Figyelmen kívül hagyjuk a katasztrófák egyéb okait?

Nem csak az éghajlatról van szó: Figyelmen kívül hagyjuk a katasztrófák egyéb okait?

Az éghajlatváltozás egyre inkább a természeti katasztrófák – az árvizektől az éhínségekig – okának tekinthető. Egyre több tudós azonban arra figyelmeztet, hogy ha a katasztrófákat kizárólag az éghajlatra fogjuk, akkor figyelmen kívül hagyjuk a rossz politikai és tervezési döntéseket, amelyek sokkal rosszabbá teszik ezeket az eseményeket.

A megáradt Kyll folyó a németországi Erdorfban tombol 2021 júliusábanA megáradt Kyll folyó a németországi Erdorfban tombol 2021 júliusában.
HARALD TITTEL / DPA / ALAMY LIVE NEWS

Tavaly július közepén egy langyos nyári estén a németországi Eifel-hegységből eredő aprócska Kyll folyó a szokásos nyugodt folyásából tomboló áradattá változott, amely elnyelt több, a folyóparton fekvő várost. Reggelre több mint 220 ember halt meg itt és több más német és belga hegyi folyó mentén. Több évtized óta ez volt a legsúlyosabb árvízkatasztrófa Nyugat-Európában.

A politikusok sietve a klímaváltozást okolták a heves esőzésekért, amelyek aznap éjjel elárasztották a folyókat. A világnak “gyorsabbnak kell lennie a klímaváltozás elleni küzdelemben”mondta Angela Merkel német kancellár, miközben bejárta az elpusztult településeket. Az éghajlatkutatók később arra a következtetésre jutottak, hogy a melegebb légkör miatt az ilyen esőzések kilencszer valószínűbbé váltak.

Az áradások mögött azonban egy másik tényező is állt, amelyet akkor és azóta is kevés politikus vagy médium említett. A folyók áramlását figyelő hidrológusok szerint az egykor mocsaras dombokon, ahol az esőzések a legintenzívebbek voltak, a mezőgazdasági üzemek elterjedése tönkretette a föld szivacsszerű képességét a heves esőzések elnyelésére. A szántóföldi csatornák, az utak és a természetes növényzet eltávolítása napok helyett másodpercek alatt a folyókba vezette a vizet.

Ez azt sugallta, hogy a jövőbeni árvizek megelőzésére itt és máshol is sokkal gyorsabb lenne a megoldás, mint az éghajlatváltozás orvoslása. Els Otterman és a holland Stroming tanácsadó cég munkatársai által a Kyllről készített, a Yale Environment 360 által áttekintett, még nem publikált elemzés megállapította, hogy a csatornák elzárása és a gátak eltávolítása az egykori szivacsok felének helyreállítása érdekében több mint egyharmadával csökkenthetné a folyók áradások idején a csúcsáradásokat.

Ha csak az éghajlatra összpontosítunk, az azzal végződhet, hogy a politikai döntéshozók felmentést kapnak az állampolgáraik éghajlatvédelmével kapcsolatos
mulasztásaik alól.

Természetesen mind az éghajlatváltozás, mind a földek lecsapolása fontos szerepet játszott az árvizek kialakulásában. De míg az egyiket csak évtizedekig tartó nemzetközi fellépéssel lehet orvosolni, addig a másikat helyben is meg lehet gyógyítani.

__– –__

Ez nem csak arról szól, ami Németországban történt. A környezettudósok körében egyre nagyobb vita folyik arról, hogy nem kontraproduktív-e mindig az éghajlatváltozásra összpontosítani, mint az ilyen katasztrófák okára. Egyesek szerint ez háttérbe szorítja a szélsőséges időjárással szembeni sebezhetőség csökkentésének helyi módjait, és a végén felmentheti a politikai döntéshozókat a saját mulasztásaik alól, amelyekkel az éghajlatvédelemmel kapcsolatos mulasztásaikról tehetnek.

