Túlnépesedés: tényleg van hatása a kevesebb gyermeknek?

Világszerte a fejlettebb országokban az emberek azon tűnődnek, hogy vajon etikus-e gyermekeket szülni egy túlzsúfolt és túlmelegedett világra. De vajon a születésszám csökkenése a klímaváltozás elleni küzdelem legjobb módja? A tudományos eredmények szerint igen, de a közéletben még mindig zajlik a vita.

Túlnépesedés: tényleg van hatása a kevesebb gyermeknek? | ClimeNews - Hírportál

Emmo Olliff ökológus nem akar saját gyereket. Legalábbis biológiailag sajátot nem. Azt mondja, ezt a döntését elég fiatalon hozta meg, de csak a húszas évei elején tisztázta le magában teljesen az okokat.

Megszereztem egy tengerbiológiai diplomát, aztán biológiai diverzitás mesterszakon végeztem,

mondja.

Így aztán meglehetősen tisztában vagyok az emberi hatásokkal a környezetre, és azzal, hogy ha többen leszünk, azzal minden csak súlyosbodik.

Nincs egyedül. Az elmúlt években megugrott az érdeklődés aziránt, hogy környezeti okokból tudatosan csökkentsük a tervezett gyermekek számát – vagy akár a gyermekmentessé válás iránt, különös tekintettel az újabb egyének klimatikus hatása kapcsán.

Túlnépesedés: tényleg van hatása a kevesebb gyermeknek? | ClimeNews - Hírportál

Például Harry herceg nemrég bejelentette, hogy ő és Meghan, a Sussexi hercegnő maximum két gyermeket terveznek. Mások is kifejezték aggodalmukat azzal kapcsolatban, hogy egy újabb gyermeket hozzanak a világra ilyen bizonytalan ökológiai jövő fényében.

Ám az ökológiai szempontból is tudatos gyermeknemzés kapcsán néhányan rögtön rosszra gondolnak. Egyesek az erőszakos népességszabályozás sötét történelméről kezdenek beszélni, ami a „csúszós lejtő” érvelési hiba megnyilvánulása. 

A tömegben

Olliff a Population Matters testületi tagja, ami egy brit segélyszervezet, mely a fogamzásgátlás emberi jogának biztosítása mellett azért kampányol, hogy az emberek kisebb családot tervezzenek, ami a fenntarthatóság növelésének egy módja. Van még néhány befolyásos környezetvédő a segélyszervezet támogatói között, mint például Sir David Attenborough, Jane Goodall és Chris Packham, akik hitelességet biztosítanak ennek az érvnek.

Kevesen vitatnák, hogy van egy fizikai határa annak, hogy hosszútávon hány ember élhet a Földön fenntartható módon. Jelenleg 7,7 milliárd ember van a Földön, ami az ENSZ előrejelzései alapján 2050-re akár 9,7 milliárdra is emelkedhet, 2100-ra pedig akár 10,8 milliárdra is. Ám a tényleges növekmény nagyban függ attól, hogy milyen változások történik a szakpolitikák, egészségügy, és kultúra terén az elkövetkező évtizedekben. (Megjegyzendő, hogy a jelenlegi trendek mellett a tudományos modellek alapján már 2030-2050 között bekövetkezne egy globális ökológiai összeomlás, vagyis azonnali változásokra van szükség.)

Szóval hány ember a túl sok?

Ennek megválaszolása nem egyszerű. Még a „túlnépesedés” kifejezés definiálása is nehéz. „Kérdezz meg nyolc embert, és nyolc különböző választ fogsz kapni arról, hogy mit jelent a túlnépesedés” mondja Raywat Deonandan, az Ottawa Egyetem globális egészségügyi docense, a járványügy szakértője.

Deonandan maga óvatos módon a túlnépesedés sztenderd demográfiai definícióját használja: az a pont, amikor a népesség túllépi a terület eltartóképességét. Ám ez adja a kérdést, hogy igazából mit jelent az ’eltart’? „Hagyományosan az ’eltart’ csupán azt jelenti, hogy ’életben tart’,” mondja Deonandan. „Ez  nem igazán az, amit manapság értünk alatta.”

Klimatikus szempontból a fenntarthatóság azt jelenti, hogy szükség van egy viszonylag stabil klímára. Az IPCC tavalyi jelentése azt mutatja, hogy ehhez annyira vissza kellene fogni a kibocsátásokat, hogy a globális átlaghőmérséglet ne emelkedjen többel, mint 1,5°C (az ipari forradalom előtti szinthez képest). Márpedig a jelenlegi trendek mellett 3-4°C-os emelkedésre számíthatnánk.

