A Helene hurrikán halálos esőzései és szelei, amelyek szeptember végén az USA délkeleti részét 500 mérföldön át pusztították, a klímaváltozás miatt fokozódtak.
Egy új tanulmány arra ösztönzi az USA szárazföldi régióit, hogy tervezzenek az „elképzelhetetlen” hurrikánok okozta áradásokra.
Helene hurrikán a Mexikói-öbölben szeptember 25-én. A NOAA GOES-16 műholdjának felvétele.
Az éghajlatváltozás a Helene hurrikán katasztrofális hatásainak fő mozgatórugója, amely mind a part menti, mind a szárazföldi közösségekben pusztított.
Szeptember 26-án késő este a Helene hurrikán a Saffir-Simpson-skála szerinti 4-es kategóriával érkezett a floridai Panhandle területére, nagy széllökéseket, szélsőséges esőzéseket és viharhullámokat hozva a part menti területekre.
A következő két napban észak-északkeleti irányban csapott le a szárazföld belseje felé, özönvízszerű esőzéseket hozva egy nagy területre, beleértve Georgia nagy részét, Észak- és Dél-Karolina nyugati részét, Tennessee keleti részét és Virginia déli részét. Ez kiterjedt és sok esetben példátlanul nagy árvizekhez vezetett e régiókban. Legalább 227 ember meghalt, és közel 2 millióan maradtak áram nélkül (AP News, 2024; CNN, 2024).
Az éghajlatváltozás hatása a trópusi ciklonokra összetettebb, mint a szélsőséges időjárási események más típusai esetében, mivel a hatásokat a heves esőzések és a szélsőséges szelek egyaránt befolyásolják. Emellett a környező körülmények, különösen a Mexikói-öbölben és a tágabb medencében a tengerfelszín hőmérséklete döntő szerepet játszik a hurrikánok kialakulásában. Itt az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Svédország és Hollandia tudósai több különböző megközelítéssel vizsgálják az éghajlatváltozásnak a Helene hurrikán e különböző aspektusaira gyakorolt hatását, ugyanazt a megközelítést követve, mint a Gaemi tájfun esetében, amely az év elején a Fülöp-szigeteken, Tajvanon és a kínai Hunan tartományban súlyos következményekhez vezetett, hogy elemezzék, az ember okozta éghajlatváltozás befolyásolta-e és milyen mértékben a Helene hurrikánhoz kapcsolódó szélsebességet és csapadékmennyiséget. Az éghajlatváltozásnak a heves esőzésekben játszott szerepének értékeléséhez a leginkább érintett régiót két alrégióra osztották: az ÉSZ 29,5-32° és Ny 81,5-86° közötti tengerparti régióra (1.1. ábra), ahol a Helene partot ért és két napig tartó szélsőséges esőzéseket okozott, valamint a szárazföldi régióra, amely a 34. szélességi fokot foglalja magában. 5-38 °N és 80-85 °W (1.1. ábra), a déli és középső Appalache-hegységben, ahol a hurrikánból származó csapadék egy korábbi heves esőzéssel kombinálódott, és 3 napig tartó, példátlan esőzéshez vezetett. Helen-t kialakító és tápláló feltételeinek vizsgálatához elemezték a klímaváltozás szerepét a magas tengeri felszíni hőmérsékletek és a potenciális intenzitás tekintetében. A potenciális intenzitás egy olyan mutató, amely a tengeri felszíni hőmérsékletet, a levegő hőmérsékletét és a levegő páratartalmát kombinálja, hogy előre jelezze a hurrikán maximális szélsebességét.
1.1. ábra: Összesített csapadékmennyiség az USA délkeleti részén 2024. szeptember 25-27. között. A Helene hurrikán pályája piros pontok sorozataként látható, a piros régiók pedig a jelentés 2. szakaszában a szélsőséges csapadékelemzéshez használt régiók. Az érintett államok határai a hivatkozás kedvéért szerepelnek. Az IMERG adatai.
Főbb eredmények
- A Helene hurrikán a Mexikói-öbölben rekordmeleg tengerfelszíni hőmérséklet felett alakult ki. A Helene földet érését megelőző napokban egy megrekedt hidegfront mentén lassan mozgó viharok sora alakult ki, amelyek trópusi nedvességet szívtak be a Helene külső széleiről. Ez a rendszer, amely Atlantától a déli Appalache régióig húzódott, nagyon heves esőzésekhez vezetett a déli államokban és Appalache-ban, még a Helene-hoz kapcsolódó heves esőzések megérkezése előtt, ami pusztító áradásokhoz vezetett.
