A fosszilis tüzelőanyag-főnökök vörös szőnyeget kaptak a Cop29-en a befolyással kapcsolatos aggályok ellenére is.

Lelepleződött: több mint 100 vezető kapott különleges vendégjelvényt, mivel az aktivisták megkérdőjelezik az olaj- és gázipari cégek szerepét a tárgyalásokon.

A COP29 konferencia helyszíne Bakuban, Azerbajdzsánban november 15-én. Az Aramco és a BP vezetői az elnökség vendégeként vettek részt a konferencián. Fényképek: Igor Kovalenko/EPA

Az ENSZ idei klímacsúcsának házigazdája, Azerbajdzsán „vörös szőnyeget” terített a fosszilis tüzelőanyag-főnökök és lobbistáik elé – derül ki a Guardian értesüléseiből.

Legalább 132 olaj- és gázipari vállalat felsővezetői és munkatársai kaptak meghívást a COP29-es csúcstalálkozóra, és különleges jelvényekkel látták el őket, amelyek azt jelezték, hogy az elnökség vendégei.

Ez felért egy ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozó vörös szőnyeges kezelésével, mondták a Guardian szakértői. A különleges vendéglátó országjelvények birtokosai közé tartozik a szaúdi Aramco olajvállalat vezetője és a BP vezérigazgatója.

A leleplezésekre akkor került sor, amikor a világ legjelentősebb éghajlat-politikusai aggodalmukat fejezték ki a globális fosszilis tüzelőanyag-ipar és a petroállamok befolyása miatt az ENSZ-tárgyalásokon, amelyek péntek este értek a félidejükhöz. Az országok Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban gyűltek össze, hogy meghatározzák, hogyan lehet előteremteni a fejlődő országoknak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az éghajlati válság hatásainak kezeléséhez szükséges pénzeszközöket.

Al Gore, az Egyesült Államok volt alelnöke új biztosítékokat sürgetett, amelyek megakadályoznák, hogy az erős éghajlatvédelmi cselekvési tervekkel nem rendelkező országok adjanak otthont az éves csúcstalálkozóknak, és megállítanák a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatok befolyását.

„Az ENSZ főtitkárának szerepet kellene vállalnia annak kiválasztásában, hogy hol legyen ezeknek a COP rendezvényeknek a helyszínei” – mondta. „Három egymást követő évben volt egy petro állam  [a tárgyalások házigazdája]. Nyilvánvaló, hogy ezt meg kell reformálni.”

A küldötteket is ki kellene zárni, hacsak nem tudják bizonyítani, hogy a vállalatuk megfelel bizonyos előírásoknak – tette hozzá.

Azt mondta: „A kritériumoknak a következőknek kellene lenniük: van-e valóban hiteles nettó nulla kötelezettségvállalásuk az adott országgal kapcsolatban, ahonnan származnak? Ha nem, akkor nem. Van-e tervük az olaj- és gázkitermelés fokozatos leállítására? A váratlan nyereségük megfelelő részét a tiszta energiára való áttérésre fordítják-e? Befejezik-e az éghajlatellenes lobbizást? Véget vetnek-e a zöldrefestésnek?”

Az azerbajdzsáni Bakuban megrendezett COP29 konferencián Al Gore, az Egyesült Államok korábbi alelnöke erőteljes beszédet mondott, amelyben elítélte a fosszilis tüzelőanyag-ipart, és azonnali fellépésre szólított fel az éghajlatváltozással kapcsolatban. Gore hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló politikai akarat „megújuló erőforrás”, és dicsérte az éghajlatkutatókat, amiért pontosan megjósolták a ma tapasztalható globális hatásokat. Figyelmeztetett arra, hogy határozott fellépés nélkül az éghajlatváltozás okozta migráció súlyosbodni fog, és hangsúlyozta, hogy sürgősen biztosítani kell évi 1 billió dollárt a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.

Azokat a vállalatokat, amelyek nem felelnek meg ezeknek a kritériumoknak, ki kell zárni. Gore felhívásai egy pénteken kora reggel közzétett levelet követnek, amelyben a COP-ok – ami az 1992-es ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC), a párizsi megállapodás anyaszerződésének „részes felek konferenciája” rövidítése – reformját követeli. Az aláírók között volt egy korábbi ENSZ éghajlatváltozási vezető, egy korábbi ENSZ-főtitkár és egy korábbi ENSZ-klímaügyi megbízott is.

