Az árvízzel megérkezett a klímadezinformáció is. Magyarországon is terjed az a hamis narratíva, hogy az időjárást emberek irányítják a HAARP és 5G technológia segítségével.
A Közép-Európát sújtó árvízhullám nyomán ismét az online figyelem középpontjába kerülnek a természeti katasztrófákkal és a klímaváltozással kapcsolatos, főként közösségi médiában terjedő hamis információk, itthon és más érintett országokban egyaránt.
Az árhullám fő oka a Boris névre keresztelt mediterrán ciklon, ami nagy esőzéseket eredményezett főként Ausztriában és Dél-Németországban. Több közép-európai országban komoly áradásokat okozott a nagy esőzés, többek között Lengyelországban, Ausztriában, Romániában, Csehországban és Magyarországon is. A hazai helyzet főként a Dunát, a Lajtát és a Drávát érinti.
A természeti katasztrófák növelik a dezinformáció terjedésének az intenzitását. Erre hozott példákat az európai tényellenőrző szerkesztőségeket összefogó szervezet, az EFCSN (European Fact Checking Standards Network) riportja is. Ebben az elmúlt évek olasz, spanyol és görög esetein keresztül mutatják be, hogyan terjednek az összeesküvés-elméletek és a félrevezető információk a szélsőséges természeti események kapcsán, nagyrészt az éghajlatváltozás tagadásával társulva.
A természeti katasztrófákkal kapcsolatos dezinformáció két jellemző mintáját azonosította EFCSN tanulmánya:
- a megjelenő tartalmak állami szerveket, demokratikus intézményeket hibáztatnak a katasztrófákért, például azt állítják, hogy az időjárást valamilyen módon „megrendezték”;
- más posztok egyszerűen tagadják az éghajlatváltozást és globális felmelegedést, vagy megkérdőjelezik, relativizálják a helyzet súlyosságát.
Az EFCSN tanulmánya bemutatja, hogy már a 2022-ben és 2023-ban bekövetkezett súlyos olaszországi árvizek is különböző összeesküvés-elméleteket elterjedését eredményezték: az áradások felelősének tévesen a helyi önkormányzatokat és az időjárás szándékos, emberi manipulációját állították be.
Az idei áradással kapcsolatban Lengyelországban az terjedt el, hogy az árvizeket szándékosan HAARP és 5G technológia segítségével okozták.
Magyar felhasználók is terjesztették, hogy az ember befolyásolja az időjárást, így az árvíz emiatt alakult ki. Gyakran olyan oldalakon találkoztunk a klímával kapcsolatos dezinformációval, amelyek más témákban is – például a Coviddal és az oltásokkal kapcsolatban – terjesztenek hamis információkat.
„Minden irányított… aszály, árvíz, földrengés…” – írták például egy szeptember 15-i posztban. A bejegyzés két videót tartalmaz, az egyiken a Duna bécsi szakaszát mutatják, a másikon pedig a Zoom Earth meteorológiai radarképe látható a Boris-ciklonról.
A másik bejegyzésben pedig egy rajzzal és egy verssel utalnak arra, hogy az emberek manipulálják az időjárást.
De volt olyan, aki még a fecskék nehéz helyzetét a „mesterséges időjárás befolyásolás” számlájára írta. „Nem gyanús ez a fecske hullás, hogy csak a hideg miatt?! Máskor is volt hideg és normál eső. Az időjárás mitől ilyen?” – teszi fel a kérdést egy másik posztoló, aki a csatolt képek alapján az 5G sugárzást okolja a kialakult helyzetért.
Mások pedig a HAARP technológiát gyanúsítják az időjárás manipulálásával.
A bemutatott posztok mind olyan összeesküvés-elméleteket népszerűsítenek, amelyek tagadják a nagy esőzések és árvizek valós okait. Nézzük, miért nem lehetséges HAARP vagy 5G technológiákkal manipulálni az időjárást és azt, hogy ehelyett mi áll a jelenség hátterében!
A HAARP valójában egy kutatási létesítmény, amit az Alaszkai Fairbanks Egyetem működtet. A hírhedt összeesküvés-elmélet szerint ez egy olyan fegyver, amelyet többek között az időjárás szabályozására használnak.
Az elmélet azonban hamis, hiszen a kutatási központ az ionoszférában lezajló fizikai folyamatok tanulmányozásával foglalkozik. Az eszköz nem képes befolyásolni az időjárást, például csapadékot okozni, mert az ionoszféra a föld felett nagyjából 50 kilométer magasságban kezdődik, az időjárási folyamatok pedig a légkör legalsó rétegében, a troposzférában jönnek létre, ami a légkör legalsó rétege, maximum 18 kilométeres magasságig tart.