“Ne hibáztassuk az éghajlatot a katasztrófákért” – mondja Friederike Otto, a londoni Imperial College klimatológusa, aki társalapítója a World Weather Attribution nevű nemzetközi tudósi együttműködésnek, amely az időjárással kapcsolatos katasztrófák kiváltó okainak feltárására törekszik. Határozottan ki akarja emelni az éghajlatváltozást ott, ahol az hozzájárul a katasztrófákhoz, de figyelmeztet, hogy “katasztrófák akkor következnek be, amikor a veszélyek [mint például az éghajlatváltozás] találkoznak a sebezhetőséggel”. A sebezhetőségnek pedig számos oka van, többek között a rossz víz- vagy erdőgazdálkodás, a tervezetlen urbanizáció és a társadalmi igazságtalanságok, amelyek a szegényeket és a kirekesztetteket veszélyeztetik.

A veszélyt az is jelenti – állapította meg egy januári tanulmányában Emmanuel Raju, a Koppenhágai Egyetem katasztrófakutatója és Emily Boyd, a svédországi Lund Egyetem munkatársa -, hogy a katasztrófáknak az éghajlatváltozásnak való térdre esésszerű tulajdonítása “politikailag kényelmes válságnarratívát hoz létre… [amely] finom menekülési utat nyit a sebezhetőség kialakításáért felelősök számára”.

Figyelmen kívül hagyjuk a katasztrófák egyéb okait?Vízért ásni Madagaszkáron 2020-ban. A kutatók szerint nem az aszály, hanem a rossz vízinfrastruktúra volt az ország élelmiszerválságának fő okozója. AP PHOTO / LAETITIA BEZAIN

Jesse Ribot, az Amerikai Egyetem munkatársa és Myanna Lahsen, a svédországi Linkoping Egyetem munkatársa egyetért. “Míg a politikusok a válságokat az éghajlatváltozásra akarják fogni, a lakosság tagjai inkább a kormányt teszik felelőssé az árvizek vagy aszályok megelőzésére irányuló nem megfelelő beruházásokért és a bizonytalan életkörülményekért” – írják decemberben megjelent tanulmányukban.

“Egy igazán szemléletes példa a jelenlegi madagaszkári élelmiszerválság, amelyet eléggé markánsan az éghajlatváltozásra fogtak” – mondta Otto az E360-nak. Tavaly októberben az ENSZ Világélelmezési Programja szerint az afrikai ország déli részén több mint egymillió ember éhezik az egymást követő évek szárazsága után. Figyelmeztetése, miszerint a katasztrófa “az éghajlatváltozás okozta első éhínséggé válhat”, széles körben megjelent. Andry Rajoelina madagaszkári elnök azt mondta: “Honfitársaim fizetik meg az árát egy olyan éghajlati válságnak, amelyet nem ők idéztek elő”.

Decemberben azonban Luke Harrington, az Új-Zélandi Éghajlatkutató Intézet munkatársa arra a következtetésre jutott, hogy az éghajlatváltozás legfeljebb kisebb szerepet játszott az aszályban, amely a múltbeli természetes csapadékváltozásokat tükrözi, amint azt a 19. század végéig visszanyúló feljegyzések bizonyítják. Ehelyett a válságért a szegénységet és a rossz infrastruktúrát, például a termények öntözéséhez szükséges vízellátás elégtelenségét tette felelőssé – olyan problémákat, amelyekkel Rajoelina kormánya nem foglalkozott.

__– –__

Még szembetűnőbb példa lehet, hogy a nyugat-afrikai Csád-tó folyamatos kiszáradásáért és annak hatalmas biztonsági és humanitárius következményeiért az éghajlatváltozást okolják.