Összességében legalább 227 ember halt meg, ami a 2005-ös Katrina óta a legmagasabb halálos áldozatszám egy hurrikánban az USA szárazföldi részén. - A hurrikán és az azt megelőző esőzés okozta rendkívül heves esőzések mellett a meredek domborzati viszonyok miatt az esővíz a folyókba és patakokba ömlött, ami rendkívül hirtelen, a háztetők szintjéig terjedő hirtelen áradásokhoz vezetett, és sok régióban lehetetlenné tette az evakuálást.
- A mai éghajlaton, amely elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt már 1,3 °C-kal melegedett, az időjárási megfigyelések azt mutatják, hogy a Helene hurrikánhoz hasonló heves esőzések a tengerparti régióban körülbelül 7 (3-25) évente egyszer, a szárazföldi régióban pedig 70 (20-3000) évente egyszer fordulnak elő.
- Az éghajlatváltozás csapadékban játszott szerepének meghatározásához a megfigyeléseket éghajlati modellekkel kombinálták. Mindkét régióban az éghajlatváltozás következtében a csapadékmennyiség körülbelül 10%-kal lett hevesebb, és ennek megfelelően a 2 napos és a 3 napos maximumok csapadékösszegeit az éghajlatváltozás körülbelül 40%-kal, illetve 70%-kal tette valószínűbbé. Ha a világ továbbra is égeti a fosszilis tüzelőanyagokat, ami a globális felmelegedést 2 °C-kal az iparosodás előtti szint fölé emeli, a pusztító esőzések valószínűsége mindkét régióban további 15-25%-kal nő.
- Az IRIS modellt a Helene erős szeleit a Helene 2 fokos körzetében partot érő viharok elemzésével vizsgálták. Az 1,3°C-kal hűvösebb éghajlaton lezajló viharok statisztikai modellezésével ez a modell kimutatta, hogy az éghajlatváltozás felelős az ilyen viharok számának mintegy 150%-os növekedéséért (jelenleg átlagosan 53 évente egyszer fordul elő, szemben a 130 évenkénti átlaggal), és ennek megfelelően a hasonló viharok maximális szélsebessége mintegy 6,1 m/s (kb. 11%-kal) intenzívebbé vált.
- A Helene intenzitású viharhoz vezető környezeti feltételeket is vizsgálták. A csapadékkal megegyező megközelítést alkalmazva azt találták, hogy az éghajlatváltozás a Helene pályája körül szeptemberben 18-szorosára növelte a potenciális intenzitás valószínűségét. Az Ocean Climate Shift Indexet használva azt találtuk, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt a vihar nyomvonala feletti tengerfelszíni hőmérséklet (SST) körülbelül 200-500-szor valószínűbbé vált.
- Ezek az eredmények együttesen azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás fokozza a Helene-hez hasonló legerősebb hurrikánok kialakulásának kedvező feltételeit, amelyek intenzívebb csapadékösszegekkel és szélsebességgel járnak. Ez összhangban van más tudományos eredményekkel, amelyek szerint az atlanti trópusi ciklonok az éghajlatváltozás hatására csapadékosabbá válnak és gyorsabban erősödnek.
- A Helene hurrikán nagyon jó előrejelzéseket kapott, a NOAA nemzeti ügynökség sürgette a médiát, hogy figyelmeztesse az embereket a „katasztrofális és életveszélyes” áradásokra és földcsuszamlásokra a déli Appalache-hegységben. Az érintett part menti régiókban élő embereket arra kérték, hogy a Helene partot érése előtt evakuálják a területet. A legtöbb haláleset azonban a szárazföld belsejében, a hegyvidéki területeken történt, ahol a média szerint az olyan kihívások miatt, mint például a hiányos mobil- és internetszolgáltatások, a hurrikánokkal kapcsolatos korlátozott tapasztalatok és az evakuálási infrastruktúra korlátozottabb volta miatt, az emberek úgy érezték, hogy váratlanul érte őket.
- A Helene hurrikán belföldi útvonala mentén gátak és vízelvezető rendszerek hálózata létezik, amelyekről már régóta megállapították, hogy nagymértékben ki vannak téve a veszélyeknek, és általában romos állapotban vannak. A katasztrofális gátszakadást végül sikerült elkerülni, annak ellenére, hogy legalább 3 gátat evakuáltak a folyásirányban, figyelmeztetve a lehetséges gátszakadásra. A jelenlegi árvízvédelmi infrastruktúra azonban nem számol azzal, hogy a heves esőzések hegyvidéki területeken földcsuszamlásokhoz és sárcsuszamlásokhoz vezetnek, ahogyan az a belföldi régióban történt, ami házak, vállalkozások és utak pusztulásához vezetett.
A teljes tanulmány letöltése: Helene hurrikán katasztrofális hatásainak fő okozója, amely a part menti
és a szárazföldi közösségeket egyaránt sújtotta (53 oldal, 10.2 MB)
Forrás: World Weather Attribution projekt az Imperial College London megbízásából