Az 5G technológia pedig a mobiltechnológia ötödik generációja, előnye, hogy képes nagy mennyiségű adat gyorsabb átvitelére, illetve ezzel a technológiával a korábbinál is több eszköz csatlakoztatható az internethez. Az 5G technológiával kapcsolatban nem ismert olyan mechanizmus, amely lehetővé tenné, hogy természeti katasztrófákat okozzon.
A HAARP és az 5G tehát nem képes az időjárás manipulálására és nem ezek a technológiák okozták a közép-európai árvizeket.
Az árvizeket, ahogy már a cikk elején is írtuk, valójában a Boris-ciklon heves esőzései okozták.
„Egy érkező mediterrán ciklon hatására a Duna vízgyűjtőjén, elsősorban az Alpok keleti, valamint a Kárpát-medence nyugati, illetve északi részén számottevő csapadék hullott az elmúlt napokban és várható is még a hétvégén, egészen hétfőig”
– írta az Országos Vízügyi Főigazgatóság szeptember 13-aiközleményében.
A globális felmelegedés egyik következménye, hogy gyakoribbak a szélsőséges időjárási viszonyok és a természeti katasztrófák. Az extrém időjárási események fokozott kockázatot jelentenek a természetre, az épületekre, az infrastruktúrára és az emberi egészségre. Ezek gyakorisága és intenzitása az éghajlatváltozás miatt már most is jelentős károkat okoz és ez várhatóan növekedni fog – állítja a European Enviroment Agency.
Szélsőséges időjárásviszonyok relativizálása
„A magyar lakosság 80-90 százaléka egyértelműen hisz az emberi tevékenység okozta klímaváltozásban, még ha nem is tartják a legfontosabb problémának. Ugyanakkor létezik az úgynevezett klímarelativizáció, amely nem tagadja ugyan a klímaváltozást, sem az ember felelősségét, de az azzal összefüggő problémák súlyát megkérdőjelezi, bagatellizálja” –
mutatott rá a Political Capital nemrég publikált tanulmánya.
A magyar közbeszédben az aktuális természeti katasztrófa kapcsán is főként olyan tartalmakat találtunk, amelyek a klímaváltozás tényét nem tagadják, azonban a súlyosságát megkérdőjelezik.
„Nemrég az elsivatagosodástól rettegtek egyesek, most a víztől” – írja például a Jobbulást elnevezésű Facebook-oldal szeptember 14-ei posztjában. Nem teljesen egyértelmű, hogy a bejegyzés szerzője ezzel mit akart mondani, de a kommentek alapján többen a klímaváltozás relativizálásaként értelmezték az írást: „Csak a zsibbadt agyúak nem értik, hogy nyáron meleg száraz, télen hideg csapadékos” és „Magyarországon mindig volt, van, lesz szélsőséges időjárás ami ellen védekezni kell és nem riogatni” – írták a hozzászólásokban.
A Jobbulást Facebook-oldalról egy korábbi cikkünkben írtunk: a politikai véleményoldal hivatalosan nem kötődik a Megafonhoz, de üzemeltetője, Szedlák Imre részt vett a kormánypárti influenszerképző tanfolyamán:
Felmelegedés, elsivatagosodás, árvizek
Bár a poszt az elsivatagosodást és az árvizeket állítja szembe egymással, valójában
a globális felmelegedés különféle szélsőséges időjárási viszonyok kialakulásáért felelős – ebbe beletartozik az elsivatagosodás és az árvíz is.
Nézzük, mit érdemes tudni az egyes jelenségekről!
Globális felmelegedés
A Föld éghajlata a történelem során folyamatosan változáson ment keresztül, azonban a jelenlegi felmelegedés olyan ütemben zajlik, amire az elmúlt 10 000 évben nem volt példa – írják a NASA oldalán. A természetes forrásokból (például kőzetekből és fák évgyűrűiből) és a modern berendezésekből (például műholdakból) származó tudományos információk mind az éghajlatváltozás jeleit mutatják. A globális hőmérséklet-emelkedéstől az olvadó jégtakarókig számos bizonyíték van a bolygó felmelegedésére.
