A Nemzetközi Bíróság megerősíti az éghajlatváltozással kapcsolatos átfogó jogi kötelezettségeket: Mi lesz most?
A Nemzetközi Bíróság (ICJ) tegnap egy mérföldkőnek számító döntésében (.pdf) átfogó és szigorú jogi kötelezettségek sorát határozta meg, amelyek előírják az államok számára, hogy kellő gondossággal járjanak el a klímavédelem érdekében, fokozzák a nemzeti vállalások (NDC-k) teljesítését az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén, és erősítsék a nemzetközi együttműködést a klíma védelmére.
A bíróság megerősítette, hogy a legnagyobb kibocsátók (az ún. Annex 1 országok) jogilag kötelesek kártérítést nyújtani azoknak az országoknak – különösen a fejlődő államoknak –, amelyek a leginkább szenvednek a klímaváltozás következményeitől.
A vélemény kihirdetésekor Iwasawa Yuji bíró, a Nemzetközi Bíróság elnöke elmondta, hogy az ENSZ Közgyűlése által feltett kérdések „egy bolygóméretű, létfontosságú problémát érintenek, amely minden életformát és bolygónk egészségét veszélyezteti.”
Kép: Iwasawa Yuji bíró, a Nemzetközi Bíróság elnöke, 2025. július 23-án kihirdeti a Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményét az államok éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségeiről.
A történelmi döntés néhány fontos eleme
A Bíróság megerősítette, hogy az államokat szerződéses és szokásjogi alapon is széles körű kötelezettségek terhelik annak érdekében, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés ne haladja meg az iparosodás előtti szinthez képest az 1,5 °C-ot, valamint hogy kezelni kell a klímaváltozás emberi jogi következményeit.
Ez magában foglalja annak kötelezettségét, hogy az államok „minden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozzák, hogy területükön vagy ellenőrzésük alatt olyan tevékenységek történjenek, amelyek jelentős kárt okoznának az éghajlati rendszerben.” A bíróság nem fűzött ehhez a kötelezettséghez olyan megszorítást, miszerint azt a gazdasági növekedéssel egyensúlyba kellene hozni – ami gyakran államok által hangoztatott kifogás. Éppen ellenkezőleg: a Bíróság hangsúlyozta, hogy a kormányok felelősek a magánszektor szabályozásáért is, a gazdasági tevékenység klímára gyakorolt hatásának mérséklése és visszafordítása érdekében.
A Bíróság határozottan megerősítette az emberi jogi jogrend érvényesülését a klímavédelem terén, beleértve az emberi jogi egyezményeket és a szokásjog alapelveit. A döntés több ponton is hivatkozik olyan elvekre, mint az egyenlőség, a generációk közötti méltányosság és a fenntartható fejlődés.
A Bíróság elnöke külön kiemelte az emberi jogok és a környezet közti kapcsolatot: „A környezet az emberi élet alapja, amelytől a jelenlegi és jövőbeli generációk egyaránt függenek. A környezet védelme előfeltétele az emberi jogok teljes élvezetének.”
Kép: A Csendes-óceáni diákok és a Világ Ifjúsága az Éghajlati Igazságosságért mozgalom követi a döntés kihirdetését a Hágai Béke Palota (a Nemzetközi Bíróság székhelye) előtt felállított kivetítőn.
Mit mondanak a média és a környezetvédelmi hálózatok
A döntés jelentőségét világszerte elismerte a mainstream média:
The Guardian szerint ez a „mérföldkőnek számító vélemény” azt jelenti, hogy „azok a kormányok, amelyek nem akadályozzák meg a klímakárokat, kártérítésre kötelezhetők.”
A Reuters arról számolt be, hogy „az ENSZ legfőbb bírósága szerint a nemzetközi egyezmények kötelezik a gazdag országokat a globális felmelegedés megfékezésére.”
Al Jazeera szerint „az ENSZ legmagasabb bírósága kimondta, hogy az országoknak teljesíteniük kell klímavédelmi kötelezettségeiket – ennek elmulasztása nemzetközi jogot sérthet, és jogi alapot adhat a jövőbeni kártérítési perekre.”
The New York Times az „Számít-e a Világbíróság átfogó klímavéleménye?” című cikkében válaszol a szkeptikusoknak, és rámutat, hogy a vélemény – még a vonakodó kormányokkal (pl. az USA) szemben is – segítheti a hazai pereket, csökkentheti a fosszilis energiák állami támogatását, és támogathatja a fejlődő országok kártérítési igényeit.
A BBC szerint a döntés megnyitja az utat az előtt, hogy „országok pereljék egymást klímaváltozás miatt.”
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) üdvözölte a Bíróság történelmi véleményét, és kiemelte, hogy az megerősíti az államok kötelességét, hogy „szigorú gondossággal járjanak el a globális felmelegedés 1,5 °C alatti tartása érdekében.”
A Greenpeace szerint a világ legmagasabb bírósága „történelmi védelmet nyújtott a klímaváltozástól szenvedő közösségek számára.”
„Az ENSZ legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve megszólalt – és világosan beszélt: minden állam köteles a nemzetközi jog szerint szigorú gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg az 1,5 °C-ot. Ez a jogi kötelezettség nemcsak a Párizsi Megállapodásból, hanem az emberi jogi jogból, a tengerjogból és a határokon átnyúló károk megelőzésére vonatkozó szokásjogból is ered.” – Prof. Christina Voigt, Természetvédelmi Világszövetség Kép: Prof. Voigt felszólal a Nemzetközi Bíróságon a klímaügy decemberi nyilvános meghallgatásán (2024).
Meghívó
Ítélet a Bolygóért: Jogi és politikai reflexiók az ICJ klímaítéletéről
Időpont: 2025. július 24., csütörtök
Idő: 17:30 (CET) / 15:30 (UTC)
A Bíróság történelmi klímaítélete fordulópont a klímaigazságosság és a nemzetközi jog számára. De mit is jelent pontosan, és mik a következményei? Akár diák vagy, aktivista, döntéshozó vagy érintett közösség tagja, ezt az eseményt nem érdemes kihagyni!
Regisztrálj az online részvételhez.
A Nemzetközi Bíróság, klímavédelem, hit és a jövő generációk jogai
Július 22-én, a történelmi döntés előestéjén a Mobilizing an Earth Governance Alliance és a World Federalist Movement Interfaith Working Group webináriumot szervezett „Klímavédelem, hit és a jövő generációk jogai: Lehetőségek az ICJ döntéséből” címmel. Az esemény célja az volt, hogy bemutassa, a civil társadalom – köztük a vallási közösségek – hogyan használhatják az ICJ döntését a jelenlegi és jövőbeni generációk biztonságos éghajlathoz való jogának előmozdítására.
Kulcsfontosságú, hogy a döntés végrehajtása széleskörű együttműködést igényel emberi jogi és környezetvédelmi szervezetektől, törvényhozóktól (helyi és országos szinten), vallási közösségektől, jogászoktól, hasonló gondolkodású kormányoktól, a vállalati szférától és a fiataloktól.
Az esemény felvétele megtekinthető a YouTube-on: 1. szekció (Ázsia/Csendes-óceán), 2. szekció (Amerikák/Afrika/Európa/Közel-Kelet).
Rampasek László A.
Forrás: UNFOLD ZERO
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
