A tanulmány szerint az óceánok hőmérséklete 2024-ben rekordmagas lett.
Az Advances in Atmospheric Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány (.PDF) szerint az óceánok felmelegedése 2024-ben új hőmérsékleti rekordokat eredményez. Az óceán a valaha mért legmelegebb, nemcsak a felszíni hőmérsékletet, hanem a felső 2000 métert is tekintve.
Az antarktiszi kontinenst körülvevő óceán az egyik leggyorsabb felmelegedési ütemet éli meg. Kép: Chao Ban
“A tengerben tapasztalt újabb és újabb rekordokból egy örökös ismétlődés lett” – mondta Prof. Lijing Cheng, a Kínai Tudományos Akadémia Légköri Fizikai Intézetének munkatársa. Ő vezette azt az 54 tudósból álló csapatot, akik hét országból érkeztek, és megvitatták, hogy a melegebb óceán hogyan hat az életünkre a szárazföldön, és mit jelent mindez a jövőnk szempontjából.
Miért olyan fontos az óceán?
Az óceán a Föld éghajlatának kritikus része – a globális felmelegedésből származó hőtöbblet nagy része az óceánban tárolódik (90%), és az óceán a Föld felszínének 70%-át borítja. Emiatt az óceán diktálja időjárási mintáinkat azáltal, hogy hőt és nedvességet juttat a légkörbe. Az óceán szabályozza azt is, hogy milyen gyorsan történik az éghajlatváltozás.
„Ahhoz, hogy tudjuk, mi történik az éghajlattal, a válasz az óceánban van” – mondta John Abraham professzor a St. Thomas Egyetemről, a tanulmány társszerzője.
A képen az óceán felső 2000 méteres hőtartalmára vonatkozó eredmények egy csoportja látható (az Institute of Atmospheric Physics-tól). A kék és a piros szín azt jelzi, hogy egy adott év hidegebb vagy melegebb volt-e, mint az 1981-2010 közötti időszak. Ezt az időszakot a tudósok a referenciafeltételekhez való viszonyítás alapjául használják. A központi üzenet az, hogy az értékek évről évre növekednek. 1958 óta az óceánok hőtartalmának változása az óceánok vizének felső 2000 méteres rétegében. A zöld sávok a mérési pontosságot jelzik. Kép: Cheng és munkatársai.
A projektben együttműködő három nemzetközi csapat eredményei egybehangzóak voltak – az óceán melegszik, és 2024-ben újabb rekordot döntöttek.
2023 és 2024 között az óceánok felső 2000 méteres magasságában a globális hőtartalom növekedése 16 zettajoule (1021 Joule), ami ~140-szerese a világ teljes villamosenergia-termelésének 2023-ban.
„Az OHC az elmúlt öt évben a La Niña és El Niño ciklusok ellenére folyamatosan 15-20 ZJ-vel nőtt” – mondta Michael Mann professzor a Pennsylvaniai Egyetemről.
Az óceánok felszíni hőmérséklete is rekordokat döntöget. A felszíni hőmérséklet közvetlenül a felszínen mért hőmérsékletet jelenti, ahol az óceán vize és a légkör ingázik. A felszíni hőmérséklet azért fontos, mert ez határozza meg, hogy milyen gyorsan tud a hő és a nedvesség (páratartalom) átkerülni az óceánból a levegőbe, és így befolyásolja az időjárást. A felszíni hőmérséklet emelkedése az 1950-es évek vége óta elképesztő mértékű.
Miért fontos ez?
A változások nem egyenletesek; a regionális eltérések jelentősek lehetnek. Az Atlanti-óceán melegszik a Földközi-tengerrel együtt, valamint a déli szélesség közepén elterülő Déli-óceánon. Míg a Csendes-óceán északi részének egyes részei nagyon gyorsan melegedtek, más területek (a trópusi régió) nem, ami főként az ottani La Niña/El Niño ciklusnak köszönhető. A meleg még az Északi és a Déli-sark közelében is felgyülemlett.
Az óceánok felmelegedési mintázatai nem egységesek; a regionális eltérések jelentősek lehetnek. Forrás: Cheng és munkatársai.
A melegebb óceán hatással van a tengeri élővilágra, és sokféle módon hatalmas károkat okoz.
„A fő módja annak, hogy az óceán továbbra is befolyásolja az éghajlatot, a légkörben lévő vízgőz növekedése, amely a hidrológiai ciklus szélsőségeinek káros növekedéséhez vezet” – mondta Dr. Kevin Trenberth, az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ vezető kutatója, a csoport másik tagja.
„A vízgőz szintén erőteljes üvegházhatású gáz, és a fokozott felmelegedés kiszáradáshoz, valamint a szárazság és az erdőtüzek kockázatához vezet. Ugyanakkor mindenféle viharokat is táplál, és árvízveszélyhez vezet. Ide tartoznak a hurrikánok és a tájfunok is.”
Az elmúlt 12 hónapban például megdöbbentő 104 országban mérték a valaha mért legmelegebb hőmérsékletet. Aszályok, hőhullámok, áradások és erdőtüzek sújtották Afrikát, Dél-Ázsiát, a Fülöp-szigeteket, Brazíliát, Európát, az Egyesült Államokat, Chilét és a Nagy-korallzátonyt, hogy csak néhány példát említsünk. 1980 óta például az éghajlati katasztrófák közel 3 billió dollárba kerültek az Egyesült Államoknak.
Az óceán hője a legjobb mérőeszköz a változó éghajlat megfigyelésére. „Az óceán a bolygó felmelegedésének őrszeme, mivel az antropogén eredetű kibocsátások következtében a Föld éghajlati rendszerében felhalmozódó többlethő fő elnyelőjeként működik” – mondta Dr. Karina von Schuckmann, a Mercator Ocean International munkatársa, a tanulmány társszerzője.
Ha továbbra sem teszünk lépéseket az éghajlatváltozás lassítása érdekében, akkor a zavarok, a példátlan változások és azok következményei, a költségek, valamint a veszteségek és károk tovább fognak nőni.
További információ: Advances in Atmospheric Sciences (2025): Sea Surface Temperatures and Deeper Water Temperatures Reached a New Record High in 2024. DOI: 10.1007/s00376-025-4541-3.
Forrás: Phys.org | Kínai Tudományos Akadémia