Az Éghajlatváltozás Kormányközi Testülete (IPCC) szerint „azóta, hogy az 1970-es években megkezdődtek a rendszeres tudományos elemzések és megfigyelések, az emberi tevékenységnek az éghajlati rendszer felmelegedésére gyakorolt hatása elméletből megalapozott ténnyé vált”.
A bolygó felszíni átlaghőmérséklete a 19. század vége óta mintegy 1 Celsius-fokkal emelkedett, ami nagyrészt a légkörbe jutó szén-dioxid-kibocsátás növekedésének és más emberi környezetkárosító tevékenységeknek köszönhető. A felmelegedés nagy része az elmúlt 40 évben következett be, és az utóbbi hét év volt a legkritikusabb. 2023 volt a legmelegebb év az elmúlt 174 közül, ezzel megelőzte az eddig holtversenyben első 2016-ot és 2020-t – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
Elsivatagosodás
Az éghajlatváltozással járó szárazodás és elsivatagosodás komoly problémát jelent Magyarországon is, kifejezetten az Alföld van fokozottan kitéve a problémának, ahol már megkezdődött a táj és az élővilág átrendeződése, eltűnnek a felszíni vizek, kaktuszok terjednek a Kiskunságban, csökken a gyepborítás és kiszáradnak az erdők – írta a 24.
Az Alföld alapvetően is egy szárazságra hajlamos régió volt, azonban a klímaváltozás és az emberi beavatkozás miatt megváltozott a korábbi helyzet: az elmúlt 100 év adatai azt mutatják, hogy már nem kilengésekben mutatkozik a szárazság, hanem tendenciaszerű lett.
Csökken a csapadék mennyisége és ami marad, annak az időbeli eloszlása is szélsőségessé válik, azaz folyamatosan szárad az Alföld.
Árvizek
Az elmúlt évtizedekben Európában gyakoriak a súlyos időjárási és természeti katasztrófák, például aszályok, erdőtüzek, hőhullámok, viharok és heves esőzések. Az éghajlatváltozás ezeket az eseményeket még intenzívebbé és gyakoribbá teszi.
Az árvizet, más katasztrófákhoz hasonlóan, több tényező határozza meg (például a csapadék, a hóolvadás, a domborzat és a talaj nedvességtartalma), ezek ellentétes módon befolyásolhatják gyakoriságát és intenzitását. A klímaváltozás sok esetben súlyosbítja a nagy esőzéseket, így közvetetten egyre fontosabb faktor az árvizek kialakulásában – írta a New York Times.
Nézzük meg konkrétabban azt is, hogy egyébként nőtt-e az árvizek gyakorisága az elmúlt évtizedekben? Az éghajlatváltozás kétségtelenül fokozta a nagy csapadékmennyiséggel járó események számát, de az árvizek száma, az összes árvíztípust beleértve, nem nőtt ennek megfelelően.
Azonban a folyami árvizeket esetében, az éghajlatváltozás valószínűleg súlyosbítja a szélsőséges árvizek gyakoriságát és intenzitását, de csökkenti a mérsékelt árvizek számát – írták a Nature 2021-es tanulmányában.
Hol tájékozódjunk az árhullámról vagy más természeti veszélyről?
Kritikus időjárási helyzetekben fontos megbízható forrásokból tájékozódni az esetleges intézkedések kapcsán. Ezeket a forrásokat ajánljuk:
Az aktuális helyzetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság oldalán is találhatók aktuális hírek és felhívások az árhullámról. Budapest esetében a közösségi közlekedés helyzetéről a BKK erre kijelölt aloldalán szerezhetünk friss információkat. Testvérlapunk, a 444.hu percről percre tudósításban követi az eseményeket.
A hozzávetőleges helyzetet a Google egyszerűen hozzáférhető “Flood Hub” nevű aloldalán is lehet figyelni, gyakran frissülő adatokkal, grafikonokon bemutatva:
Az EFCSN külön oldalon gyűjti a klímadezinformációval kapcsolatos nemzetközi tényellenőrzéseket.
A végére pedig két korábbi lakmuszos tartalmat ajánlunk a klímadezinformáció témakörében:
- Egy 2022-es cikkünkben bemutattuk, hogy mi is az a klímadezinformáció, miért veszélyes a klímavédelem elleni küzdelemben és pontosan hogyan terjed.
- Idén pedig írtunk egy összefoglalót és készítettünk egy podcastot a Political Capital kutatásáról, ami a klímarelativizmus magyarországi helyzetéről szól.
Kapcsolódó hang
Forrás: Dezső Annamari | LAKMUSZ
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
