Hamis biztonságérzetet ad az óceáni szemét begyűjtése

A Boyan Slat nevéhez fűződő Ocean Cleanup az egyik legismertebb lehetőség a masszív óceáni szeméthegyek eltűntetésének, ám úgy tűnik összességében nem elég hatékony, ráadásul, ha jobban megvizsgáljuk megtalálunk az árnyoldalait is a kezdeményezésnek.

Hamis biztonságérzetet ad az óceáni szemét begyűjtése | ClimeNews - Hírportál

Az első és talán legfontosabb, hogy – ha akaratlanul is, de – eltereli a figyelmet és az erőforrásokat a hatékonyabb, bár talán kevésbé izgalmas, jól bevált módszerekről, amik több irányból közelítik meg a problémát. De még ha Boyan Slat Ocean Cleanup nevű telepe a tartós igénybevétel során is megbízhatóan működik, akkor is sokkal több műanyag kerül a tengerekbe, mint amennyit a rendszer képes kihalászni belőle. Sőt, a működése némelyekben akár hamis biztonságérzetet is kelthet, ami akaratlanul is azt fogja eredményezni, hogy sokan könnyelműbbé válnak, ami miatt fennáll a kockázata annak, hogy végül még több műanyag kerül a tengerekbe.

Hamis biztonságérzetet ad az óceáni szemét begyűjtése | ClimeNews - Hírportál

Ráadásul az óceáni műanyaghulladék aprózódása révén szétválik könnyebb és nehezebb részecskékre, amiknek a nagyobb része egyszerűen lesüllyed a tengerfenékre. Mindezeket figyelembe véve nyilvánvalóvá válik, hogy a valódi megoldás a tényleges megelőzés lehet. Ebben segíthetnek az újonnan előállított műanyagtermékekre kirótt különadók, valamint a 100%-ban újrahasznosított alapanyagokból készült termékekre biztosított adókedvezmények, melyek hatékonyan előmozdítanák azt, hogy lassuljon a műanyaghulladékok tengerekbe áramlása, és kialakuljon egy egyensúly, ami remek hír volna az óceánok élővilága számára.

Hamis biztonságérzetet ad az óceáni szemét begyűjtése | ClimeNews - Hírportál

Ma már azt is tudjuk, hogy az óceáni műanyaghulladék túlnyomó része a tengeri halászatból származik, a szárazföldről származó műanyag többsége pedig öt ázsiai országból (Kína, Indonézia, Fülöp-szigetek, Thaiföld és Vietnam). Mindez kissé árnyalja a képet az óceáni műanyaghulladékról. A legtöbb ugyanis az élelmezéshez köthető, a maradék pedig főleg nagy népességű tengerparti országokból származik. A műanyaghulladék problémájának megoldása tehát elválaszthatatlan a szegénység leküzdésétől. A világon élő több milliárd szegény embernek ugyanis, akik számára a megélhetés napról napra kihívást jelent, kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy szelektíven gyűjtsék a hulladékot, vagy hogy mennyire környezetbarát forrásból származik a tengeri hal, amit esznek. És mint minden probléma esetén, a szegénységre is igaz, hogy a leghatékonyabb módja a megelőzés.

Ne feledjük a hulladékkal kapcsolatos aranyszabályt, ami alapján magunkon kell változtatni: Csökkentsd, használd újra, hasznosítsd újra! Ezt csupán azzal érdemes kiegészíteni, hogy kerüljük a tengeri halak fogyasztását, valamint támogassuk a családtervezés emberi jogának biztosítását, főleg a nagynépességű tengerparti országokban!

Forrás: KidsNews | Kántor Sztella Nóra, BOCS Alapítvány