A város annyira szennyezett, hogy a légzőszervi betegséggel élő emberek magasabban fekvő helyekre költöznek, hogy elmeneküljenek, és a fiatalok kivándorlásról álmodnak. De egy egyszerű alkalmazás elindított egy mozgalmat a szmog kezelésére.

„Mindig tudtuk, hogy van probléma a légszennyezéssel, mert láthatjuk azt” – mondja Kosta Barsov, aki Skopjében (Észak-Macedónia) él. „Télen büdös van – ha tanulás közben kinyitom a hálószobám ablakát, úgy érzem, hogy megfulladok. Ha sétálok a kutyámmal, le kell cserélnem a ruháimat, amikor visszatérek, mert szaglanak.”

A 16 éves Barsov télen minden nap megnyitja telefonján az AirCare alkalmazást, és ellenőrzi a környezetszennyezés szintjét. „Két érzékelő van a házam közelében, és télen mindig szennyezett a levegő” – mondja nekem Barsov.
Ha zöld kört látsz, a levegő körülötted tiszta. Ha sárgát, van némi szennyezés, de az nem lépi túl az EU korlátozás határait.
Ha piros vagy sötétebb, akkor a szennyezés meghaladja a határértéket, és az egészségre veszélyes.

Az alkalmazás nélkülözhetetlen eszközzé vált Barsov és sok más ember számára a városban, annak megértéséhez, hogy hol van a szennyezés és pontosan mennyire rossz. Ennek eredményeként növekvő tudatosság és aggodalom alakult ki a város levegőjével kapcsolatban.

„Nagyon sok ember használja az alkalmazást, nagybátyámnak asztmája van, és ő mindig ellenőrzi” – mondja Barsov, aki a helyi Péntektől a Jövőért című fejezet tagja, amely egy globális ifjúsági mozgalom az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén. “Az elmúlt években sokkal több tudatosság történt, és úgy érzem, egy mozgalmat építünk.”

Noha Észak-Macedónia nem része az EU-nak, belépett a csatlakozási tárgyalásokon résztvevők közé, és van valamilyen megoldása az EU levegőminőségi előírásainak teljesítéséhez. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint jelenleg Észak-Macedóniában, évente mintegy 4000 korai haláleset oka lehet a légszennyezés, és Szkopje gazdasági költségei feltételezhetően 570 és 1 470 millió euró között vannak.

Észak-Macedóniában a fiatalok körében magas a kivándorlási arány. Kosta Barsov szerint Skopje
levegőszennyezettsége az egyik oka az ő elköltözésüknek (forrás: Jessica Bateman).

A város élvezi a balzsamos tavaszt amikor meglátogatom, ám még mindig érzem a gépjárművek füstje és a fa füstjének éles keverékét, amikor kilépek a lakásomból és a torkom rendszeresen irritálódik. Barsov szerint a légszennyezés annyira befolyásolja az életminőségét, hogy ez az egyik oka annak, hogy ő és barátai azt tervezik, tanulmányaik után külföldre költöznek. „Itt élni, ez tényleg taccsra tesz, ” – magyarázza. „Évente három hónapig nem igazán lehet kimenni, vagy akár kinyitni az ablakot. Olyan nyomasztó.” Lehet, hogy ők nem az egyetlenek voltak, akik elhagyták Észak-Macedóniát a szennyezés elkerülése érdekében – 2017-ben a Világbank becslése szerint az ország diplomásainak egyharmada a tengerentúlon élt.

Tudtam, hogy légszennyezés van, de nem tudtam, hogy ennyire rossz. Az adatokat néztem, és arra gondoltam, hogy ezek a számok túl magasak … lehet hogy hibásak? – Gorjan Jovanovski

Számos tényező okozhatja a szmogot, de mindegyiknek van egy közös vonása: a szegénység. Az országban az átlagos havi bér 250 €, és sok ember csak azt engedheti meg magának, hogy otthonát fával fűtse, biomassza-pellettel vagy néha műanyag égetésével. Az olyan régi autókat, amelyek nem felelnek meg az EU kibocsátási előírásainak, importálják és olcsón értékesítik, a tömegközlekedés korlátozott. Az erőművek és az ipar is szerepet játszanak. Ezt a zamatos levegőt a város körüli magas hegyek csapdába zárják; télen a hőmérsékleti inverzió meleg levegő „pecsétjét” hozza létre a völgy felett, amely a hideg levegőt bezárja. Az összes keletkezett szmog és füst így elakad itt.

