Ez a cikk bemutatja, hogy a klímaváltozás megállításához miért elengedhetetlen a teljes CO2-kibocsátás megszüntetése, valamint hogy a jelenlegi természetes CO2-elnyelők miért nem elegendőek hosszú távon.
A szén-dioxid (CO2) egy hosszú életű üvegházhatású gáz, amely évtízezredeken át az atmoszférában marad, ellentétben például a metánnal. A “klímaszkeptikusok” gyakran hamisan állítják, hogy elég lenne a CO2-kibocsátásokat felére csökkenteni, mivel az óceánok és az erdők jelenleg a légkörből származó CO2 körülbelül felét elnyelik. Ez az állítás figyelmen kívül hagyja, hogy ez csak egy átmeneti jelenség. Az óceánok és az erdők csak addig képesek ilyen mértékben elnyelni a CO2-t, amíg a légkörben lévő szén-dioxid mennyiségének növekedése miatt egyensúlyhiány áll fenn.
Az óceánok felmelegedése késleltetett az atmoszféra felmelegedéséhez képest, mivel időbe telik, amíg a felső óceáni réteg felmelegszik (termikus tehetetlenség). Ugyanígy időbe telik, amíg az óceánok felszíni rétegei elérik ugyanazt a CO2-koncentrációt, mint a felettük lévő légkör.
Valójában ezek a hatások nagyjából kiegyenlítik egymást: amint elérjük a zéró kibocsátást, a további felmelegedés megáll. A késleltetett óceáni felmelegedést akkor egy enyhén csökkenő CO2-koncentráció fogja kiegyenlíteni, amíg mindkettő eléri az egyensúlyi állapotot és stabil marad.
Az alábbi videoklipben Prof. Stefan Rahmstorf (A Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet Földrendszer-elemzésének vezetője és a Potsdami Egyetem óceánfizika professzora) röviden bemutatja ezt a jelenséget. A kapcsolódó tanulmány (.PDF) pedig szimulációs számításokat tartalmaz, amelyek figyelembe veszik ezeket a hatásokat.
A fentiek után már csak egy kérdés mozoghat sokunk fejében. A teljes CO2-kibocsátás megszüntetése után bekövetkező egyensúlyi állapot alkalmas lesz-e az emberi faj fennmaradásához?
A válaszok a saját gondolataim erről, nem bizonyítottak, viszont nagy esélyt látok rá, hogy a fiatalok a valódi szakemberek segítségével, valódi adatokkal alátámasztott tudományra alapozva eltakarítják a söpredéket, mely a változások eléréséhez az útjukba kerül. Politikusokat, lefizetett tudósokat, hamis tudomány terjesztőit, és egy olyan világot képesek teremteni, ahol az egyetlen egy elfogadható kifejezés mögé fog felsorakozni minden. Ez a kifejezés pedig az ökológiailag fenntartható.
Ezzel párhuzamosan a teljes CO2-kibocsátás megszüntetése után elérhető egyensúlyi állapot jelentős mértékben hozzájárulhat az emberi faj fennmaradásához, de több tényezőt is figyelembe kell venni, még akkor is ha ezt rövid időn belül képesek leszünk végrehajtani:
- Klimatikus stabilitás: A CO2-kibocsátás megszüntetése megállítja a légkörben lévő szén-dioxid koncentráció növekedését, ami hozzájárul a globális hőmérséklet stabilizálásához. Ez segít megelőzni a szélsőséges időjárási események, például hőhullámok, árvizek és viharok gyakoriságának és intenzitásának növekedését.
- Tengerszint-emelkedés: Bár a CO2-kibocsátás megszüntetése lassíthatja a tengerszint emelkedését, az addig felhalmozódott hőmennyiség miatt a tengerszint továbbra is emelkedni fog egy ideig. Azonban a kibocsátások megszüntetése lehetővé teszi, hogy hosszabb távon elérjünk egy stabilabb tengerszintet.
- Ökoszisztémák: Az éghajlat stabilizálása segít megőrizni az ökoszisztémák egészségét és biodiverzitását, amelyek alapvetőek az emberi jólét és túlélés szempontjából. Az egészséges ökoszisztémák szolgáltatásai közé tartozik az élelmiszertermelés, a víztisztítás, a pollináció és a betegségek szabályozása, visszaszorítása.
- Mezőgazdaság és vízkészletek: A stabilabb éghajlat segít megőrizni a mezőgazdasági termelést és a vízkészletek elérhetőségét. Az extrém időjárási viszonyok és a megváltozott csapadékminták negatívan befolyásolják a terméshozamokat és a vízellátást.
- Egészségügyi hatások: Az éghajlatváltozás mérséklése csökkenti az egészségügyi kockázatokat, mint például a hőstressz, a légszennyezésből eredő betegségek és a klímaváltozással összefüggő betegségek terjedése.
Az emberi faj fennmaradása szempontjából a CO2-kibocsátás megszüntetése, ezt megelőzően a karbonsemlegesség elérése tehát alapvető fontosságú, de nem önmagában elegendő. További lépések szükségesek az adaptációra és a fenntarthatóságra való átállás érdekében. Ide tartoznak (nem sorrendbe állítva) a megújuló energiaforrások fokozott használata, az energiahatékonyság javítása, a népességrobbanás megállítása, az erdőirtás megállítása, az ökoszisztémák védelme és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok bevezetése. Az emberi közösségeknek továbbra is alkalmazkodniuk kell az éghajlatváltozás már most tapasztalható hatásaihoz, és fel kell készülniük a jövőbeni kihívásokra. Ugyanis, ha nem sikerül globális szinten a népességrobbanást megállítani, az egyre több ember a Földön folyamatosan megnehezíti, tönkreteszi az összes fenntarthatóságra való törekvést. A természet örök rendje persze cselekedni fog helyettünk, de az utána bekövetkező egyensúlyi állapotot már nem lesz lehetőségünk megtapasztalni, mert kifutottunk az időből.
Rampasek László A.
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
