Klímavédelem – álmok és realitások

Az egyre szélsőségesebb időjárás okozta súlyosbodó károk és a nemzetközi klímamozgalmak révén ma már szinte mindenki tisztában van azzal, hogy egy emberokozta klímaválság van. Még az is, aki anyagi vagy politikai okokból tagadja, vagy kisebbíti jelentőségét.

Klímavédelem – álmok és realitások | ClimeNews - Hírportál

Ugyanakkor a párizsi klímakonferencia óta tovább nőtt a fosszilis energia fogyasztás[1] és a karbonkibocsátás.[2] Egyre többen követelnek lépéseket a kormányoktól és a vállalatoktól, és egyre több spontán kezdeményezés indul. De vajon mennyit ér a klímavédelem? Van-e még esélyünk a globális trendek megfordítására, amik jelenleg az emberi civilizáció összeomlásához vezetnek? Megállíthatjuk a globális felmelegedést?

Beépített felmelegedés

Egy tavaly megjelent tanulmány alapján, ha megszűnne az aeroszolok kibocsátása (pl. ha leállnánk a szénerőművekkel és dízelautókkal, vagy ha teljesen megszűnne a fosszilis tüzelőanyagok használata), akkor nagyon rövid időn belül 0,5-1,1 °C-kal emelkedne meg a Föld átlaghőmérséklete. Az általunk kibocsátott aeroszoloknak ugyanis nettó hűtő hatása van. Ez alapján a 1,5°C-os célt már biztosan nem tudnánk elérni, és valószínűleg a 2°C-ost sem.[3]

De igazából már az is biztos, hogy a 2°C-ot is meghaladná az átlaghőmérséklet-emelkedés. Egy másik tanulmány alapján ugyanis még ha holnap le is állnánk a fosszilis tüzelőanyagok égetésével, még legalább 40 évig folytatódna a felmelegedés.[4] A légkörbe jutott extra szén-dioxid-mennyiségnek ugyanis az a hatása, hogy több hő marad a Föld légkörében, mint amennyit kisugároz az űrbe. Az egyensúly tehát fölborult, és a természetes folyamatok legjobb esetben is csak évezredek alatt tudnák kivonni az extra mennyiséget (pl. mészkőképződés, mészkővázas állatok tengerfenékre süllyedése, stb.).[4]

Közben a permafroszt olvad, és óriási mennyiségű metán kerül a légkörbe. Olyan sok, hogy ha mind kiszabadulna, és néhány évtized múlva szén-dioxiddá alakulna, akkor több, mint duplájára nőne a szén-dioxid légköri koncentrációja.[5] Márpedig a felmelegedés hatására ki fog szabadulni, ezért a klimatológusok legalább 4-6°C-os átlaghőmérséklet-emelkedéssel számolnak.[4] Mivel ez drámai változásokat okozna a mezőgazdasági produktivitásban, illetve annak földrajzi eloszlásában, ez a jelenlegi civilizációnk összeomlását hozná magával.

Klímavédelem – álmok és realitások | ClimeNews - Hírportál

Mi lenne, ha áttérnénk a megújulókra?

Az energiatermelés is energiába kerül, és a kettő közötti különbség, vagyis a nettó energia alapvetően meghatározza a civilizációk komplexitását és fejlettségét. A megújulók pedig alacsonyabb nettó energiát nyújtanak. Ráadásul nem elég lecserélni a meglévő kapacitásokat megújuló erőművekre. Kiszámíthatatlanságuk miatt jóval többet kellene építeni, hogy este és szélcsendben is legyen elég energia, illetve óriási tárolókapacitásokat, hogy eltárolják a felesleget. És mindezt karban kell tartani. Az extra kapacitások és a tárolókapacitások tovább csökkentenék a rendelkezésre álló nettó energiát, ami a mainál egyszerűbb, kevésbé szofisztikált civilizációt jelent.[6] Más szóval, civilizációnk valószínűleg attól is darabjaira hullana, ha visszafognánk a fosszilis tüzelőanyagok használatát, és megpróbálnánk áttérni a megújulókra.

Olaj nélkül elkerülhetetlen volna ugyanis a közlekedés és az áruszállítás drasztikus visszaesése. Viszonyításképp: az elektromos autók akkumulátorai nagyságrendileg tízszer nehezebbek a belső égésű autók teli tankjánál, de még így is kisebb a hatótávjuk. Az elektromos teherautók hatótávja egy dízelüzeműének hatoda,[7][8] ha pedig egy óceánjáró teherhajót akarnánk akkumulátorokkal felszerelni a hosszú útra, akkor nem is maradna hely a rakománynak.[6] A mezőgazdaság visszaeséséről nem is beszélve. A fejlett országokban kb. 10 kalória fosszilis energiát pazarlunk 1 kalória élelmiszer-energia előállítására, szállítására, feldolgozására, hűtésre, elkészítésére, stb.[6][9] (Megjegyzendő, hogy a legnagyobb élelmiszer-exportőrök fejlett országok, gépiesített mezőgazdasággal). Persze egyszer kénytelenek lennénk visszatérni a megújulókhoz, mert idővel csak a kitermelhetetlen fosszilis tüzelőanyag marad. Ám ez azt jelentené, hogy töredékére csökkenne az élelmiszertermelési képességünk, és várhatóan újra megnövekedne a mezőgazdasági dolgozók aránya a társadalmakon belül.