Mások megvédték az UNFCCC folyamatát, bár elismerték, hogy az nehézkes. Mohamed Adow, a Power Shift Africa thinktank igazgatója rámutatott, hogy sok kis fejlődő ország számára ez az egyetlen olyan fórum, ahol szembe szállhatnak a nagy gazdaságokkal, amelyek az éghajlati válság okozói.

„A COP-folyamat talán nem tökéletes, de az elmúlt évtizedben jelentősen előrébb vitte a világot” – mondta. „[Bármilyen reformot] úgy kell végrehajtani, hogy az a folyamatot erősítse, ne pedig gyengítse. Ez a fórum az egyetlen hely, ahol a sebezhető nemzetek is helyet kapnak az asztalnál. Ez egy globális kihívás, amely globális megoldásokat igényel.”

Laurence Tubiana, egy volt francia diplomata, aki segített a párizsi megállapodás kidolgozásában, jelenleg pedig az Európai Éghajlatvédelmi Alapítvány vezérigazgatója, az X-en azt mondta: „A multilateralizmus az éghajlat-változási folyamat alapja. A párizsi megállapodás azért jött létre, mert minden országnak volt szava. A reformoknak erősíteniük kell, nem pedig háttérbe szorítaniuk a bizalmat építő konszenzusépítést.”

Azerbajdzsán egy évvel ezelőtt a szintén nagy olaj- és gázkitermelő Egyesült Arab Emírségekben tartott COP28-as csúcstalálkozón vetette fel magát az idei csúcstalálkozó lehetséges házigazdájaként, miután Oroszország megvétózta több más volt keleti blokkbeli ország házigazdaságát. Azerbajdzsán olaj- és gázipara a 19. század közepén kezdődött, és az ország gazdasága a fosszilis tüzelőanyagokra épül, amelyek exportjának több mint 90%-át teszik ki. Ilham Alijev elnök a hét elején tartott csúcstalálkozón „Isten ajándékának” nevezte őket.

De a házigazda ország a tárgyalások első hetében „becsületes közvetítőként” jól teljesített a tárgyalásokon, a Guardiannek nyilatkozó tárgyalók szerint. Az idei tárgyalásokon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése helyett a szegény országoknak nyújtott éghajlat-pénzügyi támogatásra helyezik a hangsúlyt. Az előrelépés ebben a kérdésben lassú volt.

A „fosszilis tüzelőanyagokról való átállás”, amelyre az országok tavaly kötelezettséget vállaltak, szintén viták forrása volt, mivel néhány ország kezdetben arra törekedett, hogy az idei találkozón mellőzzék ezt az állásfoglalást.

Az ENSZ adatainak a Guardian által látott elemzése szerint a vendéglátó országok jelvényeinek birtokosai között van Amin Nasszer, az ARAMCO szaúdi olajvállalat főnöke és kilenc másik, a cégétől származó személy. Szaúd-Arábiát már régóta vádolják azzal, hogy akadályozza az előrehaladást a COP rendezvényein.

A VIP-kezelés legnagyobb kedvezményezettje egy másik szaúdi energiaipari vállalat, az ACWA volt, amely szénnel, gázzal és megújuló energiaforrásokkal rendelkezik. Vezérigazgatóját, Marco Arcellit 24 alkalmazottja kísérte el.

A BP vezérigazgatója, Murray Auchincloss szintén kapott egy belépőt a vendéglátó országba, a vállalat hét másik tagjával együtt. A BP hosszú múltra tekint vissza Azerbajdzsánban, és továbbra is kulcsszerepet játszik a petrosztáni állam olaj- és gázipari műveleteiben. Az Exxon Mobil vezetője, Darren Woods és három munkatársa szintén megkapta a különleges meghívást.

Sok kampányolót feldühít a fosszilis üzemanyag-főnökök és lobbisták jelenléte a COP rendezvényein. Dawda Cham, a Help-Gambia környezetvédelmi civil szervezet munkatársa elmondta: „A fosszilis tüzelőanyag-ipar már régóta manipulálja az éghajlati tárgyalásokat, hogy megvédje az érdekeit, miközben a bolygónk ég. Itt az ideje, hogy megszakítsuk ezeket a kapcsolatokat, és biztosítsuk, hogy a globális dél hangját felerősítsük, ne pedig elhallgattassuk. Ki kell dobnunk a nagy szennyezőket az éghajlat-változási tárgyalásokból, és meg kell fizettetnünk velük.”

Forrás: The Guardian

---