Megérkezett a klímaváltozás számlájának újabb törlesztőrészlete most éppen Budapestre!
Az elmúlt napon Budapest is olyan esőzések színtere lett, ahová néhány óra alatt jelentős mennyiségű víz zúdult a városra.
A csatornák képtelenek voltak elvezetni a hirtelen lezúduló csapadékot, így sok helyen elöntötte a víz az utcákat és pincéket, komoly károkat okozva. Nem egyedi esetről van szó: ugyanilyen áradásokról számoltak be az elmúlt napokban Pakisztánban, Indiában és Thaiföldön is. A világ minden pontján egyre sűrűbben ismétlődnek meg a szélsőséges esőzések és árvizek, amelyek összefüggésben állnak a globális klímaváltozással.
A jelenség hátterében az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátása áll. Ezeket a különféle gázokat – a szén-dioxidtól a metánon át a dinitrogén-oxidig – szén-dioxid-egyenértékbe (CO₂eq) számítjuk át, hogy mérhető legyen összesített hatásuk a légkörre. A tudományos becslések szerint 1 tonna CO₂eq kibocsátás társadalmi és gazdasági kára mára meghaladja az 1300 dollárt. Ez a „láthatatlan számla” minden egyes kibocsátással együtt benyújtásra kerül, legyen szó biztosítási károkról, terméskiesésekről, elöntött ingatlanokról vagy egészségügyi terhekről. Öt évvel ezelőtt még 42 dollár körül számoltak tonnánként, azóta azonban a költség meredeken, több mint harmincszorosára nőtt, és a tendencia nem fordul meg magától.
Budapesten a mostani esőzés rávilágított arra, hogy a meglévő infrastruktúra egyszerűen nem alkalmas ekkora csapadékmennyiség kezelésére. A város csatornarendszere a korábbi évtizedekben jellemző esőzésekre lett tervezve, nem pedig a klímaváltozás által felerősített szélsőségekre. Adaptációra és alkalmazkodásra lenne szükség, vízmegtartó zöldfelületekkel, korszerűsített elvezetési rendszerekkel, valamint átgondolt városi vízgazdálkodással.
Ugyanakkor önmagában az alkalmazkodás nem elég. Amíg az emberiség nem kezd el „előre törleszteni”, vagyis nem semlegesíti kibocsátásait karbonkrediteken és valódi kibocsátáscsökkentési programokon keresztül, addig a klímaváltozás minden évben egyre nagyobb számlát állít majd ki. A karbonsemlegesítés nem csupán a kibocsátások ellensúlyozását jelenti, hanem a tiszta, megújuló technológiák elterjedésének támogatását is, amelyek hosszú távon képesek csökkenteni a károkat.
Budapest most egy újabb törlesztőrészletet fizetett be a klímaváltozás számlájából, de világos, hogy ez nem az utolsó. A kérdés nem az, hogy lesznek-e még hasonló események, hanem az, hogy hajlandók vagyunk-e időben és előre törleszteni. A kibocsátáscsökkentés és a karbonsemlegesítés nem halogatható döntés többé, hanem gazdasági és társadalmi túlélésünk alapfeltétele. Minden egyes el nem kerülhető kibocsátás után meg kell fizetnünk az árát – ha nem előre, akkor utólag sokszorosan. A választás a miénk: beruházunk a tiszta, megújuló jövőbe, vagy tovább növeljük azt a számlát, amelyet végül mindannyian kénytelenek leszünk kiegyenlíteni.
Rampasek László A.
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
