás előtt az erdők rendkívül változatosak voltak, különösen a mérsékelt és trópusi övezetekben. Ezek a területek ősi erdőkkel voltak borítva, minimális emberi beavatkozással.
- Szén-dioxid megkötés: Ezek az erdők fontos szén-dioxid elnyelők voltak, nagy mennyiségű szenet tároltak a fáikban és a talajukban is.
- Kiterjedés: Az erdők hatalmas területeket borítottak, különösen Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában, kevés emberi tevékenység által okozott erdőirtással.
Iparosodás Utáni / Jelenlegi Erdők
Erdőirtás: Az iparosodás óta jelentős mértékben csökkent az erdők kiterjedése, elsősorban a mezőgazdaság, városfejlesztés és ipari tevékenységek miatt. Az emberi tevékenységek a világ erdeinek közel felét elpusztították az elmúlt évszázadokban.
Szén-dioxid-dinamika: Bár az erdők még mindig fontos szén-dioxid-elnyelők, a képességük a szén-dioxid megkötésére csökkent a pusztítás, erdőtüzek és degradáció miatt. Bár egyes területeken erdőtelepítési programok zajlanak, a fiatal erdők nem képesek annyi szenet tárolni, mint a régi erdők.
Biodiverzitás-csökkenés: Az erdőirtás és a fajgazdag erdők helyettesítése monokultúrás ültetvényekkel csökkentette az erdők biológiai sokféleségét. Ez gyengíti az erdők ellenállóképességét a klímaváltozással szemben.
Az erdőátmenet görbéje: újraerdősítés és erdőirtás. A felső szaggatott vonal a teljes erdőborítást jelzi. Az alsó szaggatott vonal az elsődleges erdőborítást jelzi. A szaggatott vonalak közötti terület a másodlagos erdőborítást jelzi. Az erdőirtás folytatódhat a másodlagos erdőterületek növekedésével párhuzamosan is, vagy akár a platón is állhat. Mindkét forgatókönyv szerint a kivágott erdő különbözik attól, ami visszatér. Ez az elsődleges erdőkből a másodlagos erdőkbe való átmenet hatással van a megélhetésre és az ökoszisztémákra (Wilson et al. 2017 alapján módosítva).
Növekvő CO2-szintek hatása: A megnövekedett légköri szén-dioxid szint (CO2) néhány esetben serkenti a fa növekedését, amit CO2-trágyázási hatásnak neveznek. Azonban ez a hatás egyenetlen, és függ a víz- és tápanyagellátástól. Az erdők pusztulásának sebessége azonban meghaladja ezt a növekedési hatást.
A CO2 hatása az erdőkre
Az emelkedett CO2-szint miatt egyes erdők gyorsabban nőhetnek, de más tényezők, mint például az aszályok és a hőhullámok, korlátozhatják a hosszú távú növekedést. A globális erdőirtás miatt a bolygó erdei nem képesek olyan hatékonyan megkötni a szén-dioxidot, mint korábban, ami hozzájárul a klímaváltozáshoz.
Összességében, bár a CO2 növekedése néhány erdő növekedését serkentheti, az iparosodás óta az erdőterületek és azok szén-dioxid megkötési képessége jelentősen csökkent, ami fontos tényező a klímaváltozás súlyosbodásában.
Források:
“Global Forest Resources Assessment” – FAO
“The State of the World’s Forests” – UNEP
Rampasek László A.