Fél évszázaddal ezelőtt a Csád-tó Massachusetts állam nagyságú területet borított. A 20. század utolsó negyedében azonban a felszíne 95 százalékkal zsugorodott, és ma már kevesebb mint fele akkora, mint Rhode Island. A víztől megfosztott helyi halászok, földművesek és pásztorok elvesztették megélhetésüket. A mélyülő szegénység hozzájárult a közrend összeomlásához, a dzsihadizmus erősödéséhez és több mint 2 millió ember elvándorlásához, akik közül sokan Európába tartanak.

Figyelmen kívül hagyjuk a katasztrófák egyéb okait?A Csád-tó 1973-as (balra) és 2017-es (jobbra) műholdfelvételei a tó zsugorodását mutatják. A növényzettel borított területek pirossal vannak árnyékolva. NASA EARTH OBSERVATORY

Muhammadu Buhari nigériai elnök szerint egyértelmű, hogy ki a hibás. “A Csád-tó kiszáradásáért nagyrészt az éghajlatváltozás a felelős”mondta tavaly egy befektetői csúcstalálkozón. Az Afrikai Fejlesztési Bank a kiszáradt tavat “élő példájának nevezte annak a pusztításnak, amelyet az éghajlatváltozás okoz Afrikában”.

De van egy másik magyarázat is. Míg a tó kezdeti apadása egyértelműen az 1970-es és 1980-as évek hosszú aszályos időszakára vezethető vissza, amelyet egyesek az éghajlatváltozással hoztak összefüggésbe, a tó az elmúlt két évtizedben makacsul üres maradt, miközben a csapadékmennyiség helyreállt. A hidrológusok szerint a válasz az, hogy a tó vizének nagy részét egykor biztosító, Kamerunból, Csádból és Buhari Nigériájából származó folyókat a kormányszervek a gyakran rendkívül gazdaságtalan rizsfarmok öntözésére vezetik el.

Egy 2019-es elemzés, amelyet Wenbin Zhu, a Kínai Tudományos Akadémia hidrológusa vezetett, megállapította, hogy az öntözési célú vízelvonások magyarázzák a Csád-tóba a legnagyobb folyóból, a Chari folyóból érkező vízhozam csökkenésének 73 százalékát az 1960-as évek óta – ez az arány 2000 után 80 százalékra emelkedett. A csapadékmennyiség változékonysága csak 20 százalékkal magyarázható.

Robert Oakes, az Egyesült Nemzetek Egyetemének bonni Környezetvédelmi és Emberi Biztonsági Intézetének munkatársa szerint “az éghajlatváltozással kapcsolatos keretek megakadályozták a kihívások kezeléséhez szükséges megfelelő intézkedések meghatározását és végrehajtását”. Ezek közé az intézkedések közé tartozik a tavat egykor tápláló folyók vízhozamának helyreállítása.

__– –__

Egyesek arra figyelmeztetnek, hogy minden olyan törekvés, amely az éghajlatváltozás jelentőségének lekicsinyítésére irányul az ilyen katasztrófák esetében, azt a tényt tagadóknak nyújtja, amit David Attenborough brit természetfilmes az ENSZ Biztonsági Tanácsának tavalyi ülésén az “eddigi legnagyobb fenyegetést” jelenti, amellyel a modern ember valaha is szembenézett. És hogy ez mindenképpen elhibázott, mivel – Antonio Guterres ENSZ-főtitkár ugyanezen az ülésen elhangzott szavaival élve – az éghajlatváltozás “válságsokszorozó”, amely minden más problémát súlyosbít.

“Kétségtelen, hogy az éghajlatváltozás fokozta a helyzetet” – mondja egy megfigyelő a brazíliai Pantanalban pusztító tüzekről. “De más tényezők is kulcsfontosságúak.”

Kevin Trenberth, a National Center for Atmospheric Research munkatársa úgy érvelt, hogy “mivel a globális felmelegedés egyértelmű”, az éghajlatváltozással kapcsolatos hagyományos megközelítésnek többé nem szabadna abból a feltételezésből kiindulnia, hogy nincs hatása – a nullhipotézisből -, majd megpróbálni az ellenkezőjét bizonyítani. Ehelyett “mostantól fordítva kellene eljárni. A feladat tehát az lehetne, hogy bebizonyítsuk, hogy egy adott megfigyelt éghajlati változásnak nincs antropogén összetevője”.