De Európa legszennyezettebb városában az AirCare alkalmazás megjelenése előtt, viszonylag kevés volt a tudatosság arról, hogy a levegő minősége milyen rossz. Az alkalmazást 2015-ben többé-kevésbé véletlenül fejlesztette ki akkoriban egy 22 éves mérnöki hallgató, Gorjan Jovanovski. “Megpróbáltam magam megtanítani arra, hogyan kell fejleszteni alkalmazásokat az Android számára” – mondja és hozzáteszi, hogy akkoriban nem volt különösebb érdeklődés a környezetvédelmi kérdések iránt. Böngészett egy kormányzati webhelyen, hogy ötleteket szerezzen, amikor a légszennyezés adataihoz lyukadt ki, amelyeket az államilag működtetett mérőállomásokból gyűjtöttek össze.

Az Aircare alkalmazás a levegőszennyezést ismertté tette Skopje sok lakosa számára,
akik nem voltak tisztában a probléma mértékével (Forrás: Jessica Bateman)

„Tudtam, hogy szennyezés van, de nem tudtam mennyire rossz” – emlékszik vissza. „Néztem az adatokat, és azt gondoltam, hogy ezek a számok túl magasak … hibásak lehetnek? Lehet, hogy az érzékelők hibásan működnek? Nem tudok semmit a légszennyezésről, tehát mindennek utána kellett néznem.”

Jovanovski készítette és adta ki az alkalmazást, de nem volt felkészülve arra, hogy ilyen gyorsan népszerű lesz. “Valójában technikai problémákat okozott, mert nem volt optimalizálva ilyen sok felhasználó számára” – mondja. „Az emberek képernyőképeket osztottak meg a szennyezés mértékéről, a közösségi médiában. Vannak, akik tiltakozási jelként egy piros kört használtak profil képeik felett.”

Természetesen néhány embernek gyanús is volt. “Sok pletyka volt arról, hogy az egyik politikai párthoz tartozom, és ezt az ellenségeskedés gerjesztésére találtam ki” – mondja. “Aztán az emberek lassan észrevették:” “ó, várj, ez az igazság.”

Az alkalmazás megjelenése után kialakult egyik csoport az O₂ Kezdeményezés volt, amely számos környezeti kérdést kampányolt. „Gorjan adta az embereknek a szükséges adatokat ahhoz, hogy megértsék” – mondja Eli Pesheva, aki a csoport társalapítója. „Ez egyszerű. Ahol van egy piros kör, ott az egészséged veszélyben van, a családod élete veszélyben van.” Ő és más aktivisták hamarosan a közösségi médián keresztül találkoztak. „Rájöttünk, hogy lehet olyan kritikus ember tömeg, aki ösztönözheti a változást.”

Sok bronchitis esetet fognak látni ősztől kora tavaszig. Olyan, mintha [a gyerekek] fulladnának, amikor belépnek – valójában nem kapnak levegőt – Mimi Kimovska-Hristova

Pesheva közvetlen tapasztalatokkal rendelkezik a légszennyezés egészségügyi hatásairól. Évek óta Novo Lisice szomszédságában él, Szkopje egyik legalacsonyabb és ezért az egyik legszennyezettebb részén. „Soha nem volt problémám, de a férjem és a két lányom nem tudnak lélegezni” – mondja. „Mindig allergiákkal és légzőszervi fertőzésekkel küzdenek.” Néhány évvel ezelőtt a család úgy döntött, hogy magasabb helyre költözik, el a városból. “Télen mész az út mentén, amely a házamhoz vezet, és átléped a szennyezés határát” – mondja. „Olyan, mintha kijönnél a felhőből a tiszta égre. Azt mondjuk, hogy ez volt a legjobb döntés, amit valaha tettünk.”