Ahhoz, hogy a 1,5°C-os határon belül maradjunk, korlátozni kell a kibocsátásunkat. A rendelkezésre álló ’karbonbüdzsé’ jelentős részét már rég felhasználtuk (ugyanis már így is 1,1°C-nál tartunk), számolt be Kimberly Nicholas, a svédországi Lund Egyetem fenntarthatóságtudományi docense.

Ha tehát el akarjuk kerülni a veszélyes klímaváltozást, amiről igazán remélem, hogy sikerül, radikálisan és gyorsan csökkenteni kellene a jelenlegi kibocsátásainkat. Ez például a repülés, a közlekedés a fosszilis tüzelőanyagok égetése, és a állattenyésztés jelenlegi módja.

(Megjegyzendő, hogy az állattenyésztés, csakúgy, mint a növénytermesztés akár a klímavédelem eszköze is lehet, ha betartják a regeneratív mezőgazdaság alapelveit.)

 A két fél bolygója

Az IPCC felismeri, hogy a népesedést, mint tényezőt az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása szempontjából. Az előrejelzései azt mutatják, hogy ha minden más marad, akkor az alacsonyabb népesség a jövőben kevesebb összkibocsátást eredményezne, és a legfenntarthatóbb jövőbeli forgatókönyvben a mainál alacsonyabb a világnépesség.

Ugyanakkor néhány okból kifolyólag a kép némileg bonyolultabb, mint a

kevesebb ember kevesebb kibocsátást jelent.

Az egyik ok az egyenlőtlenség, a másik pedig az, hogy a fejlődő országokban rohamosan nő a fejenkénti kibocsátás, míg a fejlett országokban jellemzően stagnál, vagy már éppen csökken.

Az átlagos fejenkénti ÜHG kibocsátás nagy eltéréseket mutat országonként. Az USA-ban például egy ember kibocsátása évente 16 tonna CO2 ekvivalens (ami az ezredforduló idején még 20 volt), Indiában viszont fejenként majdnem 2 tonna (ami 2000-ben még az 1 tonnát sem érte el). Az Egyesült Királyságban ez az érték kb. 6,5 tonna, ami az ezredforduló idején még 9 tonna volt. Ehhez képest Kína fejenkénti kibocsátása már 7,5 tonnánál jár, ami húsz éve még csak 2,7 tonna volt.[1] A karbonlábnyom-számítás viszont nem a fogyasztást veszi figyelembe, hanem a termelést, vagyis a fejlődő országok kibocsátásának egy részét igazából a fejlett országokhoz kellene számolni, mert az előbbiekben megtermelt javak bizonyos hányadát ott fogyasztják el. Emiatt India esetén 9%-kal kevesebbet kellene számolni, Kína esetén pedig 13%-kal, az USA esetén viszont 6%-kal többet, hazánkban pedig 42%-kal![2]

Ez azt jelenti, hogy az, hogy egy gyermek születési helye nagyban befolyásolja a teljes klímahatását. A magas jövedelmű, és így többet fogyasztó országokban nagyobb valószínűséggel lesz magas kibocsátású életmódja, ugyanakkor ez hosszútávon kiegyenlítődni látszik, ugyanis a fejlett országoban már csökken a fejenkénti kibocsátás, a fejlődő országokban viszont növekvő tendenciát mutat.

A kibocsátásokra a jövedelem szempontjából is tekinthetünk. Egy indiai üzletembernek, aki gyakran repül a magánrepülőgépén, jóval nagyobb ÜHG-kibocsátása lesz, mint az átlag indiainak, míg egy brit személynek, akinek még élelmiszerre is alig jut pénze, valószínűleg alacsonyabb kibocsátása lesz, mint honfitársainak. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az éhezést, vagy akár az átlag indiai életszínvonalat nem tekinthetjük holmi ideálnak. Ha már mindenkinek ennyire nyomorogni kellene ahhoz, hogy ne legyen túl sok az összkibocsátás, az azt jelenti, hogy túlnépesedtünk.

