Áder János köztársasági elnök és az osztrák államfő egyetért abban, hogy klímaügyben növelni kell a korábbi vállalásokat.

Az államfő Bécsben, Alexander Van der Bellen osztrák köztársasági elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján elmondta: megbeszélésükön szó volt arról, hogy Magyarország továbbra is Ausztria szövetségese lesz a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Áder János szólt Van der Bellen tavalyi leveléről is, amelyben az osztrák államfő a katowicei ENSZ-klímacsúcs előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy ha meg akarják valósítani a párizsi klímaegyezményben foglalt célkitűzéseket, akkor ambiciózusabbnak kell lenniük, és növelniük kell a korábbi vállalásokat.

Megjegyezte: idén két olyan fórum is lesz, amelyen erről fognak beszélni, nem elég azonban beszélni, hanem döntéseket is kell hozni, biztosítani kell a szükséges forrásokat, és az országoknak komolyan kell venniük a vállalásaikat.

A köztársasági elnök kitért arra is, hogy az atomenergia használatában különbözik a két ország véleménye. Ausztria lemondott a használatáról, Magyarország azonban más földrajzi adottságokkal rendelkezik, például nincs elegendő vízenergia,(??? *) így szükség van atomerőműre – tette hozzá.

Osztrák kollégája figyelmét arra hívta föl, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ENSZ tudományos tanácsadó testülete is úgy gondolja, hogy atomenergia használata nélkül a párizsi célkitűzések nem teljesíthetők.

Az osztrák államfő kiemelte, hogy a magyar köztársasági elnökkel mindketten szívügyüknek tekintik a klímaváltozás elleni küzdelmet. Köszönetet mondott Áder Jánosnak, amiért a lengyelországi Katowicében megrendezett ENSZ 24. Klímakonferenciáján elsőként támogatta a klímaváltozás elleni fellépésre vonatkozó kezdeményezését.

Forrás: MTI

* Magyarország műszakilag hasznosítható vízerő-potenciálja kb. 1000 MW, amely természetesen több mint az optimálisan hasznosítható energia. A megoszlás a következő:

• Duna 72%
• Tisza 10%
• Dráva 9%
• Rába, Hernád 5%
• Egyéb 4%

A teljes hasznosítás esetén kinyerhető energia 7,0-7,5 TWh/év, azaz 7000-7500 millió kWh évente. A valóságban viszont:

• a Dunán nincs villamos energia termelésre szolgáló létesítmény
• a Tiszán a Tiszalöki Vízerőmű és a Kiskörei Vízerőmű található 11,5 MW és 28 MW teljesítménnyel
• a Dráván jelenleg nincs erőmű
• a Rábán és a Hernádon, ill. mellékfolyóikon üzemel a hazai törpe vízművek többsége
• egyéb vizeken nincs működő energiatermelő rendszer

Környezetvédelmi szempontból, ahol viszonylag nagyobb esése van a folyóknak, könnyebb olyan tájba illő erőműrendszert beépíteni, ami nem okoz ökológiai károkat. Erre számos példát találunk, főleg Ausztriában, ha csak a Dunánál maradunk, de a többi folyón pedig, amelyek nagy esésűek, ezeket az ökológiai károkat lényegesen könnyebben ki tudják küszöbölni. (Forrás: http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/vizenergia/Vizenergia.html)