Eli Pesheva az O2 Initiative környezetvédelmi mozgalom társalapítója,
az AirCare alkalmazás megjelenése után, (forrás: Jessica Bateman).

Mimi Kimovska-Hristova, a városi általános kórház intenzív osztályának gyermekorvosa, évek óta tanúja a toxikus levegő Skopje gyermekeire gyakorolt hatásainak. „A gyermekeknek sokkal kisebb a légútja, így a részecskék könnyebben elakadnak” – mondja. A levegőszennyezés károsítja a légutakat bevonó védő szöveteket, így érzékenyebbé teszik őket a vírusok és baktériumok ellen, és felesleges nyálka képződik, ami köhögéshez vezet. (Tudjon meg többet a légszennyezés és a légzőszervi betegségek, például a Covid-19 kapcsolatáról).

Sok bronchitis esetet fognak látni ősztől kora tavaszig. – folytatja Kimovska-Hristova. „Olyan, mintha fulladnának, amikor belépnek – valójában nem kapnak levegőt.” Hozzáteszi, hogy ha a családok megengedhetik maguknak, hogy elköltözzenek a városközpontból egy kevésbé szennyezett környékre, akkor a gyermekek teste könnyen felépülhet. Kimovska-Hristova emellett magas asztma és rákos megbetegedési arányt tapasztalt a gyermekeknél, „amire nem lenne szabad számítani, például torokdaganatok”.

Az alkalmazás elindítása előtt Pesheva szerint, nehéz volt több száz embert mozgósítani a környezet védelmi tiltakozásokhoz. De 2015 decemberében, amikor a téli szmog a csúcspontján volt, több mint 1000 ember gyűlt össze Skopje főterén, hogy tiltakozzanak a légszennyezés ellen. “Az emberek minden nap kapcsolatba léptek velünk a közösségi médiában, és megkérdezték, mit tehetnek és hogyan tudnak bekapcsolódni” – emlékszik vissza Pesheva.

Van azonban egy probléma az AirCare által használt szennyezési adatokkal. A kormány által használt mérőállomások karbantartása, hihetetlenül költséges és gyakran hibásan működnek vagy összeomlanak. Ez ahhoz vezet, hogy a leolvasások nem jelennek meg az alkalmazásban. Az ENSZ 2019. évi környezetvédelmi programjának (UNEP) a Nyugat-Balkán légszennyezettségéről szóló jelentése rámutatott arra, hogy az állomások fenntartásához szükséges pénzügyi források hiánya miatt, a következetlen adatok kihívást jelentettek az egész régióban. Pesheva megbeszélte a helyzetet Pance Cavkovskival, a marketing iroda munkatársával.

„Elkezdtem online más megoldásokat keresni, és úgy találtam, hogy körülbelül 60 euróért vásárolhatok érzékelő berendezéseket” – mondja. Cavkovski és munkatársai mintegy 50 érzékelőt rendeltek, és kiosztották a kollégáknak.
Az eszközöket kívülre kell helyezni, például egy erkélyen a falhoz kell rögzíteni, közvetlen napfénytől, esőtől és más szennyeződés forrásától (például kémények) távol. Ezek szintje nem lehet magasabb, mint négy emelet, ha pontos jelzést szeretnénk kapni a talajszinti légszennyeződésről.

Cavkovski létrehozott egy alkalmazást, a PulseEco-t, amely összesíti az összes leolvasást, és nyílt forrásúvá tette az adatokat, hogy az AirCare-en is megjelenjenek. Cavkovski útmutatásokat is közzétett arról, hogy az emberek hogyan rendelhetnek és építhetnek be érzékelőket magukhoz, és hogyan csatlakozhatnak más városok a hálózathoz.