Klímavédelem – álmok és realitások | ClimeNews - Hírportál

Meg tudnánk kötni a légköri szén-dioxidot?

Maga az emberiség is megpróbálhatja kivonni a szén-dioxidot a légkörből – az IPCC bele is vette ezt az elméleti lehetőséget a számításaiba.[10] Ám ezzel van egy „kis” gond. Történetesen az, hogy energiába kerül. Méghozzá rengeteg energiába. A fosszilis tüzelőanyagok használata rendkívül kényelmes dolog, hisz csak kiásunk valamit és elégetjük, amivel rengeteg energiát nyerünk. Ezzel szemben a szén-dioxid légkörből való kivonása rendkívül kényelmetlen, mivel energiát igényel, emiatt bármilyen termék készülne belőle, minden bizonnyal jóval körülményesebb és drágább volna előállítani, mint pl. szénből. De inkább el kellene ásni a végterméket, ami tényleg nem éri meg senkinek. Ezért ez inkább csak adományok révén, illetve az adófizetők pénzén volna megvalósítható. Ám ez azt jelentené, hogy annyival kevesebb energia és pénz jutna az egészségügyre, az iskolák üzemeltetésére, az infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére, stb.

A szén-dioxid megkötése pedig még több energiát emésztene föl, tovább csökkentve a hasznos munkára használható energia arányát. Amelyik ország foglalkozna ezzel, egyértelműen hátrányba kerülne a többivel szemben, így a játékelmélet alapján az emberiség valószínűleg nem csökkentené jelentős mértékben a szén-dioxid légköri koncentrációját.

Klímavédelem – álmok és realitások | ClimeNews - Hírportál

A faültetés megmenthet minket?

A fák elvileg maguktól ki tudnák vonni a szén-dioxidot, csak el kell ültetni őket, aztán meg el kell ásni jó mélyre… Igen ám, csak ha a fosszilis tüzelőanyagok égetése és permafroszt olvadása miatt a légkörbe juttatott mennyiséget meg szeretnénk kötni, méghozzá belátható időn belül, akkor több százmillió évnyi biomasszát kellene egyszerre elhelyezni a Földön. Végül meg kellene akadályozni, hogy a kifejlett fák széntartalma visszakerüljön a légkörbe. Vagy azt kell biztosítani, hogy a kidőlt fák széntartalma a talajban maradjon, vagy a kitermelt fákat el kell helyezni valamiféle hermetikusan elzárt régi bányába (pl. faszén formájában).

Megjegyzés: Hasonló a helyzet, mint a nukleáris hulladékkal. Bár utóbbi esetén elég volna néhány ezer év is,[11] és még ha ki is jutna, a kár lokalizált marad. Ráadásul a nukleáris hulladék igazából potenciális energiaforrás, mivel tenyésztőreaktorokban is felhasználható.

Mindeközben a szárazföldek javát már így is arra használjuk, hogy az óriásira duzzadt népességünket etessük. Persze a mezőgazdasági területek is alkalmasak szénmegkötésre a talajmegújító mezőgazdaság révén, ám ennek is megvannak a korlátai. A Project Drawdown alapján a világ legátfogóbb tanulmánya az egyes klímavédelmi módszerek potenciáljáról, és ez alapján megbecsülhető, mekkora hatása lenne, ha az összes szántót és legelőt átállítanánk talajmegújító gazdálkodásra. A tanulmány szerényen kb. 1 milliárd angol hold szántóval, és ugyanannyi legelővel számol, vagyis 4-4 millió km2-rel, ami kb. 23 Gt, ill. 16 Gt szén-dioxidot nyelne el 2050-ig.[12][13] A Földön viszont összesen kb. 14 millió km2 szántóföld, illetve 33 millió km2 legelő van,[14] így a regeneratív mezőgazdaságra való teljes áttéréssel 2050-ig kb. 90 Gt szén-dioxidot tudnánk megkötni, az irányított legeltetésre való átváltással pedig nagyjából 150 gigatonnát, vagyis összesen 240 gigatonnát. Viszonyításképp: az emberiség egyetlen év alatt több, mint 35 Gt szén-dioxidot bocsát ki,[15] így ez a két forradalmi változás mindössze 7 évnyi kibocsátás megkötésére volna elég.

