A kibocsátások visszapattannak, amikor az országok és államok újból megnyílnak.
A tavaszi drasztikus visszaesés után a globális üvegházhatású gázok kibocsátása hirtelen újjáéled – jelentették a tudósok, mivel az országok enyhítik a koronavírus miatti leállást és a forgalom növekedik az utakon. Ez nyomatékos emlékeztető arra, hogy a járvány hatása ellenére, a világ még mindig messze van attól, hogy a globális felmelegedés ellenőrzés alá kerüljön.
Április elején a napi fosszilis tüzelőanyag-kibocsátás világszerte durván 17 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2019-ben, mivel a kormányok az embereket otthon maradásra utasították, a munkavállalók abbahagyták a gépkocsival történő munkába járást, a gyárak tétlenek voltak és a légitársaságok földön tartották a járataikat
– egy a Természeti Éghajlatváltozás által májusban közzétett tanulmány szerint.
Azonban június közepére, amikor az országok könnyítettek a megszorításokon, a kibocsátások megemelkedtek mindössze 5 százalékkal a 2019-es átlag alatti értékre, állítják a szerzők a legújabb frissített felmérés alapján. A kínai káros anyag kibocsátás, amely a világ szén-dioxid szennyezettségének egynegyedét teszi ki, úgy tűnik, hogy visszatért a pandémiát megelőző szintre.
A tanulmány szerzői meglepődtek, hogy a kibocsátás milyen gyorsan visszapattant. De hozzátették, hogy a fosszilis tüzelőanyag-felhasználás bármilyen csökkenése a koronavírussal kapcsolatosan valószínűsíthetően mindig is átmenetinek volt tekinthető, kivéve ha az országok összehangolt lépéseket tennének energiarendszereik és járműparkjaik megtisztítása érdekében, amikor elindulnak a nehéz helyzetben lévő gazdaságuk újjáépítésével.
Még mindig ugyanazok az autók, ugyanazok az erőművek, ugyanazok az iparágak, mint a pandémia előtt
– mondta Corinne Le Quéré, az angliai Kelet-anglia egyetem klímatudósa és az elemzés vezető szerzője.
Nagy szerkezeti változások nélkül a kibocsátások valószínűleg visszatérnek.
A leállások csúcsán a járműforgalom nagyjából felére csökkent olyan helyeken, mint Európa és az Egyesült Államok, ami a legnagyobb oka annak, hogy a kibocsátások olyan gyorsan csökkentek. De sok városban az autók és teherautók már visszatérnek az utakra, még ha az összforgalom továbbra is a pandémiát megelőző szint alatt marad. Noha sok ember továbbra is otthonról dolgozik, vannak korai jelek arra is, hogy az emberek elkerülik a tömegközlekedést, mert attól tartanak, hogy a vírustól megfertőződnek és inkább autót vezetnek.
Az Egyesült Államokban a tavaszi hirtelen visszaesés után a villamosenergia-igény júniusra közelebb került a 2019-es szinthez. De ez nem azt jelentette, hogy a gazdaság teljes mértékben helyreállt – mondta Steve Cicala, a Chicagói Egyetem közgazdasági professzora, aki nyomon követi az elektromossági adatokat.
Az egyik tényező az, hogy az emberek gyakrabban működtetik személyes légkondicionálóikat forró időben, miközben otthon maradnak.
Kép: A globális CO2-kibocsátás változása ágazatonként (Közúti szállítás és szállíttatás, Ipar, Energia, Repülés, Középületek és kereskedelem, Lakosság
Még a közelmúltbeli kibocsátások újbóli növekedése ellenére is egyértelmű, hogy a globális gazdaság még mindig nem heverte ki a vírus hatását. A felszíni szállítás, a légi közlekedés és az ipari tevékenységek továbbra is le vannak épülve, és a világ kevesebb olajat, gázt és szenet fogyaszt, mint egy évvel ezelőtt. És a világjárvány még messze nem ért véget: Az esetek világszerte továbbra is növekednek, és néhány ország végül szigorúbb zárolási intézkedéseket hozhat. Hétfőn a kínai tisztviselők sürgették a pekingi lakosokat, hogy maradjanak otthon, miután fertőzöttek egy új csoportja bukkant fel a helyi piacon.
A kutatók becslései szerint a fosszilis tüzelőanyagok globális kibocsátása 2020-ra valószínűleg 4–7 százalékkal alacsonyabb lesz, mint 2019-ben. Ha ez az előrejelzés megáll, többszöröse lenne a globális pénzügyi válság utáni 2009-es visszaesésnek.
