Áder: legyünk szövetségesei a jövő nemzedéknek!
A párizsi klímaegyezmény melletti kiállásra, a mielőbbi ratifikálásra és végrehajtásra kérte Áder János köztársasági elnök kedden az Országgyűlést.
Az államfő parlamenti felszólalásában azt szorgalmazta: “legyünk szövetségesei a jövő nemzedéknek”. Mint mondta, világossá kell tenni, hogy közös felelősséget viselünk sorsukért.
Áder János a ratifikációs eljárás mielőbbi megindítását kérte a kormánytól: Magyarország az elsők között legyen az Európai Unióban, akik hitet tesznek a párizsi megállapodás mellett. Megjegyezte: több parlamenti cikluson átnyúló feladatokról van szó, fontos, hogy a javaslatot a képviselők egy emberként támogassák szavazatukkal.
A köztársasági elnök lélektani áttörésként értékelte a klímacsúcson történteket, s úgy fogalmazott: “a legnagyobb bajt sikerült elkerülni, de a legnagyobb jót még nem értük el”. A 2 fokos célkitűzésre utalva jelezte: nem sok időnk, 15-20 évünk van arra, hogy a megállapodást végrehajtva elkerüljük a legnagyobb bajt.
Áder János beszámolt arról is, hogy Magyarország szén-dioxid-kibocsátása 50 éves mélyponton volt 2014-ben a British Petroleum jelentése szerint. Méltatta, hogy Magyarország azon 21 ország közé tartozik, ahol úgy nőtt a GDP, hogy közben csökkent az emisszió. “Nem ülhetünk a babérjainkon” – szögezte le a köztársasági elnök, aki Magyarország tennivalói közé sorolta a nemzeti éghajlatvédelmi és az energiastratégia újragondolását és a Magyar Tudományos Akadémia alap- és alkalmazott kutatásainak nagyobb támogatását. Utóbbit azzal magyarázta, hogy minél hamarabb hasznosítható eredményekre van szükség, meg kell oldani például a nap- és a szélenergia hosszú idejű tárolását.
Fidesz: a párizsi megállapodás harmonizál a magyar stratégiával, de értékváltás kell
Bencsik János, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: a párizsi keretegyezmény nem ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel, harmonizál a kormány által már jóváhagyott éghajlat-változási stratégiai keretrendszerrel, így a Fidesz-frakció támogatja a megállapodás aláírását.
A felvázolt célok teljesüléséhez azonban – folytatta – értékváltásra van szükség, az új érték lényege pedig az, hogy minden embert azonos méltóságúnak tekint, és mindenkinek emberhez méltó körülményeket követel meg.
Bencsik János célként fogalmazta meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, azok ugyanis több évtized után is érzékeltetik hatásukat. Szavai szerint ez az emberek és a nemzetek közötti igazságosság próbája is egyben.
Magyarország feladata szerinte az, hogy a józan észre és az egészséges életösztönre hagyatkozva megelőzze az elkerülhetőt, és időben felkészüljön az elkerülhetetlenre. Ezért Magyarország a kezdetektől támogatta a klímaegyezmény kialakítását – közölte, fontosnak nevezve a méltányos teherviselést.
Szerinte a párizsi megállapodás figyelembe veszi a magyar nemzeti érdekeket, miután a méltányosság és az eltérő képességek elve egyaránt érvényesül benne.
A fideszes politikus felhívta ugyanakkor a figyelmet a klímaprobléma globális természetére. Jelezte, hogy míg Magyarország 20 év alatt 40 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, addig globálisan 56 százalékos volt a növekedés.
MSZP: a kormány ne csak szavakban, tettekben is képviselje a párizsi megállapodást
Heringes Anita, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a megállapodás kihirdetéséről szóló javaslat tartalmában, céljaiban nincs vita a pártok között. Ugyanakkor arra hívta fel a kormányt: ne csak papíron, ne csak szavakban, ne csak a külföld felé, hanem tettekben is képviselje ezeket az elveket. Mint mondta: az Orbán-kormány 2020-ig az EU által elvárt 13 százalék helyett 14,65 százalékos megújulóenergia-felhasználási arányt akar elérni a teljes magyar energiafelhasználáson belül, ugyanakkor a villamosenergián belüli megújuló arány 2012-2013-ban csökkent, 2011 óta nem épült új szélerőmű. Ezért mind a kötelező, mind az önként vállalt célkitűzés teljesítése jelentős kormányzati ösztönzést igényelne – tette hozzá.
A MSZP politikusa történelmi megállapodásnak nevezte a párizsi egyezményt, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a megállapodás kihirdetése után át kell gondolni az éghajlatstratégiát és felül kell vizsgálni a kormányzati politikát. Van még mivel javulni az országnak és a kormánynak, mert tényleg nincs B-terv, nincs B-bolygó – fogalmazott.
KDNP: fontos a társadalmi igazságosság megteremtése
Aradszky András, a KDNP vezérszónoka párizsi megállapodás mellett, Ferenc pápa tavalyi, klímavédelmi enciklikájáról szólva kiemelte: fontos történelmi pillanat, amikor a lelki és a profán szféra egyszerre gondolkozik, hogy miképpen tudja megvédeni a teremtett világ értékeit. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: hiába védjük meg a bolygót az éghajlatváltozástól, ha nem teljesedik ki a Földön a társadalmi igazságosság, méltányosság, türelem és a szeretet. Szerinte a párizsi megállapodás túlmutat az éghajlatváltozáson és közös szolidaritáson alapuló gondolatokat sejtet.
Pozitívnak tartotta, hogy az EU önálló entitásként, nem tagállamonként jelent meg a konferencián, így egységet, erőt és elkötelezettséget mutatott a világ számára. Úgy vélte: Magyarország jó pozícióban van, de nem lehetünk elégedettek, törekedni kell a megújuló energiaforrások alkalmazására. Magyarország jó úton jár, de ez kevés, ha a világ eltéveszti a lépést – jegyezte meg.
Budapest, 2016. május 10., kedd (MTI) – Parlament