Egy új, nagyszabású éghajlati modellezésen alapuló kutatás szerint 2100-ra akár 850 millió ember is vízhiányos területen élhet majd, ami háromszorosa a korábbi becsléseknek.
A tanulmányt Puja Das, a Northeastern Egyetem kutatója vezette, és a npj Climate and Atmospheric Science folyóiratban jelent meg.
A kutatás a legmegbízhatóbbnak tartott Föld-rendszer modellek segítségével vizsgálta meg a világ 30 legnagyobb folyójának vízhozamát, és azt találta, hogy ezek közül 12 esetében jelentős csökkenés várható az évszázad végére.
A folyók vízhozamának csökkenése nemcsak a természetes ökoszisztémákat, hanem az emberi társadalmakat is súlyosan érintheti. A világ mezőgazdaságának jelentős része ezekre a vízforrásokra támaszkodik az öntözéshez, így a vízhiány közvetlenül befolyásolhatja az élelmiszertermelést és az élelmiszerbiztonságot. Emellett egyre több város szembesül majd az ivóvíz-szolgáltatás nehézségeivel, és a vízenergia-termelés is visszaeshet, ami tovább súlyosbíthatja az energiabiztonságot.
A tanulmány (.PDF) egyik társszerzője, Auroop Ganguly professzor szerint a korábbi előrejelzések jelentősen alábecsülték a probléma mértékét. A kutatás új megközelítést alkalmazott: ahelyett, hogy átlagos értékekből dolgozott volna, a modellek közül csak azokat vette figyelembe, amelyek a legpontosabban képezték le a valós folyóvízi rendszerek működését. Ez sokkal megbízhatóbb becsléseket eredményezett, de egyben rávilágított arra is, hogy a helyzet sokkal súlyosabb lehet, mint azt korábban gondoltuk.
A klímaváltozás hatására megváltoznak a csapadékviszonyok, olvad a hó és a gleccserek visszahúzódnak – különösen a hegyvidéki régiókban, például az Alpokban –, ami alapjaiban befolyásolja a folyók vízellátottságát. Mindez akkor történik, amikor a globális népesség és az ipari, valamint mezőgazdasági vízigény is növekszik. Az éghajlatváltozás tehát nemcsak a hőmérsékletet, hanem a víz elérhetőségét is fenyegeti – ez utóbbi pedig legalább olyan súlyos kihívás.
A szakértők szerint sürgős és határozott lépésekre van szükség. A vízgazdálkodási politikákat újra kell gondolni, és figyelembe kell venni a jövőbeli vízhiány kockázatát. Fontos a vízmegtartó és újrahasznosító technológiákba való beruházás, a hatékonyabb öntözési rendszerek alkalmazása, valamint a nemzetközi együttműködés megerősítése, különösen a több országon áthaladó vízgyűjtő területek esetében.
A tanulmány világosan jelzi, hogy a vízhiány kérdése nem csupán fejlődő országokat érintő probléma, hanem globális kihívás, amelyre csak globális szinten, tudományosan megalapozott és hosszú távú stratégiákkal lehet érdemi választ adni. A víz – mint alapvető élettámogató erőforrás – sorsa közvetlenül összefügg az emberiség jövőjével is.
Rampasek László A.
Forrás: Phys.org
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