Egyre nagyobb az aggodalom amiatt is, hogy a nemzetközi közösségnek az éghajlatváltozásra való összpontosítása más természetvédelmi prioritásokat torzít el.

“A biológiai sokféleséget fenyegető veszélyeket egyre inkább az éghajlatváltozás egyetlen rövidlátó szemüvegen keresztül szemléljük” – panaszolja Tim Caro, a Kaliforniai Egyetem Davis Egyetemének evolúciós ökológusa. Ezt nehéz megindokolni, amikor a Vörös Listán szereplő kihalási adatok elemzése azt mutatja, hogy a gerincesek kihalásában az élőhelyvesztés még mindig háromszor fontosabb, mint az éghajlatváltozás. Szerinte e tény figyelmen kívül hagyása aláássa az erdőirtás és az élőhelyeket fenyegető egyéb veszélyek megelőzéséhez szükséges stratégiákat.

Az a feltételezés, hogy az amerikai nyugaton és máshol az erdőtüzek elsősorban az éghajlatváltozás miatt fokozódnak, szintén akadályozhatja a tüzek megelőzésére irányuló intézkedéseket.

2020 végén, amikor államának erdei égtek, Jay Inslee, Washington állam kormányzója kijelentette: “Ez nem isteni cselekedet. Ez azért történt, mert megváltoztattuk az éghajlatot”. Nem tévedett. A londoni Imperial College munkatársa, Otto és mások által készített attribúciós elemzés megállapította, hogy a júliusban a Csendes-óceán északnyugati részén lezajlott hőhullám “gyakorlatilag lehetetlen” lett volna a globális felmelegedés nélkül.

Figyelmen kívül hagyjuk a katasztrófák egyéb okait?Egy 2020-as tűzvész maradványai a brazíliai Pantanal vizes élőhelyen. GREENPEACE

A pokoli tűzvészeknek azonban más okai is vannak, nevezetesen az elhibázott tűzoltás, amely évtizedeken keresztül drámaian megnövelte az erdő talaján lévő tüzelőanyag mennyiségét. Természetesen meg kell állítani az éghajlatváltozást, mondja Crystal Kolden tűzkutató a Kaliforniai Egyetemről, Mercedből. De a szándékos, ellenőrzött tüzek radikális növelése nélkül, hogy csökkentsük a hosszabbodó tűzszezonban rendelkezésre álló tüzelőanyag mennyiségét, “elkerülhetetlenek a katasztrofálisabb erdőtűz-katasztrófák”. Az erdészeti gyakorlat változik, de szerinte Kaliforniának ötször több előírt égetést kellene végeznie.

Más ökoszisztémáknak is szükségük van hasonló gondoskodásra. Vegyük például a Dél-Amerika szívében található Pantanal-t, a világ legnagyobb trópusi vizes élőhelyét. 2020-ban a Pantanal egynegyede égett. Mivel a térségben a hőmérséklet 1980 óta 3,6 fokkal emelkedett, a páratartalom pedig 25 százalékkal csökkent, aligha meglepő, hogy a brazíliai viták “az éghajlatváltozást hangsúlyozták, mint a tüzek szinte egyedüli okát” – mondta Rafaela Nicola, aki a Wetlands International nonprofit szervezetet vezeti Brazíliában. Még az éghajlatváltozással szkeptikus Jair Bolsonaro brazil elnök is a magas hőmérséklet “elkerülhetetlen következményének” nevezte a tüzeket.

