Bőség mellett indokolatlan a szegénység

Jelenleg bőség van a legalapvetőbb javakból, a termelés és elosztás hatékonyságának növelésével pedig szinte minden jószágból megteremthető a hozzáférési bőség.

Bőség mellett indokolatlan a szegénység - ClimeNews
Így tehát a szegénység ma már nem más, mint felesleges szenvedés, az emberiség ellen elkövetett bűntett (évente több, mint 18 millióan halnak meg a szegénységre visszavazethető okok miatt). A szűkösség, és ennek nyomán a szegénység csupán néhány ezer éve, a letelepedéssel, és a mezőgazdasági termelésre való áttéréssel jelent meg.

Ám a múlt évszázadban olyan szintre nőtt a termelékenység, hogy már letelepült életforma mellett is képesek vagyunk megteremteni a bőséget. Ezt sokan még nem tudják, és akik tudják, azok is egy elavult, szűkösségre berendezkedett kultúrában nőttek föl, így néhányaknak nehéz elképzelni, hogy egy jóval emberségesebb világot is tudnánk teremteni magunknak. Az északi országokban egy kicsit előrébb járnak ezen a téren (Dánia sem egy utópia, hisz létezik), bár az árral szemben úsznak, mert a piacgazdaság alapmechanizmusai folyamatosan növelik az egyenlőtlenséget (lásd: kamat, profit). A kultúránk legalább 50 évvel le van maradva, és ezt a lemaradást kell behoznunk, hogy a bőséget kihasználva újra eltűnjön a szegénység. A felmérések alapján az emberek egy nagyságrendekkel egyenlőbb társadalmat szeretnének, mint a jelenlegi – hát valósítsuk meg 😉

Megjegyzés: A közösségi gazdálkodás, valamint az Erőforrás Alapú Gazdaság nem összekeverendő a szocializmussal, ugyanis míg az előbbiek decentralizált gazdasági formák, addig az utóbbi egy centralizált gazdasági rendszer volt (megbukott). Egy másik fontos különbség, hogy a szocializmust tervgazdaság jellemezte, ám a közösségi gazdálkodás lényegében helyi piacra való termelés non-profit alapon (van már ilyen, szóval ez sem utópia), az Erőforrás Alapú Gazdaság esetén pedig valós időben elégítjük ki a szükségleteket az internet révén, és beépített hatékonysági és fenntarthatósági protokollok szűrik a tömegtermelésre kerülő termékdizájnokat.

Egy gazdaságot erőforrás alapúnak nevezhetünk, ha azt már nem a piac, hanem a közösségi gazdálkodások dominálják, és annyira elterjedté váltak az IoT rendszerek, hogy valós időben követhetjük az anyagáramlásokat, és azok társadalmi-gazdasági-ökológiai hatásait.

Sztella Nóra Kántor