Túlnépesedés: tényleg van hatása a kevesebb gyermeknek? | ClimeNews - Hírportál

Az Oxfam segélyszervezet 2015-ös kutatása szerint a globális népesség szegényebbik fele a globális kibocsátások csupán egy-tizedéért felelős. Ám az életmódjuk nem tekinthető etalonnak, hiszen ezek az emberek súlyosan nélkülöznek. Igazából ők is szeretnének jól élni, vagyis ha tehetnék, jóval magasabb kibocsátással járó életmódot folytatnának. Eközben a leggazdagabb 10% (amibe a magyar átlag is beletartozik) felelős a kibocsátások 50 százalékáért. A második decilis kb. 20 százalékért felelős, a harmadik pedig kb. 10 százalékért, vagyis ők képviselik a világátlagot (akik jóval szegényebek a magyar átlagnál).

Karbongyerekek

Ezek a számok megmutatják, miért nem lehet a népességszám klímahatásáról leegyszerűsítve gondolkozni, Dr. Katharine Wilkinson, a Drawdown társszerzője szerint. Ez a könyv a leghatékonyabb klímavédelmi módszereket mutatja be, mely szerint a fogamzásgátlás emberi jogának biztosítása és a lányok oktatása együtt a leghatásosabb klímavédelmi módszer, amikről azt írják, hogy elválaszthatatlanok egymástól.

Ha csak egymilliárd ember élne a Földön, de vadul fogyasztanánk a fosszilis üzemanyagokat és nőne az ipari mezőgazdaság aránya, miközben naponta ötször ennének marhahúst, akkor egy kis népesség esetén is jelentős volna a környezeti hatás,

mondja.

Hasonlóan, ha nagy volna a népesség, de lecsökkenne a fogyasztás, az megint egy másik forgatókönyv lenne.

Ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy a fogyasztás világátlaga eleve nem magas, és ha csökkenne, az lényegében egyre súlyosbodó világnyomort jelentene. Ha pedig egy egymilliárdos népesség magas fogyasztás mellett túl nagy ökológiai terhet jelent, igazából semmi akadálya nincs annak, hogy egy viszonylag alacsony születésszám mellett még tovább csökkenjen a népesség. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a fogyasztást nem lehet tetszőleges mértékben csökkenteni, mert hamar nélkülözést és nyomort jelentene, a világnépesség viszont idővel akár a jelenlegi szint tizedére, századára, vagy akár ezredére is lecsökkenhetne.

A gazdag országokban élők, akik úgy döntöttek, hogy kevesebb gyermekük lesz, vagy klímavédelmi okokból gyermekmentesek lesznek, gyakran érvelnek így:

A gyermekeink környezeti hatása jelentősen nagyobb, mint a szegény országokban élőké,

mondja Olliff.

Ezt az érvet alátámasztja a gyakran idézett tudományos kutatás, amit az Environmental Research Letters-ben publikáltak, 2017-ben. A tanulmány megvizsgálta a rendelkezésre álló kutatásokat azokkal az egyéni klímavédelmi stratégiákkal kapcsolatban, amit az emberek alkalmazhatnak a klimatikus hatásuk csökkentése érdekében.

Alapvetően azt akartuk megtudni, hogy mint egy egyén egy iparosodott országban, mit tehetek, ami igazán jelentős a klímavédelmi szempontból, vagyis ami leginkább csökkentené a karbonlábnyomomat,” mondta Nicholas, aki a tanulmány társszerzője.

A kutatás azt találta, hogy négy döntésnek jellemzően nagy hatása van a kibocsátások csökkentésére: a növényalapú étrend, a repülés kerülése, az autómentes élet, és az eggyel kevesebb gyermek. És melyiknek volt a legnagyobb hatása ezek közül?  Az eggyel kevesebb gyermek, ami évente 58,6 tonnával kevesebbet jelentene. A második leghatásosabb stratégia az autómentes életmód volt, amivel 2,4 tonna kibocsátást tudnánk megelőzni.

Ez lényegében azt mutatja, hogy minden egyes gyermeknek, akit világra hoznánk egy magas kibocsátású országban, óriási volna a karbonhagyatéka,

mondja Nicholas.

