Jó érzés fát ültetni, csak éppen édeskevés

Jó érzés fát ültetni, csak éppen édeskevés a klímaváltozás elleni harcban. Egy természet helyreállításával foglalkozó ökológus hívta fel a figyelmet arra, hogy egyáltalán nem szabadna azt hinnünk, hogy „kiültethetjük” magunkat a klímaváltozásból.

Világszerte népszerűek a faültető kezdeményezések, a kormányok is előszeretettel jelentik be, hogy fákat ültetnek a klímavédelmi akcióterv és vállalások keretében. 1 billió fa ültetését vállalta például az idei Davos-on a klímaszkeptikus Donald Trump is.

Jó érzés fát ültetni, csak éppen édeskevés | ClimeNews - HírportálA restaurációs ökológia a leromlott vagy elpusztult élőhelyek helyreállításával foglalkozik. Az egyik restaurációs ökológus, Karen Holl, a Santa Cruz Egyetem természettudományokkal foglalkozó professzora a napokban a Science-ben megjelent cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy nem hihetjük azt, hogy majd 1 billió fa elültetése (ennyit ígért be Donald Trump) segít visszafordítani a klímaváltozás káros hatásait. A fák ugyanis csak nagyon kis arányban kötik meg azt a szén-dioxid mennyiséget, amit kibocsátunk. „Ez csak a kirakó egyetlen kis darabja” – mondja. Arra is figyelmeztetett, hogy a faültetés nem egyenlő az erdős területek növelésével.

Az ökológus természetesen nem a falültetés jótékony hatását kérdőjelezi meg, hanem arra irányítja a figyelmet, hogy egyre elterjedtebb az a nézet, ami a faültetésre egyfajta csodaszerként tekint a klímaváltozás elleni harcban. „Kielégítő érzés kimenni, elültetni egy fát, ez egy kézzel fogható dolog. De ez nem ilyen egyszerű: realistának kellene lennünk abban a tekintetben, hogy mit érhetünk el ezáltal és mit nem. A faültetésnek egy hosszú távú, gondosan megtervezett folyamatnak kell lennie, ha valóban az előnyeit akarjuk élvezni” – teszi hozzá.

A faültetés elősegíti a biodiverzitás megőrzését, javítja a vízminőséget és árnyékol, azonban az ökológus felhívja arra is a figyelmet, hogy ez akár vissza is üthet: attól függően, hogy hol és hogyan ültetnek el fákat, ez kárt is tehet a helyi ökoszisztémában, az ott élő fajokban, valamint ronthatja a talaj vízellátottságát is. A jóhiszemű faültetés káros hatására már Magyarországon is felhívták a figyelmet: nemrég magyar biológusok bizonyították be, hogy számos fafaj ültetése a Duna-Tisza közében elsivatagosodáshoz vezet.

Korábban: A 24.hu beszélgetett Dr. Tölgyesi Csaba biológussal, az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport és a Szegedi Tudományegyetem ökológiai tanszékének egyik munkatársával, a kutatás vezetőjével. A kutatócsoport azt vizsgálta, miként hatnak a fák a regionális vízháztartásra.

A fák az életük során jelentős mennyiségű szén-dioxidot vonnak ki a légkörből. A párologtatásukkal enyhítik a forróságot, árnyékolnak, és pozitívan befolyásolják a talaj nedvességtartalmát, vízmegtartási képességét. A kutatócsoport eredményei azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy érdemes árnyalni az általános képet: tudományosan bebizonyították ugyanis, hogy a Duna–Tisza közi homokhátságokon az erdők nem megtartják, hanem csökkentik a talaj víztartalmát, ezzel pedig gyorsítják a kiszáradást, az elsivatagosodás folyamatát. A kutató azt is elmondta a lapnak, hogy a terület egy eleve csapadékban szegény vidék, melegebb és szárazabb a Kárpát-medence más tájainál, és az ENSZ már félsivatagi területként tartja számon.

„Az itt talajba szivárgó csapadék lejut a talajvízbe, amely igen lassan áramolva a mélyebben fekvő, akár több tucat kilométerre lévő vizes élőhelyeket táplálja, és egyúttal a környező vetések gyökérzónája számára is biztosítja a nélkülözhetetlen vízutánpótlást. A kecskeméti eső az izsáki gazdák termését öntözi” – jegyezte meg a biológus.

Vannak fajok, amelyek ráadásul többet árthatnak, mint használhatnak: a fenyő megállás nélkül szívja ki a nedvességet a talajból és a tűlevelei felfogják a csapadékot, de a nyárfa is hasonló hatást ér el. Gazdasági szempontokon kívül minden az akác telepítése ellen szól: bár a vízellátottság szempontjából még az akác okozza a legkevesebb kárt, azonban az idegenhonos faj átalakítja a környezetét, a talaj kémiai összetételét, és szinte minden más fajt elűz.

A lelkes faültetés helyett az ökológus szerint inkább az erdőirtások mértékét kellene csökkenteni és a már meglévőeket gondozni, ez ugyanis kevesebbe is kerül, mint az újak elültetése és ökológiailag is több haszonnal jár. Emellett az erdők a legtöbb esetben regenerálják magukat anélkül, hogy nekünk segítenünk kellene ebben. Az ültetést pedig a legutolsó opciónak tartja, hiszen nagy arányban nem maradnak meg az újonnan ültetett fák.

A tervezés pedig ugyancsak fontos: az Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum területén jóval kevesebb költséggel járna az ültetés és háromszor annyi jótékony hatása lenne az ökológus szerint. Ugyanakkor a szélsőséges időjárást is meg kell próbálnunk belekalkulálni: a Srí Lankán ültetett mangrove erdők csak 10 százaléka maradt meg a 2004-es cunami után és azt is körültekintően kell kezelni, hogy a helyi közösségeknek milyen megélhetést nyújthatnak a fák.

Forrás: HVG | 24.HU | Science


Ahogy az éghajlati válság fokozódik...

...a megalapítása óta karbonsemleges módon fenntartott ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről és a légköri szennyezésekről szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.