A felelős vállalatoké a jövő

Növekszik a társadalmi és gazdasági fejlődésért stratégiai megoldásokat megvalósító közép-európai vállalatok száma és egy 2017-ben életbe lépő EU-s előírás szerint a nem pénzügyi és diverzitási jelentések súlya is – derül ki a Deloitte közép-európai CSR-vezetők körében végzett felméréséből.

A felelős vállalatoké a jövő - ClimeNews

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a közép-európai CSR-vezetők 84 százaléka szerint a magánszektor fontos szerepet játszott az egyes országok társadalmi és gazdasági problémáinak megoldásában. A válaszadók egyharmada látja úgy, hogy a felelős vállalatirányítás el fogja érni azt az érettségi szintet, ahol a társadalmi és környezetvédelmi kérdések kezelése az üzleti modellek részét fogja képezni.

Ennek megfelelően a megkérdezettek nagy többsége, 76 százaléka látja pozitívan a felelős vállalatirányítás alakulását a következő néhány évben, ráadásul az Európai Unió 2017-től a legnagyobb uniós cégek számára előírja a nem pénzügyi jelentések és diverzitási jelentések készítését, tehát a vállalatok környezetvédelmi és társadalmi területen végzett tevékenységének és eredményeinek jelentősége a jövőben mindenképpen nőni fog.

Barsi Orsolya, a Deloitte Fenntarthatóság és klímaváltozás csoportjának vezetője szerint a természeti környezetre gyakorolt negatív hatások mérséklése, az oktatás támogatása és a munkanélküliség csökkentése jelentik a legsürgetőbb kihívásokat. A felmérés válaszadói szerint ezek a területek kiemelten fontosak, és a vállalatoknak a jövőben is részt kell vállalniuk e problémák megoldásában. A közép-európai régió CSR-vezetői ugyanakkor a jelenleginél komolyabban kívánnak fellépni a korrupció ellen.

Mit tartogat a jövő a felelős vállalatok számára?

A válaszadók 96%-a országa társadalmi és gazdasági fejlődésének legjobb esélyét abban látja, ha vállalkozásuk hozzájárul a gazdaság versenyképességének növeléséhez. 96%-uk szerint a CSR-programok pozitívan befolyásolják a munkaerőpiac alakulását, 91%-uk szerint pedig bővítik a tudásalapú gazdaságot, illetve gyarapítják a szellemi tőkét.

Vállalati vállalások: itthon hiánycikk
Véget ért a Párizsi Éghajlatvédelmi Csúcstalálkozó, ahol a kormányzati éghajlatvédelmi felelősség mellett a vállalatok elkötelezettsége is előtérbe került. A WWF Magyarország azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar nagyvállalatok közül mindössze hat rendelkezik éghajlatvédelmi céllal, és csak két vállalatnak van kibocsátás-csökkentési stratégiája! Erről “Amikor nagy ívben tesznek a környezetvédelemre” címmel megjelent cikkünkben írtunk korábban!

A CSR-vezetők 75%-a szerint a fogyasztók elvárják, hogy a piacon társadalom- és környezettudatos termékek, illetve szolgáltatások közül válogathassanak.

A társadalmi felelősségvállalás útjára lépő vállalatok ezért további növekedést, valamint ezen a téren, e cél elérése érdekében egyre tudatosabb és professzionálisabb CSR-megoldásokat prognosztizálnak. A válaszadók 54%-a emiatt tudatosan méri CSR-programjai hatásait, méghozzá az alábbi módokon:

médiamonitoring (52%)
a vállalatok saját CSR-stratégiai mutatói (37%)
közvélemény-kutatás (34%)

A magánszektor a CSR-programok terén kiemelt szerepet játszik, azonban szükség van az állami szféra támogatására is – ezt bizonyíthatja az is, hogy a közép-európai válaszadók 52%-a hiányolja a releváns adókedvezményeket.

„A kormányok szerepe az lenne, hogy olyan szabályozást alakítsanak ki, olyan irányelveket ültessenek át a gyakorlatba, melyek például az alacsony üzemanyag-kibocsátás, az egészséges gazdasági körforgás, az energiahatékonyság, valamint a fenntartható város- és vidékfejlesztés irányába tendálnak” – fűzte hozzá Barsi Orsolya.

A felmérés eredményei szerint a CSR-erőfeszítések legnagyobb vállalati előnyei az alábbiak:

  • a munkavállalók fokozott aktivitása a CSR-programokban (65%)
  • a vállalat jó hírnevének építése (55%)
  • jobb és szorosabb kapcsolat kialakulása a helyi közösségekkel (53%)

A megkérdezett CSR-vezetők szerint a leghasznosabbak az olyan, a munkavállalók bevonására alkalmas módszerek, mint a szervezetek önkéntes CSR-tevékenysége (36%) és a munkavállalók számára szervezett etikai programok (29%). Külső CSR-együttműködésekkel kapcsolatban pedig az alábbi, leggyakrabban érintett területeket nevezték meg: érintettekkel folytatott párbeszéd (35%), társadalmi kampányok (29%) és környezetvédelmi programok (29%).

Túl sok minden hiányzik a fenntarthatósági jelentésekből
Kulcsfontosságú fenntarthatósági információk hiányoznak az éves pénzügyi és vállalati felelősségvállalási jelentésekből, a globális iránymutatások alkalmazása viszont segítheti a továbbfejlődést. (Ezen segíthet a BOCS Alapítvány… a szerk. megjegyzése!)

Forrás: Piac&Profit