Túlnépesedés: tényleg van hatása a kevesebb gyermeknek? | ClimeNews - Hírportál

Egyesek szerint vitatható az, hogy a gyermek várható kibocsátását a szülők felelősségének tekintik. Persze fölmerül a kérdés, hogy ha nem a szülők felelőssége, akkor ugyan kié? Nyilván nem a leendő gyereké, hisz nem ő döntött a saját megfogantatásáról. Egyesek úgy érvelnek, hogy ’a gyermek kibocsátásai nem képezik részét a szülők karbonlábnyomának’, ami technikailag igaz, ugyanakkor nem oldja föl a szülőket a felelősség alól. Mások pedig már a ’túl sok ember’ megfogalmazást is kockázatotosnak tartják. Meglehet, ezek az emberek nincsenek tisztában a klímaválság kockázataival, illetve úgy általában az ökológia alapjaival.

Tény, hogy sok mélyen problémás, rasszista, xenofób és emberi jogokat sértő incidensek történtek a múltban, vagy épp javasoltak a túlnépesedés ’megoldása’ kapcsán

mondja Nicholas. Ugyanakkor fontos észben tartanunk, hogy a túlnépesedés megoldásának leghatékonyabb módja egyben a leghumánusabb is – az oktatás és a fogamzásgátlás emberi jogának biztosítása.

A kutatás az életmóddal kapcsolatos választásokat hangsúlyozza, amik egyesek szerint a klímaválsággal kapcsolatos rendszerszintű változások kárára történik. Eszerint a nézőpont szerint a mélyebben húzódó problémákkal kellene foglalkozni, mint például a fosszilis tüzelőanyagokra való hagyatkozás, vagy az erőforrások túlhasználata. Ugyanakkor a játékelmélet megmutatja, miért is hagyatkozunk a fosszilis tüzelőanyagokra. Hatalmas energia rejlik bennük, ami nem csak gazdasági előnyöket jelent, de az életminőséget is hatékonyan javítja. Amint egy civilizáció, vagy akár csak egyetlen gazdasági szereplő elkezdi kihasználni, óriási előnybe kerül a többivel szemben, így aztán a többiek is kihasználják, ha tehetik. Igazából bolondok lennének lemondani róluk, ám így megváltoztatjuk a légkör összetételét, ami hosszútávon a globális civilizáció összeomlását okozza, sőt, talán fajunk pusztulását is.

Nem vagyok annak a híve, hogy a globális problémák megoldását az egyénekre terheljük, akiknek gyakran a saját érdekeikkel szemben kell személyes döntéseket hozniuk,

mondta Deonandan.

Számomra értelmesebbnek tűnik az, hogy gazdasági jellegű ösztönzőket és visszatartó erőket hozzunk létre annak érdekében, hogy a népességgel fenntarthatóbb döntéseket hozzanak.

Ugyanakkor az a helyzet, hogy a gazdasági és politikai elit érdekeivel ellentétesek volnának az ilyen intézkedések, mert a fenntarthatóság összeegyeztethetetlen a növekedéssel.

Mások azzal érvelnek, hogy az egyéni tettek együtt nagyobb léptékű változásokat eredményeznek.

Úgy gondolom, arra van szükség, hogy az egyének elhivatottak legyenek, és elég hatalmuk legyen a saját hatáskörükön belül ahhoz, hogy amit tesznek, annak valóban legyen eredménye, és hogy elég embert ösztönözzenek arra, hogy ténylegesen megoldják a problémát,

érvel Nicholas.

Ugyanakkor Wilkinson hozzáteszi, hogy a klímaválságot korántsem fogja megoldani pusztán az egyéni viselkedés megváltozása. „

Úgy gondolom, komoly alapjának kellene lennie annak, amekkora jelentőséget társítanak az emberek az egyéni viselkedésben beállt változások hatásainak,

mondta.
Túlnépesedés: tényleg van hatása a kevesebb gyermeknek? | ClimeNews - Hírportál

Az átlagos fejenkénti kibocsátás a gazdag iparosodott országokban a legmagasabb, noha csökkenő tendenciát mutat, és a népességnövekedés már jellemzően már megállt (ezekben az országokban az esetleges növekményt jellemzően a bevándorlás adja).

A szegényebb országokban a ’demográfiai átmenettel’ együtt, mint pl. India vagy Nigéria, a növekvő népesség és a szélesedő középosztály egyre több nyersanyagot igényelnek – és sokak szerint jogosan, hisz szegények. Ám ezek a gazdaságok karbonintenzív módon fejlődnek, ami növekvő kibocsátásokhoz vezet. Más szóval, a fejenkénti kibocsátás is nő, és a fogamzásgátlási módok biztosítása híján a népesség is (noha igazából maguk a párok sem szeretnének ennyi gyereket,[3] főleg a nők [4]).

