A szabadpiaci hozzáállás nem fogja megmenteni a világot a klímaváltozástól, mondja Richard Vernon és Dave Hunter, míg Nicholas Falk azt mondja, az Egyesült Királyság tanulhatna Kínától. Philip Steadman a városok hűvösen tartására kínál ötleteket.
Larry Elliott a klímaváltozás közelgő veszélyeire hívja föl a figyelmünket, valamint az elkerülésük néhány akadályára. Az általa javasolt megoldás, miszerint „a világnak háborút kell üzennie a klímaváltozás ellen” figyelmen kívül hagyja a legfontosabb komponenst. A klímaváltozást ugyanis a klímaváltoztatók okozzák: Te és én, és 7,6 milliárd embertársunk, ami minden évben 83 millióval növekszik, és még több hatása van a klímaváltozásra.
Jól ismertek a népességnövekedés visszafordításának jóindulatú és erőszakmentes módjai, melyek alkalmasak volnának arra, hogy 2,5-3 milliárdra csökkenjen az emberiség létszáma, amiről a szakértők úgy becslik, hogy a bolygó képes volna eltartani. Magukba foglalják a reproduktív egészségügyi szolgáltatások széleskörű és ingyenes biztosítását, beleértve a családtervezést mindenki számára, aki igényli, valamint az általános, és az egészségügyi képzést különösen a világ nagyszámú lánypopulációjának, akiktől jelenleg megtagadják mindezt.
Richard Vernon – Oxford
Larry Elliottnak számos dologban igaza van cikkében, ugyanakkor azt is demonstrálja, hogy a kapitalizmus az egyik fő akadálya annak, hogy a klímaváltozással érdemben foglalkozhassunk. Megkülönbözteti a gazdasági növekedés számos különböző formáját, ám nem hajlandó elismerni, hogy a vagyontárgyak és természeti erőforrások fogyasztásának és újraelosztása iránti vágy csökkentése az alapja annak, hogy a természet által szabott határokon belül maradhassunk. Az „elég” kimondásával kapcsolatos vonakodás végzetesnek bizonyulhat.
A tiszta technológiákba való befektetés volumenének masszív növekedésére van szükség, nem csak azért, mert a világszerte erre költött összeg tavaly alig közelítette meg a klímaváltozással kapcsolatos veszteségeket az USA-ban, hanem mert enélkül, valamint számos más beavatkozás nélkül milliárdok halálos ítéletét írjuk alá a század előrehaladtával. (a befektetőket persze elsősorban a profit érdekli, így nagy felelősség hárul a kormányokra, hogy állami kedvezményekben részesítsék ezeket a típusú beruházásokat – a szerk.)
Ahogy Elliott utalt rá, nem a kapitalizmus, hanem az államok pénzelik a legjobb elméket, mikor szükség van rájuk (vagy, mint az űrverseny esetén, ha a politikai célkitűzés igényli), és amelyek a múltban jelentőségteljes innovációval szolgáltak. Ha a siker nincs kilátásban, akkor a cselekvés mögötti motivációnak humanitáriusnak kell lennie, nem pedig kapitalistának.
Dave Hunter – Bristol
Larry Elliott azt javasolja, tanuljunk a Kínai menedzsment-modellből, és az irányított kapitalizmusból. Megemlíthette volna még az 1000 új várost, amit Kína tervez megépíteni, vagy a 100 okos várost, amit az Indiai kormány támogat (bár ezek az indiai okosvárosok kapitalista alapon épülnek, magántulajdonban lesznek, és csak az arra jogosultak léphetnek be – a szerk).
Az ijesztő igény a lakásépítések számának megduplázására az Egyesült Királyságban egy különleges lehetőséget kínál, hogy a keresletet arra használjuk, hogy újraépítsük a gazdaságunkat, és a túlterhelt helyi infrastruktúrát, valamint csökkentsük a karbonkibocsátást.
Itt tanulhatnánk Európa többi országától arról, hogyan mobilizáljuk a megfelelő területet, és osszuk meg a telekárak növekedését. A Greater London Assembly új jelentése – Tőkehozamok: egy jobb településrendezési modell London számára – azt mutatja, mit tehetünk ennek érdekében, föltéve, hogy az infrastruktúra fejlesztését összekötjük az ingatlanfejlesztéssel.
Dr Nicholas Falk – Ügyvezető igazgató, the Urbed Trust
A Guardian egyik korábbi cikkében (What would a heat-proof city look like? theguardian.com, 15 August) van néhány jó és működőképes ötlet arról, hogyan verhetnének vissza több fényt a tetők és az utak. Ám a magas épületekkel kapcsolatos változtatások azáltal, hogy növényeket és „dinamikus árnyékolókat” adjanak hozzájuk, csupán a kezelési módok különböző problémákra, amiket eleve érdemes volna kerülni.
Egy friss kutatás Hong Kongban és Londonban azt mutatta, hogy az épületek magasságának növekedése még nagyobb mértékben növeli az energiafogyasztását. A húszemeletese brit irodaházaknak kétszer akkora a karbonkibocsátása, mint hasonló mennyiségű irodának ötemeletes épületekben. Az ingatlanszektor abból indul ki, hogy a magas épületeket légkondicionálni kell. És az általános bölcsesség szerint a magas épületek szükségesek a terület szűkössége miatt, De csak ha megnézzük a két Al Bahr tornyot Abu Dhabi-ban, láthatjuk, hogy nyílt területek határolják. Valójában a nagyobb sűrűség elérhető az alacsonyabb épületekkel az utcákon vagy udvarokon.
A hagyományos városokat légkondicionálás nélkül is hűvösen tartották a fákkal szegélyezett utcák, parkok és kertek, amik sokkal több előnyt kínáltak, mint a jelképes zöldterületek, amiket felhőkarcolók vesznek körül. (lásd: Central Park, Népliget, Városliget – a szerk.).
Philip Steadman – Emeritus professor az urbanizáció területén, kutató az Energy Institute-ban, a University College London-on
Forrás: The Gardian
Légy a megoldás része korunk két legnagyobb kihívásával kapcsolatban, ami népességnövekedés és a klímaváltozás! A BOCS Civilizációtervezés Alapítvány által létrehozott Minőségi Családtervezési Karbonkredit (QFPC) megvásárlása révén támogathatod az alapítvány évtizedek óta tartó munkájának folytatását. Ezáltal egyszerre járulhatsz hozzá egyéni karbonlábnyomod igazolt csökkentéséhez, valamint a globális népességnövekedés csökkenésbe fordításához.
Sztella Nóra Kántor