„Hallgassuk meg a Föld kiáltását”: XIV. Leó pápa a klímaváltozás-tagadók ellen emeli fel szavát
XIV. Leó pápa, a történelem első amerikai születésű pápája, élesen bírálta azokat, akik „kigúnyolják azokat, akik a globális felmelegedésről beszélnek”, miközben örökbe vette elődje, Ferenc pápa környezeti örökségét.
A pápával együtt a színpadon egy nagy darab grönlandi olvadó gleccser és trópusi páfrányok is láthatók voltak. Fotó: Vatican Media/EPA
A kijelentés napokkal azután hangzott el, hogy Donald Trump amerikai elnök az ENSZ Közgyűlésén a klímaváltozást „a világ legnagyobb átverésének” nevezte.
A pápa október 1-jén vett részt a Laudato Si’ (Dicsőítsd légyen) enciklikának, Ferenc pápa 2015-ös ökológiai körlevelének tizedik évfordulójára rendezett globális konferencián Róma déli részén, Castel Gandolfóban. Az enciklikus a bolygó védelmét sürgető erkölcsi kérdésként állította be, és globális mozgalmat indított a teremtés gondozásáért, különös tekintettel a kizsákmányolás által leginkább sújtott népekre.
A mintegy ezer fős közönség – környezeti, őslakos és civil szervezetek képviselői – előtt Leó pápa hangsúlyozta: nyomást kell gyakorolni a nemzeti kormányokra, hogy szigorúbb szabványokat vezessenek be a már okozott környezeti károk mérséklésére. „Remélem, a közelgő ENSZ-klímakonferencia meghallja a Föld kiáltását és a szegények kiáltását” – mondta, utalva a COP30-ra. A színpadon egy Grönlandról származó olvadó gleccserdarab és trópusi páfrányok szimbolizálták a klímaváltozás globális hatásait.
Bár nem nevezett meg senkit, a pápa szavai egyértelműen Trumpra utaltak, aki szeptemberben, az ENSZ-ben hamis állításokkal tagadta a klímaváltozást, és a zöld energiákra – például a szél- és napenergiára – való átállást támadta. Leó idézte Ferenc 2023-as enciklikus-kiegészítését, amelyben az argentin pápa a világvezetőket „kötő erejű célok” vállására szólította fel: „Néhányan úgy döntöttek, hogy kigúnyolják a klímaváltozás egyre nyilvánvalóbb jeleit, kigúnyolják azokat, akik a globális felmelegedésről beszélnek, sőt még a szegényeket is okolják azért, ami őket érinti a leginkább.”
Szívváltozás és keresztény felelősség
A pápa lelki átalakulást sürgetett az ökológiai ügy melletti valódi elköteleződéshez: „Nem szeretheti az ember az Istent, akit nem lát, miközben megveti teremtményeit. Nem nevezhetjük magunkat Jézus Krisztus tanítványainak anélkül, hogy osztoznánk a teremtésről alkotott látásában és törődésében mindazzal, ami törékeny és sebesült.” Hozzátette, hogy minden kereszténynek csatlakoznia kell ehhez a küldetéshez.
A konferencián, amely a „Raising Hope for Climate Justice” (Reménykeltés a Klíma-igazságosságért) címet viselte, olyan neves vendégek is felszólaltak, mint Arnold Schwarzenegger, Kalifornia korábbi kormányzója, aki a katolikus egyház 1,4 milliárd tagját, 400 ezer papját és 200 ezer templomát „erőként” emlegette a klímaakcióban. A rendezvényt a Laudato Si’ Movement szervezte nemzetközi szervezetekkel együttműködve, előadókkal püspököktől és őslakos vezetőktől klímaszakértőkig.
A Vatikán példamutatása: Karbonsemlegesség felé – Bhután példája mint globális benchmark
XIV. Leó pápa aktívan folytatja Ferenc ökológiai örökségét: áldását adta egy hatalmas napfarm létrehozására Róma északi részén, egy 430 hektáros mezőgazdasági területen, amely korábban diplomáciai viták tárgya volt Olaszországgal. A terv szerint ez a létesítmény biztosítja a Vatikán teljes energiaellátását, így a Vatikánvárosi Állam a közeljövőben karbonsemlegessé válhat – egy ambiciózus lépés a kis, 0,44 km²-es állam számára. A beruházás költsége kevesebb mint 100 millió euró (kb. 114 millió dollár), és Olaszország az EU-s zöldcéljaihoz számíthatja a területet. A felesleges áramot a helyi közösségek kapják.
Ugyanakkor Bhután már évtizedek óta karbonsemleges, sőt karbon-negatív státuszt ért el: az ország erdői (72%-os lefedettség) évente több CO₂-t nyelnek el (kb. 6-9 millió tonna), mint amennyit kibocsátanak (kb. 1,5-2 millió tonna). Ez a státusz az alkotmányban rögzített minimum 60%-os erdőborításnak, a fenntartható hidroenergiának és a Bruttó Nemzeti Boldogság (GNH) elvének köszönhető, amely a gazdasági növekedést egyensúlyban tartja a környezeti védelmével. Bhután 2009-ben, a COP15-ön ígérte meg örök karbonsemlegességet, és ezt a párizsi COP21-en is megerősítette. Ez a példa – amit részletesen bemutattunk itt – mutatja, hogy a fenntarthatóság elérhető kis országok számára is, és inspirálhatja a Vatikánt a globális klímaküzdelemben.
A pápa, aki eredetileg Robert Francis Prevost chicagói születésű augustinus szerzetesként kezdte pályafutását, és Peru misszionáriusaként szerzett tapasztalatot, májusban lett megválasztva. Első jelentős klímabeszéde jelzi elkötelezettségét: a Vatikán továbbra is a globális felmelegedés elleni küzdelem élén áll, miközben a világ egyes részei – például az USA – visszalépnek az emissziócsökkentéstől.
Ez a kiállás nem csupán vallási, hanem globális felhívás: a klímaválság nem várhat, és a hit emberei – akárcsak a civil társadalom – kulcsszerepet játszhatnak a változásban. A ClimeNews követi a fejleményeket, és bízik benne, hogy Leó pápa szavai cselekvésre ösztönzik a világ vezetőit.
Rampasek László A.
Források: The Guardian, CNN, Catholic News Agency, Bloomberg, The New York Times, BBC, Euronews, AP News, Climate Action Tracker, World Bank, Harvard International Review, GVI, Climate Council, Earth.Org, Sustainable Earth Reviews













































A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.







