A NASA új Földrendszer-megfigyelőközpontja segít az éghajlatváltozás kezelésében és mérséklésében.
A NASA új Földrendszer-megfigyelőközpontja az éghajlatváltozással, a katasztrófák enyhítésével, az erdőtüzek elleni küzdelemmel és a valós idejű mezőgazdasági folyamatok javításával kapcsolatos erőfeszítéseket fogja irányítani – beleértve a 4-5. kategóriájú hurrikánokhoz, például a Maria hurrikánhoz hasonló, itt a NASA Terra műholdja által rögzített 2017-es hőképen látható hurrikánok jobb megértését. Kép: NASA
A NASA új, a Földre összpontosító küldetéseket tervez, amelyek kulcsfontosságú információkkal szolgálnak az éghajlatváltozással, a katasztrófák enyhítésével, az erdőtüzek elleni küzdelemmel és a valós idejű mezőgazdasági folyamatok javításával kapcsolatos erőfeszítések irányításához. A Földrendszer-megfigyelőközpontban minden egyes műholdat egyedileg úgy terveznek meg, hogy kiegészítse a többit, és együtt dolgozva a Föld 3D-s, holisztikus képét adják az alapkőzettől a légkörig.
„Első kézből láttam az éghajlatváltozás által intenzívebbé és pusztítóbbá tett hurrikánok hatását, mint például a Maria és az Irma. A Biden-Harris-kormányzat válasza az éghajlatváltozásra megfelel a fenyegetés nagyságának: az egész kormányzatnak, minden kéznél lévő emberre kiterjedő megközelítésre van szüksége, hogy megfeleljen ennek a pillanatnak” – mondta Bill Nelson szenátor, a NASA igazgatója. „Az elmúlt három évtizedben a NASA műholdas megfigyeléseire és kutatásaira épült mindaz, amit a Föld változó éghajlatáról megtudtunk. A NASA új Földrendszer-megfigyelőközpontja ezt a munkát fogja kibővíteni, és a világ számára a Föld éghajlati rendszerének eddig soha nem látott megértését fogja biztosítani, új generációs adatokkal felvértezve bennünket, amelyek kritikusak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és közösségeink védelméhez a természeti katasztrófák esetén.”
Az obszervatórium a Nemzeti Tudományos, Mérnöki és Orvosi Akadémiák 2017-es földtudományi évtizedes felmérésének ajánlásait követi, amely ambiciózus, de kritikusan szükséges kutatási és megfigyelési iránymutatásokat fogalmaz meg.
Az obszervatórium fókuszterületei a következők:
- Aeroszolok: Annak a kritikus kérdésnek a megválaszolása, hogy az aeroszolok hogyan befolyásolják a globális energiaegyensúlyt, amely az éghajlatváltozás előrejelzésének egyik fő bizonytalansági forrása.
- Felhő, konvekció és csapadék: Az éghajlatváltozás jövőbeli előrejelzéseinek, a levegőminőség-előrejelzésnek és a súlyos időjárás előrejelzésének legnagyobb bizonytalansági forrásainak kezelése.
- Tömegváltozás: A szárazság felmérése és előrejelzése, a mezőgazdasági vízhasználat kapcsolódó tervezése, valamint a természeti veszélyekre való reagálás támogatása.
- Felszíni biológia és geológia: Az élelmiszerekre és a mezőgazdaságra, a lakhelyekre és a természeti erőforrásokra hatást gyakorló éghajlati változások megértése a szén, a víz, a tápanyagok és az energia áramlásával kapcsolatos nyitott kérdések megválaszolásával az ökoszisztémákon belül és az ökoszisztémák, valamint a légkör, az óceán és a Föld között.
- Felszíni deformáció és változás: Az éghajlatváltozás által vezérelt tengerszint- és tájváltozások számszerűsítő modelljei, veszélyelőrejelzések és katasztrófák hatásvizsgálatai, beleértve a földrengések, vulkánok, földcsuszamlások, gleccserek, talajvíz és a Föld belsejének dinamikáját.
A NASA jelenleg az obszervatórium kialakítási szakaszát kezdeményezi. Az első integrált részek között szerepel a NASA és az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) közötti partnerség, amely két különböző típusú radarrendszert egyesít, amelyek képesek a Föld felszínének fél hüvelyknél kisebb mértékű változásait mérni. Ezt a képességet az obszervatórium egyik első, úttörőnek szánt küldetése, a NISAR (NASA-ISRO szintetikus apertúrájú radar) fogja hasznosítani. Ez a küldetés a bolygó néhány legösszetettebb folyamatát, például a jégtakaró összeomlását és az olyan természeti veszélyeket fogja mérni, mint a földrengések, vulkánok és földcsuszamlások. A NISAR a jövőben segítséget nyújthat a tervezőknek és a döntéshozóknak mind a veszélyek, mind a természeti erőforrások kezelésében.
Rampasek, László A.
Forrás: NASA NEWS