A települések levegőminőségét jelenleg jellemzően a lakossági fűtés határozza meg.
(Természetesen a forgalmas utak mentén a közlekedés továbbra is a mértékadó légszennyező forrás.)
A légszennyező anyagok közül az egészségre a legnagyobb veszélyt a kisméretű részecske (PM10), köznapi nevén a szálló por jelenti. (A PM10 alatt a 10 mikrométer átmérő alatti porrészecskékből álló frakciót értjük. PM2,5 alatt ennek egy „részhalmazát”, ami az ennél kisebb 2,5 mikrométer átmérő alatti porrészecskékből álló frakciót jelenti. Ez a legveszélyesebb az egészségre.)
Az elmúlt években elkészített országos légszennyező anyag leltárak adatai alapján a kisméretű szállópor kibocsátás több, mint 80 %-át a lakossági fűtés okozza! Emellett lényegesen kisebb a hozzájárulása a korábban fő probléma-forrásnak gondolt iparnak és közlekedésnek.
Egészségügyi szempontból a legveszélyesebb a 2,5 mikrométer átmérő alatti porfrakció (PM2,5), mert ezek felületére tapadnak a mérgező anyagok. Például a hulladékok égetése során a levegőbe jutó fémek 80-90%-a ennek a porfrakciónak a felületére tapad. Ezek a részecskék méretüknél fogva bejutnak a tüdő léghólyagocskáiba, onnan nem ürülnek ki és bizonyos részük (0,1 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék) még a véráramba is eljutnak.
A kisméretű részecskével (PM-mel) kapcsolatban régóta folynak kutatások. Ezek alapján az alábbiak állapíthatók meg:
- A szennyező anyag jellege: aeroszol. Azaz nem lebegő, szálló pornak kell elképzelnünk ezt az anyagot, sokkal inkább aeroszolnak (azaz a levegőben eloszlatott – 10 mikrométer részecskeátmérő alatti – szilárd és folyékony anyagok halmazának, rendszerének).
- A légkörben a tartózkodási ideje hosszú: kb. 1 hét, azaz a forrástól távolabb is megjelenik.
Az idő előtti (ún. korai) elhalálozások első számú környezeti oka a légszennyezés. Európában kb. 600.000 korai elhalálozáshoz járul hozzá a levegő szennyezettsége, ami tízszer annyi, mint ahányan közlekedési balesetben hunynak el. (Ez világszerte kb. 3 millió ember életét jelenti.) Magyarországon kb. 8-10ezer között becsülik a kutatók a levegőminőséggel összefüggő haláleseteket.
A szállópor egészségre gyakorolt hatását sokan és régóta kutatják világszerte (pl. WHO – Egészségügyi Világszervezet) és Magyarországon (pl. NNK – Nemzeti Népegészségügyi Központ). A publikált számok a különböző modellek alapján eltérnek, de az megállapítható, hogy a halálesetek 6-10 %-a megelőzhető, késleltethető lenne a levegőminőség jelentős javulásával.
A lakosság minél szélesebb rétegeinek elérése érdekében együttműködünk az Országos Polgárőr Szövetséggel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal és a Nemzeti Népegészségügyi Központtal.
A leghatékonyabb módja az ismeretterjesztésnek, ha közvetlenül szólítjuk meg a lakosságot, ezért az idén is folytatjuk országjáró körutunkat. Előző évben az országban 10 megyeszékhelyen került sor az önkormányzatokkal közösen megszervezve lakossági fórum megtartására a témában, az idén egy megyére: Pest megyére koncentrálunk és a megye kistelepülésein tartunk lakossági rendezvényeket. Rendhagyó tanóra keretében megkezdjük a témában a gyermekek környezeti nevelését: helyes fatüzelés és komposztálás témában – előadás megtartása köznevelési intézményekben. Ezt háttérintézményünk a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. végzi.
A kampány során a következő fontosabb üzenetekre kívánjuk felhívni a figyelmet
A légszennyezettség szempontjából különösen fontos a helyes lakossági tevékenység, mivel ilyenkor a lakosság saját és közvetlen környezetét éri a károsító hatás. Ilyen tevékenységek pl. a hulladékkal történő fűtés, illetve a hulladékok (avar és kerti hulladék) nyílt téren történő égetése, amely – annak ellenére, hogy jogszabály fő szabály szerint több, mint 15 éve tiltja – sajnálatosan ma még sok helyen előfordul. Hasonlóan káros az olcsóbb, rosszabb minőségű barnaszenek, lignit használata. Ezekben az esetekben az érintett emberek igen nagy mennyiségben szívják be az egészségre káros, hulladékok esetén kifejezetten mérgező anyagokat, amely miatt a halálozási kockázat is nagyobb.
A leginkább környezetbarát fűtési mód a gázfűtés és a távhő használata. Ha fával fűtünk, száraz tűzifát, fapelletet, vagy fabrikettet használjunk. Ha csak fával fűtünk, a keményebb típusú fafajtákat használjuk, ilyen a bükk, a tölgy, az akác és a gyertyán. Ha vegyes tüzelést (szenet és fát) használunk, tüzelőanyagként megfelelő lehet nyár, éger és a kőris is. A puhafák nem alkalmasak tüzelésre, így például a fenyőfajták a magas gyantatartalmuk miatt, vagy a gyümölcsfák, melyeknek alacsony a fűtőértékük, ezen kívül károsítják a tüzelőberendezésünket, illetve a kéményt.
20% alatti nedvességtartalmú tűzifát használjunk tüzelésre. Ezt a nedvességtartalmat kb. 1 év alatt éri el a frissen kivágott fa. Ha száraz fát használunk 20-30 %-kal csökkenthetjük a fűtési költségünket.
Ne fűtsünk hulladékkal. Ennek során mérgező, rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe, veszélyeztetve egészségünket, továbbá a környezetünket.
A kezeletlen fa és a papír kivételével tilos a háztartási tüzelőberendezésekben minden hulladék elégetése, beleértve például az alábbiakat is:
- úgynevezett „kezelt” fa, tehát festett, lakkozott fa (pl. régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.), de a műanyag ablakkeret is,
- rétegelt lemez, forgácslap, bútorlap,
- építési fahulladék,
- színes, „fényes” papírhulladék,
- petpalack, műanyag hulladék,
- használt autógumi, használt ruha, rongy,
- fáradt olaj, üzemanyag.
A zöldhulladék nyílt téri elégetésével veszélyes, rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe. 100 kg avar és kerti hulladék elégetése akár 90 millió köbméter levegőt is elszennyezhet.
A szállópor felületére mérgező anyagok tapadnak, amelyek a tüdőbe, vagy a kisebb méretű részecskék a vérbe is bejutva, káros egészségi hatásokat eredményeznek.
A kisebb részecskék a legveszélyesebbek a szervezetre, képesek bejutni a vérpályába és ezáltal a szervezet különböző szerveibe is eljutnak.
Forrás: futsokosankampany.hu