A szakértők megkérdezték, hogy az ipari szennyezés mennyiben
járul hozzá Skopje légúti problémájához (forrás: Alamy)

Az érzékelők azonban ellentmondásosak, mivel nem felelnek meg az Európai Levegőminőségi Index mérési előírásainak, és alacsonyabb minőségű adatokat szolgáltatnak. Ennek eredményeként az ország politikusai felszólaltak a felhasználásuk ellen. „Nagyon értékelem azt, amit a civil társadalom csinál, mert ha nem csapnak zajt, senki sem fogja tudni.” – mondja Olivera Kujundzic, aki a montenegrói környezetvédelmi ügynökség levegőminőségének vezetője és számos tanulmány társszerzője, mint az EU és az ENSZ számára írt Fejlesztési program Macedónia légszennyezéséről. De attól tart, hogy a barkácsolás megoldásai károsíthatják a közvélemény bizalmát a tudomány és a szakértelem iránt. „Be kell tartani a szabványokat.”

Cavkovski szerint az olcsóbb eszközök megbízhatóak. „Nem azt mondjuk, hogy olyan jók, mint a drágábbak, de ugyanazokat a leolvasási adatokat mutatják” – mondja. Jovanovski hozzáteszi: „Ha a kormány nem szolgáltat pontos adatokat, akkor az emberek megtalálják a saját megoldásaikat.”

A térségben sok vállalat nem megfelelően jelenti be a kibocsátását – Maja Colovic-Daul

Az aktivisták azt remélik, hogy az érzékelők segítenek nekik megtalálni a város legnagyobb szennyezőit. A házak fűtését már hosszú ideje bűnösnek tartják, és Cavkovski megerősíti, hogy a leolvasások értékei növekednek, amikor az emberek a hideg téli éjszakákon begyújtanak. A szennyezés azonban nem tűnik el nyáron, és Jovanovski szerint a legmagasabb értékek a gyárak és más ipari telephelyek közelében található érzékelőkből származnak.
Ezt a mintát is észreveszem, amikor az alkalmazást ellenőrzöm, miközben sétálok a városban.

„Az egyetlen módja annak, hogy biztosan tudjuk az értékeket az, hogy a gyárak érzékelőket engedjenek a helyiségeikre tenni, de eddig megtagadták a velünk való együttműködést” – mondja Jovanovski. Az egyik gyár, amelyhez fordultam kommentálásra, azt mondta, hogy nyitott volna az érzékelők telepítésére, ha azok megfelelnének az európai levegőminőségi mutató előírásainak.

A tudósokkal folytatott beszélgetések során folytatódik a vita, a szennyezés forrásaival kapcsolatban. „A lakásfűtés az elsődleges prioritás, aztán a forgalom, majd az ipar” – mondja Mihail Kuchubovski Észak-Macedónia Környezeti és Egészségügyi Minisztériumából. Hozzáteszi, hogy az ipar „régen probléma volt”, de a vállalkozásoknak most már környezetvédelmi engedélyeket kell beszerezniük egy olyan EU irányelv alapján, amely korlátozza a kibocsátást, az EU-tagság elérése felé történő lépés részeként.

Azonban Maja Colovic-Daul, az UNEP 2019. évi tanulmányának vezető szerzője szerint, ezt nem mindig kényszerítik ki.
„A térségben sok vállalat nem megfelelően jelenti be a kibocsátását” – mondja Colovic-Daul, aki a Világbanknál szintén környezetvédelmi és szociális tanácsadó. „Az ipari szereplők kötelesek egy hitelesített laboratóriumot bevonni a mérések elvégzésébe, de úgy gondoljuk, hogy ezek az eredmények gyakran hamisak, mert ha megnézzük a pénzösszeget, amelyet a laboratóriumoknak fizetnek, lehetetlen információt szolgáltatni a mérésekről ilyen költségért.” Hozzáteszi, hogy az ellenőröknek ritkán van megfelelő felszerelésük, és hogy a kibocsátási határértékek megsértéséért kiszabott bírság viszonylag alacsony – 3000 eurótól 10 000 euróig.

