Bővebben a családtervezési lehetőségek biztosításának klímavédelmi potenciáljáról

„És itt elérkeztünk egy fontos, de ritkán tárgyalt tételhez: a klímaváltozás elleni harcban nem a népességszabályozás a leghatékonyabb eszköz.” – B.I.

Fontos leszögezni, hogy a „népességszabályozás” valóban nem old meg semmit. Amire szükség van, az az oktatás és a fogamzásgátlás emberi jogának biztosítása (ami rövid-, és hosszútávon egyaránt bizonyítottan csökkentő hatással van a népességnövekedésre).

A fogamzásgátlás emberi jogának biztosítása  viszont igenis hatásos, és egyben költséghatékony eszköze a klímaváltozás elleni harcnak, bár hatását hosszútávon fejti ki. A kutatások alapján az eggyel kevesebb gyermek messze a leghatásosabb, és az egyik legköltséghatékonyabb egyéni klímavédelmi stratégia, illetve alternatív módon a nem kívánt nemzések megelőzésének támogatása.[11][12] Ez a módszer a fejlett országok esetén átlagosan több, mint húszszor hatásosabb, mint a második legjobb, az autómentes életmód. Ha pedig a Szubszaharai Afrikában előzzük meg a nem kívánt nemzéseket, annak is majdnem akkora a hatása (2t),[11][13] mint az autómentességnek (2,4t).[11] Ezek a számok karbonhagyatékon alapulnak, vagyis beleszámolták a lehetséges utódok kibocsátását is. De még enélkül, rövidtávon is többet ér, mint a fogyasztás-csökkentés, mivel nem csak kisebb lesz valaki karbonlábnyoma, hanem nulla. Ráadásul az emberek akarják, ellentétben a fogyasztáscsökkentéssel, aminek milliárdok inkább az ellenkezőjét szeretnék.

A nem kívánt nemzések megelőzése egyfajta karbonsemlegesítés. És bár karbonsemlegesítés elengedhetetlen, általa az emberiség nem tudná nullára redukálni a karbonlábnyomát (ami a tudósok szerint szükséges volna a katasztrófa elkerüléséhez).[14] Ahogy a fogyasztás csökkentésével sem. A nettó zéró emisszió eléréséhez szén-dioxid-megkötési technológiákat kellene alkalmazni tömegesen, méghozzá úgy, hogy a terméket nem égetjük el, hanem elzárjuk a Föld mélyére (ahová való). És akkor még nem is beszéltünk a légköri aeroszolok rövidtávú hőmérséklet-csökkentő hatásáról, amit a szénerőművek és dízelautók leállításával elveszítenénk.

Kell-e foglalkozni a rászorulókkal, és ha nem, miért igen?

Category: Kell-e foglalkozni
Tags: családtervezés, klímavédelem, népességszabályozás