A globális kibocsátás 5 százalékos változása óriási, ilyen mértékű csökkenést nem láthattunk, legalábbis a második világháború óta
– mondta Rob Jackson, a Stanfordi földtudós és a tanulmány társszerzője. De tette hozzá, hogy még mindig csak egy része a csökkenésnek, amely a globális felmelegedés megállításához szükséges, ez pedig megköveteli, hogy a globális kibocsátást egészen majdnem nullára csökkentsék.
Végső soron, az éghajlati szakértők szerint, a globális kibocsátás pályáját az elkövetkező években valószínűleg nagymértékben befolyásolják azok az ösztönző intézkedések, amelyeket az országok hajtanak majd végre, amikor újra fel akarják lendíteni a gazdaságukat. A környezetvédők felszólították a kormányokat, hogy fektessenek be a tisztább energiaforrásokba annak érdekében, hogy megakadályozzák a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának jelentős visszatérését.
Eddig az üvegházhatású gázok három legnagyobb kibocsátójának tervei vegyesek voltak. Májusban az Európai Unió politikai döntéshozói 826 milliárd dolláros helyreállítási csomagot javasoltak, amelynek célja a kontinensnek a fosszilis tüzelőanyagoktól való elmozdulása, a szélenergia és a napenergia bővítése, a régi épületek modernizálása és a tisztább üzemanyagok irányába, például a hidrogénbe történő befektetés révén. Kína azonban ellentmondó jeleket küldött, zöld lámpát adva az új szénüzemek építésére, miközben növelte az elektromos járművek ösztönzését is. És az Egyesült Államokban a Trump kormány visszaszorította a környezetvédelmi szabályokat a kitörés alatt.
Egyes városok megpróbálják elkerülni a járműforgalom összeomlását, amikor a leállások véget érnek. Párizs és Milánó mérföldekkel bővítik az új kerékpárutak számát. London megemelte a dugó díjakat a városba csúcsidőben belépő autók számára. A berlini tisztviselők megvitatták, hogy a lakosoktól megkövetelik a buszbérletek megvásárlását annak érdekében, hogy az autóutazás kevésbé vonzó legyen. De ezek az erőfeszítések még mindig messze vannak az egyetemes erőfeszítéstől.
„Európa eddig a legfőbb kivételnek tűnik” – mondta David Victor, a Kaliforniai Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora. „Sok kormány arra törekszik, hogy gazdaságilag helyreálljon, és nem fordít annyira figyelmet a környezetre.”
Dr. Victor társszerzője volt a Nature egyik nemrégiben készült elemzésének, amelynek becslése szerint, a világ kormányai által a „zöld” helyreállítás felé tett nagy lendület, a század közepére a légkörben a szén-dioxid szintet akár 19 rész per millióval csökkentheti, szemben a fosszilis tüzelőanyagokat hangsúlyozó helyreállítással.
A szén-dioxid mennyisége a légkörben már több mint 127 rész per millióval nőtt az ipar előtti idők óta, az átlagos globális hőmérsékletet körülbelül 1 Celsius fokkal vagy 1,8 Celsius fokkal megemelve.
A tudósoknak még mindig nincs megbízható rendszere az emberi szén-dioxid-kibocsátás napi változásainak mérésére, amely a globális felmelegedés fő mozgatórugója.
A Nature-ban megjelent Klímaváltozás tanulmányához a kutatók különféle mutatókat vizsgáltak, mint például az Egyesült Államokban és Európában az áramszükséglet, az ipari tevékenység Kínában és a világméretű városok forgalmi mérései és megmérték, hogyan változtak válaszul a leállásokra. Ezután ezeket az elmozdulásokat kisebb országokba extrapolálta, ahol az adatok ritkábbak, és feltételezéseket tettek arról, hogy a kibocsátások hogyan változhatnak.
A szerzők arra figyelmeztettek, hogy ezekben a becslésekben továbbra is nagy a bizonytalanság, bár megállapításaik nagyjából összhangban állnak a Nemzetközi Energiaügynökség különálló elemzésével, amely szintén megkísérelte kiszámítani a pandémia ideje alatti kibocsátás csökkenését a szén, olaj és földgáz felhasználásának csökkenése alapján.
Írta: Brad Plumer és Nadja Popovich The New York Times Company
Fordította: Rasid Said – Emissions Are Surging Back as Countries and States Reopen