Az észak-makedóniai környezetvédelmi mozgalmakat vezető fiatalok abban reménykednek,
hogy Skopje légszennyezettségét orvosolni lehet (forrás: Getty Images).

„Ez egy szegény régió, ezért gyakran csendben elfogadják, hogy ezek az iparágak embereket foglalkoztatnak, és így nem vezetnek be komoly bírságot” – mondja Colovic-Daul. „Költséghatékonyabb a vállalatok számára a bírságfizetés, mint az új technológiába történő befektetés.” Kujundzic megerősíti, hogy az iparágnak az uniós szabályokhoz való igazítása még mindig „folyamatban van”, de optimista, hogy 2023-ra megtörténik Észak-Macedónia EU-csatlakozási céljainak teljesítése.

Visszatérve Szkopjére, az aktivisták biztosak abban, hogy munkájuk kezdi a kormányt arra kényszeríteni, hogy cselekedjen. „Minden politikai párt eljött hozzánk, és ajánlásokat kért a választási programjaikhoz” – mondja Pesheva. “20 oldalt adtunk nekik.”

A haladás azonban lassú. „Nem mondhatom, hogy a kormány nem tett semmit, de mindaz amit tett, nagyon kevés volt” – mondja Jovanovski, hivatkozva bizonyos intézkedésekre, például az ingyenes tömegközlekedésre, amelyet most vezetnek be, amikor a PM10 szintje két napja folyamatosan, négyszeresen meghaladja az EU értéket: „Első alkalommal nem szabad négyszer egymás után meghaladnia a limitet” – mondja.

Amikor találkozom fiatal aktivistákkal, elmondom nekik, hogy szükségünk van arra, hogy az országban maradjanak. Ha nem tetszik valami, küzdeni kell a változtatásért – Eli Pesheva

További megoldásokra van szükség, amelyek közé tartozik a jobb tömegközlekedés, a gyalogos megközelítésű városközpont és a több napenergiával működő fűtés, a fosszilis üzemanyag-égetés csökkentése érdekében. „Rengeteg egyszerű megoldás létezik, de mindegyikük politikai akaratot igényel” – mondja Pesheva.

Jovanovski jelenleg tovább terjeszti az AirCare-t a balkáni térség mind a 11 országába. Az olyan fő szennyező-hely hotspotok, mint Szarajevó és Belgrád városa, 2019 telén több napig a világ legszennyezettebb városai listájának tetején szerepelt. Jovanovski a reklámozás révén is finanszírozza az alkalmazás üzemeltetését, és Amszterdamból Szkopjébe költözik, hogy teljes időben dolgozzon rajta.

„Integrálni akarom az Európai Űrügynökség szennyeződés-követő műholdjával, hogy lefedjük azokat a területeket, ahol nincs érzékelő” – mondja. „Van egy prototípusom is Bluetooth érzékelőhöz, amellyel körbe járhatunk.”

Pesheva azt reméli, hogy a jelenlegi aktivista hullám lelassíthatja az ország súlyos kivándorlási tendenciáját. „Amikor fiatal aktivistákkal találkozom, elmondom nekik, hogy szükségünk van arra, hogy az országban maradjanak” – mondja. „Ha nem tetszik valami, akkor küzdeni kell a változtatásért.”

Barsov azt gondolja, hogy igaza lehet. „Ez egy olyan ország, ahol az emberek gyakran elveszítik a reményt, mert semmit nem látnak megváltozni” – mondja. „De azt hiszem, a létrehozott mozgalom valós reményt adott nekünk.”

Forrás: BBC | Írta: Jessica Bateman 

A riport megírásához szükséges utazásból származó szennyező-anyag kibocsátás, körülbelül 52 kg szén-dioxid volt, vonattal és busszal utazva. Ennek a riportnak a digitális szennyező-anyag kibocsátása becslések szerint 1,2 g – 3,6 g szén-dioxid oldalanként. Tudjon meg többet arról, hogy hogyan számoltuk ki ezeket az adatokat, itt.

Economic cost of the health impact of air pollution in Europe