Ezért van az, hogy sokan azt tekintik a leghatékonyabb globális kibocsátás-csökkentési stratégiának, ha azokat a szegény országokban élőket segítjük, akik kevesebb gyereket szeretnének. A Project Drawdown szerint a lányok oktatása és a családtervezés a leghatékonyabb módszerek között van a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A kutatások azt is megmutatják, hogy a nőket és a lányokat különösen ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak a gondviselő szerepük miatt, és mint akik élelmiszerrel-, üzemanyaggal és vízzel látják el a családot, különös kockázatot jelent számukra a szárazság vagy az árvíz. Ez tovább növeli a biztonságuk garantálásának a tétjét.

Ha megnézzük az együttes hatásukat, a lányok oktatása és a családtervezés, vagy ahogy én szoktam emlegetni, a reproduktív egészségügybeli hiányosságok pótlása, akkor kiderül, hogy ez a leghatékonyabb megoldás,

mondja Wilkinson.

A minőségi családtervezéshez valló hozzáférést az ENSZ emberi jogként ismeri el, és jól ismert a nők és gyermekeik jóllétére és egészségére való pozitív hatása. Emellett csökkenti a születési rátát is. Hasonlóan, a magasabb képzettséggel rendelkező nőknek jellemzőn kevesebb, egészségesebb gyermekük lesz, és aktívabban tudják kezelni a saját reproduktív egészségüket.

Az oktatás és a reproduktív egészség olyan dolgok, amik a nőknek és lányoknak rendelkezésre kellene állnia, mondja Wilkinson, megjegyezve, hogy világszerte még mindig 132 millió iskoláskorú lány nem jár iskolába, és 214 millió nő mondja, hogy kielégítetlen igénye van fogamzásgátlásra.

Az [oktatás és a reproduktív egészség] történetesen olyan pozitív hatásokkal rendelkeznek, hogy ha a nők vagy családok egyéni döntéseit összeadjuk, világszinten idővel komoly hatásokat fogunk látni,

mondta.

Ugyanakkor fontos elkerülnünk a veszélyes és problémás területeket, ahol a nők reproduktív választásai nem bővülnek, hanem szűkülnének, vagy mások által lenne meghatározva.

Hasonlóan, azokban a gazdag országokban, ahol az emberek azon gondolkoznak, hogy kevesebb gyerekük legyen a klímaváltozás miatt, a legfontosabb dolog, hogy személyes döntés legyen.

Valami olyasmi lesz, amit te választasz, és boldog vagy vele kapcsolatban,

mondja Olliff.

Csak föl szeretném hívni erre a figyelmet, hogy több ember érezze boldognak magát ezzel a döntésével kapcsolatban.

Források:

[1]  https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.CO2E.PC?locations=US-1W-IN-GB-CN
[2] https://www.carbonbrief.org/mapped-worlds-largest-co2-importers-exporters
[3] https://www.guttmacher.org/fact-sheet/adding-it-up-contraception-mnh-2017
[4] https://www.scientificamerican.com/article/africa-s-population-will-soar-dangerously-unless-women-are-more-empowered/

Kántor Sztella Nóra
Eredeti cikk: BBC Science Focus Magazine | Human overpopulation: can having fewer children really make a difference? – Jocelyn Timperley

Ahogy az éghajlati válság fokozódik...
... a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről, a légköri szennyezésekről, és a járványokról szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva. Ezekben a viharos és kihívásokkal teli időkben milliók támaszkodnak már a ClimeNewsra, amely független az igazságot és a feddhetetlenséget képviseli.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Az önök segítségével továbbra is olyan nagy hatású tudósításokat fogunk nyújtani, amelyek képesek ellensúlyozni a félretájékoztatást, és hiteles, megbízható hírforrást nyújtanak mindenki számára. Mivel nincsenek részvényeseink vagy milliárdos tulajdonosaink, mi magunk határozzuk meg a napirendünket, és kereskedelmi és politikai befolyástól mentes, igazságkereső újságírást nyújtunk. Amikor még soha nem volt ennyire fontos, félelem és szívesség nélkül tudunk nyomozni és megkérdőjelezni gyanús ügyeket. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát és az azzal kapcsolatos összefüggéseket.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. A ClimeNews újságírói tevékenységét ön is működtetheti, és segíthet fenntartani a jövőnket. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Ha teheti, kérjük, fontolja meg, hogy havonta rendszeres összeggel támogasson minket. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.