Az alulról beszivárgó meleg víz a jeget a modellekben eddig nem szereplő módon olvaszthatja meg.
A tudósok most először jellemezték a nagy jégtakarók olvadásának egy új és aggasztó módját. A kutatás arra összpontosít, hogy a viszonylag meleg tengervíz hogyan ölelheti meg a talajon fekvő jég alját, ami felgyorsíthatja a jég mozgását az óceánba.
Ez a folyamat jelenleg nem szerepel a tengerszint emelkedését előrejelző modellekben, így az új eredmények pontosabb képet adhatnak arról, hogy a globális felmelegedés hatására hogyan fog változni a világ, és mennyire kell majd alkalmazkodniuk a part menti területeknek.
A jégtakaró alatti régiót, ahol a talajon lévő jég a tengerrel találkozik, talajmenti zónának nevezik.
A British Antarctic Survey (BAS) tudósai által végzett vizsgálat eredményeit a Nature Geoscience című folyóiratban tették közzé (.PDF).
“Azonosítottuk az antarktiszi jégtakaró olvadásának egy új fordulópontjának lehetőségét” – mondta Alex Bradley, a BAS jégdinamikai kutatója és az új tanulmány vezető szerzője. “Ez azt jelenti, hogy a tengerszint-emelkedésre vonatkozó előrejelzéseink jelentős mértékben alulbecsültek lehetnek.”
A kutatás a jégtakaró alatti régióra, az úgynevezett talajmenti zónára összpontosít, ahol a talajon lévő jég találkozik a tengerrel. Idővel az ilyen szárazföldi jég a környező óceánba vándorol, és végül elolvad – ez a folyamat az Antarktisz és Grönland partjai körül zajlik, és nagyban hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez.
Az új tanulmány modellezi, hogyan szivároghat tengervíz a szárazföld és a rajta nyugvó jégtakaró közé, és hogyan befolyásolja ez a jég helyi olvadását, kenve a jégtakarót és befolyásolva a tenger felé történő csúszás sebességét. És megvizsgálja, hogy ez a folyamat hogyan gyorsul fel a víz felmelegedésével.
“A jégtakarók nagyon érzékenyek az olvadásra az alapzónájukban. Azt találtuk, hogy a talajmenti zóna olvadása “billenőpont-szerű” viselkedést mutat, ahol az óceán hőmérsékletének nagyon kis változása nagyon nagymértékű olvadásnövekedést okozhat a talajmenti zónában, ami nagyon nagymértékű változáshoz vezet a fölötte lévő jég áramlásában” – mondja Bradley.
A világ öt “katasztrofális” éghajlati fordulópont szélén áll
Ez azért történik, mert a jégtakaró alapzónájában a meleg víz olvadása új üregeket nyit, amelyek lehetővé teszik a meleg víz további bejutását, ami további olvadást és nagyobb üregeket okoz, és így tovább. A fordulópont azért jön el, mert a víz hőmérsékletének kis mértékű emelkedése nagyon nagy hatással lehet az olvadás mértékére.
A víz hőmérsékletének kis mértékű emelkedése nagyon nagy hatással lehet a jégtakarók olvadásának mértékére.
Az ilyen módon történő jégolvadás, amelyet jelenleg nem vesznek figyelembe az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) és mások által használt modellekben, magyarázatot adhat arra, hogy az Antarktisz és Grönland jégtakarói miért zsugorodnak a vártnál gyorsabban – mondja Bradley. Az új munka eredményeinek beépítése az ilyen modellekbe megbízhatóbb becsléseket adhatna.
“Ez hiányzó fizika, amely nincs benne a jégtakaró modelljeinkben. Ezek nem képesek szimulálni a jégtakaró alatti olvadást, ami szerintünk megtörténik. Most azon dolgozunk, hogy ezt beépítsük a modelljeinkbe” – teszi hozzá.
Forrás: British Antarctic Survey (BAS) is a component
of the Natural Environment Research Council (NERC).