Kapj el, ha tudsz!

„Kapj el, ha tudsz” a címe Steven Spielberg 2002-ben készült legendás filmjének, amiben Leonardo Di Caprio, mint hamis csekkes csaló zseniális trükkökkel menekül a Tom Hanks által alakított ügynök módszeres szorításából.

Ugyanígy játszik velünk a CO2 is, hiszen eddig akárhogy állt neki a világ a probléma megoldásának, az valahogy mindig kicsúszott a kezünk közül. Így a Párizsi Egyezmény aláírását követő 10 éven belül meghaladtuk a felmelegedésben azt a szintet, amit az emberiség 2100-ig tűzött ki legfelső határként önmaga számára.

Kapj el, ha tudsz!

A karbonemisszió csökkentésének kudarca rávilágít arra, hogy milyen nagy szükség is van a negatív karbonemissziós projektekre és a rájuk épülő üzleti sikersztorikra. Jelen cikkemben egy úttörő megoldást mutatok be, amely megnyitja az utat a papír- és cellulózipar kizöldítésének üzleti alapokon.

A karbonkibocsátás csökkentése messze nem halad azon a pályán, ami szükséges lenne a klímakatasztrófa elkerüléséhez, ennek következtében 2024-re már 1,55 Celsius fokot emelkedett[1] a globális átlaghőmérséklet a preindusztriális időszakhoz képest.  Így mára egyértelműen a CO2 légkörből történő eltávolítását és hosszú távú karboncsapdákban történő letárolását célzó „szén-dixid eltávolítási projektek” (Carbon Dioxide Removals, CDRs) jelentik a világ nettó nulla üvegházhatású gázkibocsátását célzó zöld átmenet kulcselemét, mivel világossá vált, hogy a negatív karbonemissziót biztosító projektekre nagy számban van szükség a cél elérésérhez.

A jelen cikkben feldolgozott karboneltávolítási projekt a CO280 Solutions[2] nevű kanadai klímatechnológiai startup megoldása mintaértékű számomra, és arról álmodozom, hogy hosszabb távon ilyen jelentős eltávolítási projektfejlesztéseket tudjunk megvalósítani Magyarországon is. A CO280 ugyanis azt állítja, hogy képes megoldani a cellulóz- és papírgyárak jelentős mértékű szén-dioxid-kibocsátásának helyszíni kivonását és eltárolását úgy, hogy ezáltal egyben egy új technológiai szabványt is kreálnak az állandó, ellenőrizhető és megfizethető eltávolítási karbonkreditek számára. A Microsofttal kötött első hosszú távú határidős karbonkredit átvételi üzletük[3] óriási hír, mert bár a szerződött árat nem publikálták, azt a CO280 “elkotyogta”, hogy a tonnánként (tCO2e) számított 200 dolláros szint alá befértek. Ez egyrészt ráerősít arra a JPMorgan bejelentésre[4], amely 450 ezer tonnára vonatkozó CDR átvételi megállapodásról szól – tonnánként 200 dollár alatti áron, szintén a CO280-nal ugyanerre a projektre.

A vancouver-i startup a nagyméretű szén-dioxid-eltávolítási projektek fejlesztőjeként került fel a térképre. Első partnereként együttműködik egy, a Mexikói-öböl partvidéken működő cellulóz- és papírgyárral, melynek lényege az, hogy egy új típusú szén-dioxid-leválasztót csatlakoztatnak a gyár kazánkéményéhez, és itt a kibocsátott szén-dioxidot még azelőtt elfogják, hogy az a légkörbe juthatna. A CDR ez esetben azáltal jön létre, hogy az élete során a jelentős szén-dioxid-mennyiséget megkötő faanyagot amikor cellulózzá és papírrá alakítják át, a gyártási folyamat során a megkötött szén-dioxid a gyártási hulladékba (egyféle biomasszába) kerül, amit aztán „energiavisszanyerő kazánokban” égetnek el. Ezzel nemcsak energiát termelnek, hanem a szén-dioxid-leválasztásnak köszönhetően elszámolható eltávolítási karbonkrediteket is nyernek mindezzel, mivel a szennyezőanyagot tárolóhelyekre szállítják, majd földalatti képződményekben, mint karboncsapdában véglegesen letárolják. Így létrejön a karbon negatív állapot, ami a CDR kibocsátás alapja, hiszen a fotoszintézis által elnyelt CO2 nem kerül vissza a biomassza elégetésével a légkörbe, hanem tartós (örök) karboncsapdába zárják. Jonathan Rhone, a cég vezérigazgatója és társalapítója az elsőként megvalósuló projekttel kapcsolatban azt mondta, hogy az eddig kötött megállapodások már lehetővé teszik számukra azt, hogy a technológia telepítése magánberuházásként is csupán 6-9 hónapot vegyen igénybe.

A szén-dioxid-leválasztó technológiát a norvég SLB Capturi[5] szállítja, amely cégnek jelenleg is több hasonló, már futó projektje van. Jó hivatkozási pont, hogy a világ egyik legfenntarthatóbb, a karbonmentesítésben többszörös világbajnok társasága, az Ørsted[6] is velük dolgozik. A dán vállalat kalundborgi Asnæs erőművében és Koppenhágában, az Avedøre erőművében fogott a technológia használatával szén-dioxid-leválasztásba: az építés alatt álló, és 2026-ra befejezni tervezett üzemek együttesen évi 430 ezer tonna szén-dioxidot fognak megkötni.

A CO280 projektfejlesztőként egyébként kiváló terepet választott: a cellulóz- és papíripar jelentős karbonszennyező, mivel jelenleg évente csak az Egyesült Államokban 88 millió tonna biogén eredetű szén-dioxidot[7] bocsát ki. A CO280-nál úgy számolnak, hogy 2050-re önmagában csak ez a szektor 63 millió tonnás CDR-piaccá[8] nőhet az Egyesült Államokban, globálisan pedig évente 178 millió tonna szén-dioxidot lehetne csak ezzel az egy, jól mérhető és transzparensen kreditesíthető technológiával megkötni, ami a globális CO2 kibocsátás mintegy fél százaléka.

A Tom Hanks által alakított Hanratty ügynöknek persze még nagyon sokat kell dolgoznia ahhoz, hogy a zseniálisan menekülő Franket elcsípje és végül átállítsa a jó oldalra. A karbonszennyezés kivonása és eltárolása is hosszú távú történet, de ezzel végül nyakon csíphető a fosszilis szén-dioxid, és ha ezt a biogén változatával tesszük, akkor onnantól már a karbon nekünk kezd el dolgozni.

 


[1] https://wmo.int/news/media-centre/wmo-confirms-2024-warmest-year-record-about-155degc-above-pre-industrial-level
[2] https://www.co280.com/
[3] https://www.axios.com/2025/04/11/microsoft-co280-carbon-removal-pulp-paper-mills
[4] https://carbonherald.com/co280-and-jpmorgan-chase-sign-new-cdr-agreement-priced-at-under-200p-t/
[5] https://capturi.slb.com/
[6] https://www.economx.hu/nemzetkozi-gazdasag/felmondaas-fenntarthato-fejlodes-henrik-poulsen-szen-szelenergia-klimapolitika-zoldenergia-orsted.708532.html
[7] https://www.ieabioenergy.com/iea-publications/faq/woodybiomass/biogenic-co2/
[8] https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2666278724000369?via%3Dihub

Tóth Levente, a Mitigia alapítója