“Kétségtelen, hogy az éghajlatváltozás fokozta a helyzetet” – mondja Nicola. “Azonban más tényezők is kulcsfontosságúak.” Bolsonaro földpolitikáján felbuzdulva a farmerek előrenyomultak a Pantanal északi részére, ahol a legtöbb tűz keletkezett. “A tűzgócok legnagyobb koncentrációja a mezőgazdasági határ mellett található”állapította meg Juliana Fazolo Marquez, az Ouro Preto Szövetségi Egyetem munkatársa egy részletes feltérképezés után.

Megfelelő tervezéssel és irányítással “a szélsőséges meteorológiai eseményeknek nem kell szélsőséges árvizekké válniuk”.

A 2020-as éghajlati viszonyok rendkívüliek voltak, de a brazil kormány “figyelmen kívül hagyja a tüzek okait: a nem megfelelő tűzkezelés, az éghajlati szélsőségek, az emberi viselkedés és a gyenge környezetvédelmi szabályozás kombinációját”mondja Renata Libonati, a Rio de Janeiró-i Szövetségi Egyetem erdőökológusa.

__– –__

A tavaly novemberi glasgow-i klímakonferencián a gazdag országok ígéretet tettek arra, hogy több tízmilliárd dollárt költenek a szegényebb országok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának segítésére. Ez mind szép és jó, mondja Otto. De “nagyon tart attól”, hogy ezt a pénzt rossz dolgokra költik majd. A nigériai kormány a Csád-tó feltöltését szorgalmazza a közép-afrikai Kongó folyóból 2400 kilométeren át történő vízkivezetéssel. Bizarr módon a javasolt csatorna a vizet közvetlenül az öntözési projektek mellett vinné el, amelyek jelenleg üresen hagyják a tavat.

Eközben a gazdag nemzetek számos politikai döntéshozója még nem jött rá, hogy az alkalmazkodásra otthon is szükség van. Európában az ökológusok becslései szerint a kontinens korábbi vizes élőhelyeinek akár 90 százaléka is elveszítette vízfelvevő képességét, főként a városfejlesztés és a mezőgazdaság érdekében végzett lecsapolások miatt, ami a tavaly nyáron Németország egyes részeit elöntő áradásokhoz vezetett.

Jane Madgwick, a Wetlands International vezérigazgatója becslése szerint Németország, Franciaország, Belgium és Luxemburg felvidéki folyóvizeinek 50 000 négyzetkilométeres vízgyűjtő területén lehetne helyreállítani a szivacsokat, hogy csökkentsék az árvízcsúcsokat a folyásirányban. “Igen, természetesen küzdenünk kell az éghajlatváltozás ellen” – mondja. De addig is “a szélsőséges meteorológiai eseményeknek nem kell szélsőséges árvizekké válniuk. Miközben az éghajlat rendbetételén dolgozunk, a tájat is rendbe kell hoznunk”.

Forrás: YaleEnvironment360 | FRED PEARCE • 2022. FEBRUARY 8.


Ahogy az éghajlati válság fokozódik...
... a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről, a légköri szennyezésekről, és a járványokról szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva. Ezekben a viharos és kihívásokkal teli időkben milliók támaszkodnak már a ClimeNewsra, amely független az igazságot és a feddhetetlenséget képviseli.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Az önök segítségével továbbra is olyan nagy hatású tudósításokat fogunk nyújtani, amelyek képesek ellensúlyozni a félretájékoztatást, és hiteles, megbízható hírforrást nyújtanak mindenki számára. Mivel nincsenek részvényeseink vagy milliárdos tulajdonosaink, mi magunk határozzuk meg a napirendünket, és kereskedelmi és politikai befolyástól mentes, igazságkereső újságírást nyújtunk. Amikor még soha nem volt ennyire fontos, félelem és szívesség nélkül tudunk nyomozni és megkérdőjelezni gyanús ügyeket. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát és az azzal kapcsolatos összefüggéseket.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. A ClimeNews újságírói tevékenységét ön is működtetheti, és segíthet fenntartani a jövőnket. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Ha teheti, kérjük, fontolja meg, hogy havonta rendszeres összeggel támogasson minket. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.