A világ egyik legelismertebb állatvédő és kutatója, Dame Jane Goodall hosszú betegség után, 91 éves korában elhunyt.

Goodall forradalmusította a primatológiát és generációkra inspirálta a természet szeretetét, üzenete a reményről és a fenntarthatóságról örökre tovább él.

A tudomány és a környezetvédelem világa gyászba borul: Jane Goodall, az a brit primatológus, akinek a neve elválaszthatatlanul összefonódott a csimpánzkutatással és a globális környezetvédelmi mozgalmakkal, elhunyt. Goodall családja közleményt adott ki, amely szerint kedden, békésen, családja körében hunyt el otthonában, hosszú betegség után.

Forradalom a dzsungelben

Jane Goodall nem volt hivatalos biológusi képzettséggel rendelkező tudós, amikor 1960-ban, csupán 26 évesen kilépett a Tanzániában található Gombe Streame Nemzeti Park dzsungelébe. Ezzel a lépéssel egy olyan utat nyitott meg, amely alapjaiban változtatta meg, amit az emberi és állati viselkedésről hittünk.

• Eszközhasználat és érzelmek: Goodall volt az, aki elsőként dokumentálta, hogy a csimpánzok módosított botokkal “halásznak” hangyák után, lényegében felfedezve, hogy nem csak az ember képes eszközök készítésére és használatára.
• Egyedi személyiségek: Kutatói megfigyelései kimutatták, hogy a csimpánzoknak egyedi személyiségük, érzelmi életük és komplex társadalmi kapcsolataik vannak, olyan fogalmak bevezetésével, mint amilyen a „személyiség” az állatkutatásban.

“Jane nem csupán megváltoztatta a tudományt, hanem megváltoztatta azt, hogy mit tartunk lehetségesnek,” mondta egy kortárs kutató. “Egy fiatal nő, kezében csak egy jegyzetfüzet és egy távcső, aki leszámolt az akkori előítéletekkel, és egy új dialógust nyitott a természettel.”

A kutatóból aktivistává

Ahogyan az évek múltak, Goodall rádöbbent, hogy a csimpánzok élőhelyeit fenyegeti a pusztítás. Ezért egyéni kutatásából kiindulva globális környezetvédelmi ikonná vált. Életének utolsó évtizedeit szinte állandó utazással töltötte, előadásokat tartott, és sürgette a fenntarthatóbb életmód és az erdőirtás megállításának szükségességét.

Alapítványa, a Jane Goodall Intézet a világ egyik legelismertebb és legbefolyásosabb természetvédelmi szervezete, amely kiemelkedő szerepet játszik a fiatalok ösztönzésében a Roots & Shoots programján keresztül.

Öröksége: A remény üzenete

Bár Jane Goodall fizikálisan elhagyott minket, öröksége tovább él. Nemcsak a tudományos ismeretekben, hanem abban a hitben, amit mindig is képviselt: minden egyén számít, és minden egyes nap, amelyet élünk, lehetőség a változásra.

Jane Goodall nem csupán a csimpánzok hangja volt,” foglalta össze egy tisztelője. “Ő maga volt a természet bölcsessége és állhatatossága. Bízott abban, hogy ha az emberek megértik a csodálatosságát az élővilágnak, akkor meg is fogják óvni. Ez az üzenete halhatatlan.

Mi vagyunk a legintellektuálisabb faj, akik a bolygón járnak, de nem vagyunk intelligensek. Ha intelligens vagy, nem pusztítod el egyetlen otthonodat. Dr. Jane Goodall,

A népességrobbanás veszélye

Az élete vége felé egyre hangsúlyosabban szólt arról a fundamentális veszélyről, amely a Föld minden egyéb krízise mögött áll: a túlzott népességnövekedésről. Goodall egyenesen és bátran felvállalta, hogy a bolygónk zsugorodó forrásainak és a környezeti pusztulásnak ez az egyik legfőbb kiváltó oka.

A probléma gyökere: A Föld terhe

Míg sokan a klímaváltozás tüneteire (mint a szélsőséges időjárás) koncentrálnak, Goodall a probléma forrásáig vitt minket vissza. Hangsúlyozta, hogy a Föld erőforrásai végesek, de az emberi igények a népesség növekedésével exponenciálisan nőnek. Minden új ember élelemre, vízre, energiára és élettérre van szüksége, ami közvetlenül vezet:

• Erdőirtáshoz, hogy új mezőgazdasági területeket nyissanak.
• Az élelmiszer-termelés intenzívé válásához, ami óriási mennyiségű vizet és energiát igényel.
• A biodiverzitás csökkenéséhez, mivel az emberi tevékenység egyre több élőhelyet szorít ki.

Goodall rámutatott, hogy bármilyen zöld technológiát is fejlesztünk, ha a népesség száma tovább robban, ezek a megoldások a problémák leküzdése helyett csak a növekvő igényekkel próbálnak lépést tartani.

A Túlélés Napja és a “túllövés”

Goodall gyakran hivatkozott a “túllövés napjára” (Earth Overshoot Day), ami azt a dátumot jelöli, amikor az emberiség elfogyasztotta a Föld egy évben termelni képes erőforrásait. Ez a dátum évről évre egyre korábbra tolódik. Goodall számára ez egyértelmű jele volt annak, hogy a bolygó terheit meghatározó népességnövekedés fenntarthatatlan.

A megoldás: Az oktatás és a nők társadalmi szerepvállalásának támogatása

Goodall nem csak a problémát jelölte meg, hanem egy konkrét, emberközpontú megoldást is kínált. Számára a kulcs a nők és lányok oktatása és erősítése volt. A kutatások szerint azokban a régiókban, ahol a nők hozzáférnek a közoktatáshoz és a családtervezés lehetőségeihez, a születések száma természetes módon csökken. Goodall hitte, hogy ha a nők irányíthatják saját életüket és testüket, az nemcsak az ő helyzetüket javítaná, hanem a bolygó egészének terhét is enyhítené.

Öröksége: Egy kényes téma megfogalmazása

Jane Goodall azzal, hogy bátran felvállalta ezt a kényes témát, megmutatta, hogy egy valódi környezetvédő nem kerülheti el a népességkérdés megvitatását. Üzenete egyben figyelmeztetés és útmutatás is volt: a Föld terheit nem lehet a végtelenségig növelni, és a megoldás nem csupán a technológiában, hanem az emberi felelősségben és a társadalmi igazságosságban rejlik.

Rampasek László A.