Sir David Attenborough (Davos 2019.) Beszéde után újságíróknak elmondta, hogy szükség van a gazdasági modellek megváltoztatására. A növekedés a végéhez fog érni, akár hirtelen, akár egy irányított módon.
1. A klímaváltozás problémája
Kijelenthetjük (több mint 99 százalékos valószínűség), hogy az elmúlt ötven évben a föld felmelegedése az ember által kibocsátott üvegházhatású gázoknak, például a szén-dioxidnak (CO2) tulajdonítható. Az éghajlatváltozás hatásai a világ legnagyobb részén jelentős kockázatokhoz vezettek, mivel a hőmérséklet tovább emelkedik a légkörben már felgyülemlett, és évtizedekig ott maradó üvegházhatású-gázok miatt. A föld egyes régiói a megváltozott éghajlat miatt rendkívüli csapadéktól szenvednek. Más területek aszályokon és elsivatagosodáson mennek keresztül. Lehetségesnek tartják az egész Északi-sark megolvadását. Emiatt a tengerszint emelkedése közel 1 méterre várható.
2. Költség
Spórolhat az energiaszámláin, ha gazdaságosabb vezetéssel, jobb szigeteléssel, a fenntartható energia öntermelésével és sok más intézkedéssel pl. a karbonlábnyomának teljes kiegyenlítésével vág neki a következő időszaknak. Ezzel a kollégái tudomást szereznek energiafelhasználási viselkedésükről, amely évente több százezer forint üzemanyagköltség megtakarítást jelenthet Önnek. És ez csak néhány példa a több száz lehetőség közül arra, hogy intelligens és költséghatékony módon csökkentse a vállalat energiafogyasztását.
3. Marketing
A valóban fenntartható, karbonsemleges vállalkozás üzleti sikerhez vezet. A felmérések szerint a fenntarthatóság néhány előnye: nagyobb ügyfélhűség, nagyobb vásárlási szándék és értékes munkatársak bevonzása. Emellett növeli a személyzet morálját, jóakaratot, és jó hírnevet teremt az érdekeltek körében. Sőt, egy fenntartható szervezet viszonylag homogén piacokon valósítja meg a márkanevek differenciálódását.
4. Fenntartható beszerzés
Nem csak a kormányok vásárolnak fenntartható termékeket és szolgáltatásokat, egyre több kereskedelmi szervezet követi példájukat. Megvizsgálják a fenntarthatóság különböző aspektusait a termékek és szolgáltatások vásárlásakor. Az egyik legfontosabb szempont, amelyet meg kell vizsgálni, mennyire energiatakarékos, zöld vagy szén-dioxid-semleges egy termék vagy szolgáltatás az előállítása vagy működése során. Minél jobban csökkentik a CO2-kibocsátást egy versenyképes termék vagy szolgáltatás ellen, annál vonzóbb (feltételezve, hogy más tényezők, például az ár és a szállítási idő közel azonosak).
5. A globális fosszilis energiaforrások
Az előrejelzések szerint feltételezhetjük, hogy a fosszilis üzemanyagok utánpótlása hamarosan kimerül. Ezért az energiafogyasztás hatékonyságának növelése és a megújuló energia termelésébe történő beruházások a jövőbeni energiaellátás biztonságához vezetnek.
6. A Kiotói Protokoll és a Párizsi Klímaegyezmény
2012-ig a Kiotói Jegyzőkönyvben részt vevő minden országnak átlagosan 5% -kal kevesebb üvegházhatásgáz-kibocsátással kellett rendelkeznie az 1990-es évben okozott kibocsátásokhoz képest. A Kiotói Jegyzőkönyv szerint az üvegházhatást okozó gázok csökkentését elsősorban mindenkinek a saját országában kell elérni, például hatékonyabb termelés vagy megújuló energiaforrások felhasználásával.
A 2012. decemberi dohai (katari) klíma csúcstalálkozón 37 ország állapodott meg abban, hogy a Kiotói Jegyzőkönyvet 2012 után is fenntartják. Megállapodtak abban is, hogy 2020-ig minden országnak, beleértve az Egyesült Államokat, Kínát és Indiát, csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását.
2016-ban életbe lépett a történelmi jelentőségű Párizsi Klímaegyezmény, melyben mintegy kétszáz ország kötelezte el magát az éghajlatváltozás megelőzése és az emberi civilizáció védelme érdekében. A jelenlegi vállalások azonban a felét sem teszik ki a szén-dioxid-kibocsátás szükséges csökkentésének. Itt az ideje, hogy minden vállalat is komolyan vegye szerepét az éghajlati válság elleni küzdelemben, és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, energiatakarékossággal, illetve a megújulók támogatásával, összefoglalva azzal, hogy karbonsemleges lesz garantálja a párizsi célok teljesülését.
A tudósok és a környezetvédelmi szervezetek azonban azt jelzik, hogy a csökkentés 2020-ban túl kevésnek bizonyult ahhoz, hogy megakadályozzák a globális felmelegedést a kritikus 2 Celsius fok alatt tartását. Sőt, ez az érték azóta bebizonyosodott, hogy a visszacsatolási folyamatok beindulásának megakadályozását ellehetetleníti, emiatt törekedni kell a 1,5 Celsius fokos küszöbértékre. Ez a 1,5 Celsius fokos plafon döntő fontosságú lenne a tengerszint emelkedésének, a biológiai sokféleség és a termékeny természeti területek csökkenésének valamelyest való visszafogásához.
|
|
7. Nincs mire várni!Egyre kevesebb idő és egyre drasztikusabb lépések várnak mindenkire. Ezt nem lehet megkerülni, ez nem csak környezetvédelmi, hanem erkölcsi választás kérdésévé is vált. A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell venni a részét a megoldásból. A karbonsemlegesség az ökológiai fenntarthatóság megkerülhetetlen eleme. |
Rampasek, László A.
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
