Biden jóváhagyja a vitatott Willow olajfúrási projektet Alaszkában.

A környezetvédők és néhány alaszkai bennszülött közösség ellenezte a tervet az éghajlati, az élővilággal kapcsolatos és az élelmiszerhiánytól való félelmek miatt.

A Biden-kormányzat jóváhagyta az alaszkai északi lejtőn lévő 8 milliárd dolláros vitatott fúrási projektet, amely heves ellenállást váltott ki a környezetvédők és néhány alaszkai őslakos közösség részéről, akik szerint ez felgyorsítja az éghajlati összeomlást és aláássa az élelmezésbiztonságot.

A ConocoPhillips Willow projektje az egyik legnagyobb ilyen jellegű lesz az Egyesült Államok területén, amely három helyszínen több évtizeden át tartó olaj- és gázfúrásokat foglal magában a 23 millió hektáros Nemzeti Kőolajrezervátumban, amely a szövetségi kormány tulajdonában van, és az Egyesült Államok legnagyobb érintetlen közterületének számít.

A becslések szerint 30 év alatt 576 millió hordó kőolajat termelnek majd ki, napi 180 000 hordó nyersolajjal. Ez a kitermelés, amely a ConocoPhillips szerint ironikus módon a fúróberendezések stabilizálása érdekében a gyorsan olvadó sarkvidéki permafroszt újrafagyasztásával járhat, az egyik legnagyobb “szén-dioxid-bombát” hozná létre az USA területén, és potenciálisan több mint kétszer annyi kibocsátást eredményezne, mint amennyit a 2030-ig az állami földeken megvalósuló összes megújuló energiaprojekt együttesen csökkentene.

Döntésében a belügyminisztérium földügyi hivatala azt mondta, hogy az engedélyezés “egyensúlyt teremt”, mivel lehetővé teszi a ConocoPhillips számára, hogy használja a régóta fennálló bérleti szerződéseit az Északi-sarkvidéken, ugyanakkor a fúrásokat a vállalat által kért öt helyett három helyszínre korlátozza.

A jóváhagyás azonban felháborodást váltott ki a környezetvédők és az őslakosok képviselői körében, akik szerint ez végzetesen aláássa Joe Biden klímaprogramját. A projekt várhatóan összesen mintegy 260 millió tonna üvegházhatású gázt fog kibocsátani a teljes élettartama alatt, ami körülbelül 70 új széntüzelésű erőmű létrehozásának felel meg.

“A Willow-projekt jóváhagyása elfogadhatatlan eltérés Biden elnöknek az amerikai népnek tett ígéreteitől az éghajlati és környezeti igazságosság terén” – mondta Lena Moffitt, az Evergreen Action nevű klímavédelmi csoport ügyvezető igazgatója.

“Mindazok után, amit ez a kormányzat az éghajlati intézkedések és a környezeti igazságosság előmozdítása érdekében tett, szívszorító látni egy olyan döntést, amelyről tudjuk, hogy megmérgezi az északi-sarkvidéki közösségeket, és évtizedekig tartó éghajlati szennyezést eredményez, amit egyszerűen nem engedhetünk meg magunknak.”

A jóváhagyásra akkor került sor, amikor a belügyminisztérium bejelentette, hogy a jövőben megtilt minden olaj- és gázfúrást az Egyesült Államok Jeges-tengerén, valamint több millió hektárnyi, az őslakos közösségek számára érzékenynek tartott alaszkai földterület védelmét. A Willow-határozat azonban még mindig haragot váltott ki.

“A Biden-kormányzat jóváhagyása világossá teszi, hogy az éghajlatvédelmi intézkedésekre és a biológiai sokféleség védelmére vonatkozó felhívása csak beszéd, nem pedig tett” – mondta Sonia Ahkivgak, a Sovereign Iñupiat for a Living Arctic csoport társadalmi kapcsolatokért felelős koordinátora.

“Az egyetlen ésszerű megoldás az éghajlati vészhelyzetre az, ha megtagadjuk az olyan új fosszilis tüzelőanyag-projekteket, mint a Willow. A harcunk hosszú volt, és ez is csak most kezdődött. Továbbra is a Willow leállítását fogjuk követelni, mert a helyi lakosság és a jövő generációinak élete függ tőle.”

A projekt elleni tiltakozás több mint egymillió, a Fehér Háznak küldött levél, egy Change.org petíció, amelyet több mint 3 millióan írtak alá, valamint egy vírusként terjedő #stopwillow kampány, amelyet a TikTok-on és más közösségi médiumokban folytatnak. A projekt jóváhagyása szinte biztos, hogy jogi kihívások elé fog állni.

Pénteken Al Gore volt amerikai alelnök a Guardiannek azt mondta, hogy az ilyen jellegű projektek “felelőtlenül felelőtlenek”, és engedélyezése “éghajlati káoszt” okozna.

Az engedélyezésre azt követően került sor, hogy az Egyesült Államok belügyminisztériuma a múlt hónapban közzétett egy környezeti hatásvizsgálatot, amely a projekt csökkentett változatát javasolta, ötről háromra csökkentve a telephelyek számát, amit a ConocoPhillips Alaska szerint életképesnek tart.

