Tavaly október 22-én Magyarországra sarkvidéki hideg levegő tört be és különösen a Dunántúlon néhol másfél havi átlagos csapadékmennyiség zúdult le egy nap alatt, addig Spanyolország és Portugália déli részein nyarat megszégyenítő hőhullám alakult ki.

A nagyobb városok közül Malagában 36,4 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála, azonban október végén még ezzel a kiugró értékkel is csak dobogós lehetett a hőmérsékleti értékek európai napi versenyében, hiszen a kontinensen a legmelegebbet a tengerparti üdülővárosban, Marbellában mérték, pontosan 37,1 fokot.

Ma arra kaptam fel a fejem, hogy ugyanott Spanyolországban 10 fokkal melegebb van mint a megszokott, 43 Celsius-fokra emelkedett a hőmérséklet. Nem véletlenül, hiszen a klímaváltozás hatásai leginkább a Spanyol félszigeten kezdi éreztetni a leginkább magát. Spanyolországban emelkedik leggyorsabban az átlag-hőmérséklet az északi féltekén. 1975 óta, minden 10 évben 0,5 fokkal emelkedett ez az érték. Spanyolország az elmúlt három évtizedben gyorsabb ütemben melegedett, mint az északi félteke többi területe, állapította meg egy, a közelmúltban megjelent tanulmány.

A probléma egyik gyökerét abban látom, hogy az ismert globális felmelegedés elleni küzdelem, a környezetvédelem jóformán csak az adományokból, az emberek jóindulatából, együttérzéséből fakadó pénzügyi forrásokból tartja fenn magát.

Hogy ezt érzékeltessem, a ma elfogadott költségvetésből[1] hagy ragadjak ki néhány példát a teljesség igénye nélkül, az összegek millió forintban értendő.

Erdőfelújítás, erdők a klímaváltozásban 128,6
Fenntartható erdőgazdálkodás, erdészeti környezeti nevelés 24,0
Épületenergetikai pályázati program 400,0
Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer 515,1 (ez az összeg a párizsi klímacsúcson konkrét vállalás alapján a fejlődő országok klímafinanszírozására biztosítandó forrás)
Szerepel a költségvetésben a “Támogatják a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást”. Meg kell fejteni, hogy ez mit jelent, nem az én tisztem viszont biztosan tudja aki beírta a szövegbe.

Ugyanakkor Nemzeti agrárkár-enyhítésre 8 600,0 (többnyire klímaváltozásból eredő károkról lehet szó, belvíz, aszály, jég, fagykárok… stb.)
Országgyűlési Őrség Személyi juttatások 3 238,7

Nézzük meg, hogy ki legyen hatalmon játék, milyen számokkal szerepel a 2018-as költségvetésben.
Pártok támogatása összesen 2548,9
Pártalapítványok támogatása 1260,9
Kampányköltségek 6000,0

Végül lássuk mennyibe fáj nekünk az, hogy elhitessék velünk minden rendben van. Többek között a klímaváltozás, a globális felmelegedés, a dekarbonizációs folyamatok, a karbonsemlegesítés fontosságának folyamatos hangsúlyozása helyett, valamiből adagolni kell a népnek azt, amitől nem fog megmenekülni ez a civilizáció és ugyan úgy jár mint az előzők.
Tehát Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása 71 262,6 millió forint!

Bizonyítja, hogy kormányszinten le van degradálva ez a téma. Nem kommentálom csak azt érzem, hogy még mindig hülyének nézik a népet, erőlködjön aki élni akar!

Rampasek László

[1]

TÖRVÉNYJAVASLAT MAGYARORSZÁG 2018. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL