Az, hogy a globális felmelegedést két fokon belül tudjuk-e tartani, olyan döntésektől függ, amiket a társadalmak még nem hoztak meg – mondta el Kőrösi Csaba az M1 Kék bolygó című műsorában.
„Olyan együttműködési, olyan szemléletváltási, olyan befektetéspolitikai döntéseknek kell megszületniük, eddigi trendeknek megváltozniuk, ami magával tudja hozni a két Celsius-fokon belül való maradást. Ennek az esélye ma nem több ötven százaléknál. Lehet, hogy talán kisebb” – fogalmazott a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője.
A tavaly decemberben lezajlott katowiczei klímacsúcsot értékelve Kőrösi Csaba elmondta: jó hír, hogy nem omlott össze a párizsi megállapodás, illetve hogy a klímavédelmi rezsimből való kilépés gondolatával kacérkodó országok végül maradtak. Szintén jó hír, hogy a párizsi megállapodás szabálykönyvét, ha nem is tökéletesen, de sikerült megalkotni.
A rossz hír az, hogy a klímaváltozást ez nem fogja megállítani.
Mit tehetünk?
Az, hogy mennyi üvegházhatású gázt termelünk, függ a népesség és az előállított termékek számától, ahogy az sem mindegy, ezeket mennyi energia és kibocsátás árán sikerül előállítani. Ha kétszeresére nő például az energiaintenzitás, azaz kétszeresére nő az egységnyi GDP előállításához elhasznált energia, akkor ebben az esetben az összes kibocsátás is a duplájára nő – fogalmazta meg a műsorvezető.
Kőrösi Csaba szerint az egy főre eső GDP növekedésében mindenhol érdekelt a lakosság is, a politikai vezetés is, a gazdasági vezetés is, ezért ebben nem várhatunk csökkenést. Ezért ha az üvegházhatású gázokat akarjuk csökkenteni, az energiaintenzitáson, a karbonintenzitáson kell változtatnunk. Ez jelenleg enyhén, évi 0,9%-kal csökkenőben van.
Ahhoz, hogy a 2 Celsius-fokos melegedésen belül tudjuk tartani a Földet 2100-ig, mostantól kezdve minden évben 6,2%-os csökkenést kellene elérni az energiaintenzitásban és a karbonintenzitásban.
„A 2030 és 35 közötti időszakra kellene megfelezni a mai kibocsátást, ez egy nagyon nagy feladat, és 2050 és 65 között kellene elérni a nettó nulla kibocsátást. 2060–65 után pedig negatív kibocsátásba kellene átmenni, a mai technológia, a mai szabályzás és a mai szemléletmód mellett ez nem megy. De ha ezt a hármat megváltoztatjuk, még lehet esélye.”
Forrás: Élő Bolygónk Online Szemle