“A Willow egy szén-dioxid-bomba, amelyet nem szabad hagyni, hogy felrobbanjon az Északi-sarkvidéken” – mondta Karlin Nageak Itchoak, a Wilderness Society nonprofit szervezet vezető regionális igazgatója azután, hogy február elején közzétették az értékelést.

A Native Movement, egy alaszkai alulról szerveződő, alulról építkező kollektíva szerint a Willow fejlesztői kevés kutatást végeztek az Alaszka sarkvidéki lejtőjén – a 60 000 fős Teshekpuk-tó karibucsorda szülőhelyén, amely történelmileg fontos táplálékforrás – megvalósuló halmozott projektek hatásairól. A legközelebbi alaszkai őslakos közösség, Nuiqsut lakói már többször szóltak a beteg halakról, az alultáplált rénszarvasokról és a mérgező levegőminőségről, amelyet közvetlenül a lakóhelyükön folyó olaj- és gázkitermelés okoz.

A jóváhagyásra hosszú, vitatott folyamat után került sor.

Olajvezetékek húzódnak a tájon az alaszkai Nuiqsut mellett, ahol a ConocoPhillips az Alpine mezőt üzemelteti, 2019 májusában. (Bonnie Jo Mount/The Washington Post)

Miután a Trump-féle Fehér Ház zöld utat adott a projektnek, egy szövetségi bíró visszavonta a döntést, és úgy döntött, hogy egy korábbi környezetvédelmi felülvizsgálat hibás volt.

A belügyminisztérium februári felülvizsgálata mellett a tisztviselők “jelentős aggályokat” fogalmaztak meg még a csökkentett léptékű terv vadvilágra és az őslakos közösségekre gyakorolt hatásaival kapcsolatban is.

Alaszka két republikánus szenátora és az állam egyetlen kongresszusi képviselője, egy demokrata, sürgette a kormányzatot, hogy hagyja jóvá a projektet, amely szerintük fellendítené az állam gazdaságát.

Néhány alaszkai őslakos törzsi szervezet, köztük az északi sarkvidéki lejtő inupiat közössége és az Alaszkai Bennszülöttek Szövetsége hasonló okokból támogatta a projektet.

Nagruk Harcharek, a Voice of the Arctic Iñupiat csoport elnöke szerint az alku “lehetővé teszi közösségünk számára, hogy folytassa hagyományainkat, miközben évtizedekre megerősíti térségünk gazdasági alapjait”.

Környezetvédő csoportok és törzsek, köztük a nuiqsuti törzsek azonban azzal ellenkeztek, hogy a projekt által rövid távon teremtett munkahelyeket és pénzt hosszú távon semmissé teszi a környezeti pusztítás.

Alaszka élen jár a fosszilis tüzelőanyagok elégetése által okozott éghajlati összeomlásban, és az olaj- és gázipari tevékenységek által körülvett közösségek már most is rossz levegő- és vízminőségtől, egészségügyi egyenlőtlenségektől és az élelmiszerforrások csökkenésétől szenvednek. Nuiqsut polgármestere, Rosemary Ahtuangaruak, akinek mintegy 525 lakosú közössége a legközelebb van a tervezett fejlesztéshez, kiemelkedő ellenzője, aki a projektet “várva várt klímakatasztrófának” nevezte. Szerinte a projekt negatívan fogja befolyásolni a közösség tagjainak megélhetését és egészségét.

Biden hivatalba lépése után felfüggesztette az olaj- és gázlízingek értékesítését, és ígéretet tett a kormány fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos programjának átalakítására. A kormányzat azonban a tavalyi klímatörvényről szóló kompromisszum során felhagyott a lízinggel szembeni ellenállásával.

Az olaj- és gázfúrás további támogatása a kormányzat részéről megdöbbenést váltott ki a demokraták körében, és két tucat progresszív kongresszusi képviselő nemrégiben levelet írt Bidennek, amelyben arra figyelmeztetett, hogy a Willow-projekt “jelentős veszélyt jelent az Egyesült Államok éghajlatváltozással kapcsolatos előrelépésére”. A csoport felszólította az elnököt, hogy akadályozza meg a “rosszul átgondolt és elhibázott projektet”.

A Biden-kormányzat kevesebb területet ajánlott fel bérbeadásra, mint az előző kormányok. A környezetvédők szerint azonban a kormányzat nem tett eleget. Az amerikai belügyminiszter, Deb Haaland egy nemrégiben adott interjúban nem kívánt közvetlenül nyilatkozni Willowról, de azt mondta, hogy “a közterületek minden egyes amerikaié, nem csak egy iparágé”.

Az alaszkai régióban a fokozott olaj- és gázkitermelés már eddig is hatással volt a karibuállományra, amelyet a térség számos közössége önellátási céllal vadászik.

Forrás: The Guardian | Oliver Milman, Nina Lakhani és Maanvi Singh