Klímavédelem – álmok és realitások | ClimeNews - Hírportál
Össszefoglalás

Az eredmények alapján akármit teszünk klímaügyben, a Föld átlaghőmérséklete várhatóan legalább 4°C-kal növekedni fog, ami a jelenlegi komplex civilizáció végét jelentené. Ennek oka alapvetően a mezőgazdaságot érintő drámai mértékű és gyorsaságú változás. Ha megpróbálnánk leállni a fosszilis tüzelőanyagokkal, akkor is összeomlana a globalizálódott civilizáció, energetikai okokból. Az infrastruktúra és az intézmények ugyanis a fosszilis energia által biztosított magas nettó energia hányadon alapulnak. A szén-dioxid légkörből való mesterséges kivonása nem rentábilis, illetve tovább csökkentené a nettó energia arányát. Ezért a gazdasági szereplőknek várhatóan nem érné meg, a tevékenységet központilag végző civilizációk pedig hátrányba kerülnének a többivel szemben. A faültetés sem jelent megoldást, mivel egyrészt nincs elég hely többszáz millió évnyi vegetációnak, másrészt további kihívást jelent biztosítani azt, hogy a fák széntartalma ne kerüljön vissza a légkörbe. A regeneratív mezőgazdaságra való áttérés pedig csupán néhány évnyi kibocsátást tudna megkötni.

Ha kevesen lennénk, szinte bármit csinálhatnánk, a természet kibírná. De már olyan sokan vagyunk, hogy akármit csinálunk, nem bírja. A népesség ráadásul tovább nő, méghozzá úgy, hogy igazából senki sem akarja, ugyanis a nemzések közel fele nem kívánt.[16] Minél többen leszünk, amikor bekövetkezik az összeomlás, annál többen és annál kétségbeesettebben fognak küzdeni a Föld megmaradt erőforrásaiért. Te mennyire vagy felkészült?

Klímavédelem – álmok és realitások | ClimeNews - Hírportál

 

A jó hír

Néhány országban már csökken a népesség, ami egyrészt napról napra jobb feltételeket biztosít számukra a majdani összeomlás esetén, másrészt ezáltal jó példát mutatnak a világnak. A jó hír, hogy bármelyik és mindegyik ország népessége elkezdhet csökkenni, és ez humánus módon elérhető, egy méltatlanul elhanyagolt emberi jog biztosítása révén. Ennek alapja, hogy a világon mindenki számára biztosítsuk a fogamzásgátlás lehetőségét. Ez már 1968 óta emberi jognak számít,[17] noha sokan nem is tudják, hogy az. Jelenleg a globális teljes termékenységi ráta 2,43 [18] vagyis átlagosan ennyi gyermek jut egy nőre. Ha ez lecsökkenne 1 alá, akkor végre elkezdene csökkenni a világnépesség. Ez minden ember közös érdeke, és nem is lehetetlen, mivel néhány fejlett ország már elérte![19]

A legjobb, amit tehetünk, a kárenyhítés. Segítsd Te is a rászorulókat, és közvetve saját magadat és szeretteidet a fogamzásgátlás emberi jogának biztosítása révén! Tudd meg, hogyan: https://bocs.eu/


Források:
[1] https://ourworldindata.org/grapher/global-fossil-fuel-consumption
[2] https://ourworldindata.org/co2-and-other-greenhouse-gas-emissions
[3] https://www.scientificamerican.com/article/cleaning-up-air-pollution-may-strengthen-global-warming/
[4] https://theconversation.com/what-would-happen-to-the-climate-if-we-stopped-emitting-greenhouse-gases-today-35011
[5] https://www.wired.com/story/the-arctic-carbon-bomb-could-screw-the-climate-even-more/
[6] https://climenews.com/hogyan-elvezhetjuk-a-vilagveget
[7] https://www.quora.com/What’s-the-average-range-for-a-diesel-semi-truck
[8] https://www.forbes.com/sites/alanohnsman/2018/07/31/would-be-tesla-semi-rival-thor-gets-rolling-with-electric-ups-trucks/
[9] https://www.ecoliteracy.org/article/fossil-food-consuming-our-future
[10] https://www.scientificamerican.com/article/latest-ipcc-climate-report-puts-geoengineering-in-the-spotlight/
[11] https://www.world-nuclear.org/information-library/nuclear-fuel-cycle/nuclear-wastes/radioactive-wastes-myths-and-realities.aspx
[12] https://www.drawdown.org/solutions/food/regenerative-agriculture
[13] https://www.drawdown.org/solutions/food/managed-grazing
[14] https://en.wikipedia.org/wiki/Agricultural_land
[15] https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.CO2E.KT
[16] https://www.guttmacher.org/fact-sheet/adding-it-up-contraception-mnh-2017
[17] http://www.un.org/en/development/desa/population/theme/rights/
[18] https://edition.cnn.com/2019/08/29/asia/south-korea-fertility-intl-hnk-trnd/index.html
[19] https://data.worldbank.org/indicator/SP.DYN.TFRT.IN

Az eredeti cikk: TZM


Ahogy az éghajlati válság fokozódik...

...a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről és a légköri szennyezésekről szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.