Klímamenekültek Európában – Az éghajlatváltozás robbantotta be a közel-keleti dinamitot

A 2015-ös év egyik legfontosabb eseménye volt a közel-keleti migrációs válság begyűrűzése Magyarországra. Egyre inkább elfogadottá válik az a tény, hogy a menekült-krízis kialakulásában az éghajlatváltozás is jelentős szerepet játszott, játszik – ezt erősítették meg az Energiaklub és a Frierdich Ebert Stiftung által október 27-én szervezett „Migráció és klímaváltozás– régen, ma és holnap” című szakmai konferencia előadói.

Klímamenekültek Európában – Az éghajlatváltozás robbantotta be a közel-keleti dinamitot - ClimeNewsBár közvetlenül és kizárólag környezeti okokból eredő migráció ritkán fordul elő, a konferencia szakértői egyetértettek abban, hogy a    környezetrombolás és a klímaváltozás miatt egyre szűkösebbé váló erőforrások felerősítik a már meglévő társadalmi, politikai és gazdasági  konfliktusokat. Vagyis a környezeti változások súlyosan csökkentik az országok megtartóképességét, ezt figyelhetjük meg napjainkban, elsősorban a közel-keleti térségben.

„Klímamenekültek léteznek, és a Hősök terén emlékművük is van” – kezdte előadását Tamás Pál, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének  tudományos főmunkatársa, utalva ezzel arra, hogy Árpád és a honfoglaló magyarok is a belső-ázsiai területek szárazodása miatt vándoroltak  nyugatabbra. Ahogy a történelem folyamán mindig, napjainkban is elsősorban az aszály, elsivatagosodás és vízhiány miatt kényszerülnek  otthonuk tartós elhagyására az emberek. Ez jelenleg legerősebben a közel-keleti régióban jelentkezik, mondta az MTA szakértője.

Szigetvári Tamás, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutató Intézet munkatársa előadásában bemutatta, hogy a világ tíz leginkább vízhiány által sújtott országa a Közel-Keleten található. A régió sok országa a gabona-szükségletének akár 80-100%-át is importálni kényszerül. A Klímamenekültek Európában – Az éghajlatváltozás robbantotta be a közel-keleti dinamitot - ClimeNewsVilágbank néhány évvel ezelőtti tanulmányában kimutatta, hogy Szíriában a termés 85%-a, Jemenben és Algériában 60%-a kiesett a környezeti változások, elsősorban az aszály és vízkészletek csökkenése miatt. Mindeközben a régió népessége továbbra is nő, hiszen a hagyományos paraszti, többgyermekes demográfiai modell még nem tudta lekövetni a gazdaságban, társadalomban zajló változásokat. Az élelmiszer és olajárak növekedése, a vidéki lakosság elszegényedése jelentősen hozzájárult az arab tavasz, és a szíriai háború kitöréséhez. A közel-keleti térségből az elvándorlás elsődleges és leginkább magától értetődő célpontja Európa, és várhatóan a jövőben is ezzel kell számolnunk.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója szerint az egyes országok egyedül nem tudják megoldani a helyzetet, a kerítésépítés csak áthárítja a problémát másokra. Álláspontja szerint az Európai Uniónak nagyobb szerepet kell vállalnia a krízis-országok stabilizációjában, és részt kell vállalnia a környező országok menekültügyi rendszerének fenntartásában, megtartó-képességük növelésében. Hosszabb távon is hozzá kell szoknunk a migrációs jelenség létezéséhez, és helyet találnunk a környezetpusztulás elől menekülő emberek számára társadalmainkban. Tálas Péter úgy véli, nincs választásunk: Európának részt kell vennie a menekült-helyzet megoldásában, és ez pénzbe fog kerülni.

Migráció és klímaváltozás - Foto: Friedrich Ebert Stiftung

Tamás Pál  részint erre reagálva elmondta, hogy csak a politikusok körében népszerű az a mondás, miszerint a konfliktusokat helyben, az adott országban kell megoldani. Álláspontja szerint éppen a környezeti eredetű migráció az ellenpéldája ennek a megközelítésnek, hiszen ahol nem lesz víz, ott nem lehet megoldani a problémákat, és senkitől nem lehet elvárni, hogy ott éljen. A közel-keleti térség ebből a szempontból igen nagy bajban van, hangsúlyozta a szakértő.

A nemzetközi jog egyelőre nem ismeri a klímamenekült fogalmát, de már elkezdődtek az erről szóló viták. A Nemzetközi Migrációs Szervezet külön kategóriákra osztja a környezeti migrációt: vannak, akik csak átmenetileg kényszerülnek elhagyni az otthonukat különböző környezeti katasztrófák miatt (pl. hurrikánok), de vannak olyanok, akik a jelen illetve a jövőben várható környezeti válságok miatt hagyják el élőhelyüket. A jövőben várhatóan minden kategória érintettjeinek száma nőni fog.

ELŐADÁSOK

 

Forrás: EnergiaKlub