Feltérképezve: A világ legnagyobb szén-dioxid importőrei és exportőrei

Feltérképezve: A világ legnagyobb CO2 importőrei és exportőrei | ClimeNews

A globális CO2-kibocsátások nagyjából 22%-a olyan javak termeléséből fakad, amiket végül egy másik országban fogyasztanak el. Ugyanakkor a hagyományos leltárak nem veszik figyelembe az importtal kapcsolatos kibocsátásokat, vagy hogy egy termék exportálásra kerül.

Bár az USA és Európa csökkentették a hazai kibocsátásukat az elmúlt évtizedek során, ennek egy része valójában csak ki lett szervezve más országokba, mint pl. Kínába, ahol még nagyobb is az energiamix karbonintenzitása (fajlagos ÜHG-kibocsátása).

Egy példa: noha az Egyesült Királyságban a hazai kibocsátások 27%-kal csökkentek 1990 és 2014 között, ha a kereskedelmi mérlegből fakadó kibocsátásokat is figyelembe vesszük, akkor csak egy 11%-os csökkenést kapunk. (Persze ez így is csökkenés, ami csak a fejlett országokra jellemző – a szerk.). Az USA-ban viszont 1990 óta hivatalosan 9%-kal nőtt a teljes kibocsátás, ami 17%-ra nő, ha a kereskedelmi mérleget is figyelembe vesszük. (Érdemes megjegyezni, hogy az amerikaiak karbonlábnyoma ugyanezen időszak alatt kb. 15%-kal csökkent, vagyis a növekmény a népességnövekedésből származik. Mindezzel együtt az amerikaiak egy főre jutó karbonlábnyoma még így is duplája a britekének, illetve kb. háromszorosa a magyarokénak. – a szerk.)[1]

A más országokba kiszervezett emissziók számbavételezése pontosabb képet mutat egy-egy ország lépéseihez kapcsolódó valódi felelősségről. Figyelembe veszi ugyanis az ipar hanyatlásával kapcsolatos, fejlődő országokba irányuló karbon-transzfereket is.

A CarbonBrief globálisan feltérképezte a CO2-exporotkat és –importokat, és megvizsgálta, hogyan módosítja mindez az egyes országok CO2-kibocsátását.

Kereskedelem a felelősséggel

Van egy alapvető kérdés azzal kapcsolatban, hogy ki felelős a kibocsátásokért: az ország, amelyik közvetlenül kibocsátja a szén-dioxidot, vagy azok az országok, amik megvásárolják a termékeket amelyekhez a CO2-kibocsátás kapcsolódik? A fogyasztással kapcsolatos emissziók követése révén, amik a kereskedelem révén importált CO2-t is figyelembe veszi, a kutatók bizonyos mértékig képesek az ipar hanyatlásából származó, fejlődő országokba irányuló karbon-transzfereket is számításba venni az elmúlt néhány évtizedre visszamenőleg.

Jelenleg az országos emissziós leltár, amit az ENSZ klímaváltozással kapcsolatos szervezete használ, csak azokat a kibocsátásokat veszi figyelembe, amik az egyes országok határain belül történtek. A kereskedelemmel kapcsolatos kibocsátásokért való felelősség tehát látszólag az exportáló országot terhelik.

A UC Irvine egyetemen a Dr. Steve Davis által vezetett kutatócsoport még 2010-ben megalkotott egy globális adatbázist a CO2-importokról és -exportokról. Egy hasonló munkán alapuló adatbázist tart fenn és fejleszt a Global Carbon Project, ami a hazai kibocsátásokat és az import-exporttal kapcsolatos kibocsátásokat is megbecsüli.

A CO2 import méretének kiszámításához egy input-output modellt használnak, ami figyelembe veszi a különböző termékek áramlását az országok között, valamint az áram és az ipari termelés karbonintenzitásával kapcsolatos információkat is a különböző országokban. Noha ez a megközelítés nagy bizonytalanságokkal operál, globális szinten ragadja meg az árukkal kapcsolatos kibocsátásokat.

A lenti interaktív térkép mutatja a nettó CO2 transzfereket minden ország esetén 2014-ben, A pirossal jelölt pozitív értékek azt jelentik, hogy az adott ország nettó CO2 importőr, a negatív értékek pedig azt, hogy CO2 exportőr. Például India kék, mert jóval több kibocsátás kapcsolódik a más országokba exportált termelt javakhoz, mint az importált termékekhez.

Feltérképezve: A világ legnagyobb szén-dioxid importőrei és exportőreiA kereskedelemből származó globális CO2 importok és exportok 2014-ben. A Global Carbon Project adatai alapján. Megjegyzés: 2014 az utolsó év, amelyből CO2 export/import adatok állnak rendelkezésre. Az ábrát a Carbon Brief készítette a Highcharts segítségével.

Kína messze a legnagyobb nettó CO2 exportőr (-1 369 Mt), a második Oroszország (-257 Mt), ami mindössze ötödannyit exportál. (India a harmadik, 195 Mt-val – a szerk.) Ehhez képest az USA a legnagyobb CO2 importőr (352 Mt), és nagyjából kétszer annyit importál, mint Japán (180 Mt), a második helyezett. (Az Egyesült Királyság a harmadik, 158 Mt-val).

Ugyanakkor az egyes országokat kissé nehéz lehet összehasonlítani, mert a gazdaságuk mérete nagy hatással van a karbon-transzferek méretére. Az összehasonlítás egy másik módja, hogy a CO2 importokat a hazai kibocsátáshoz viszonyítjuk, ahogy az alábbi ábra mutatja:

Feltérképezve: A világ legnagyobb szén-dioxid importőrei és exportőreiA CO2 importok és exportok a hazai kibocsátáshoz viszonyítva 2014-ben. A Global Carbon Project adatai alapján. Az ábrát a Carbon Brief készítette a Highcharts segítségével.

A nagy CO2 importok és exportok ellenére az USA teljes összkibocsátása csupán 6%-kal nagyobb (a hazai kibocsátáshoz képest), Kína kibocsátása pedig 13%-kal kevesebb, ha a CO2-transzfereket is számításba vesszük. Egy kiugró adat: Svájc összkibocsátása 209%-kal magasabb (több, mint háromszorosa), ha a CO2-importot is figyelembe vesszük, mivel sokat importál, az exportjainak pedig kicsi a karbonlábnyoma. (Magyarország összkibocsátása is jelentős mértékben, 42%-kal nő, ha figyelembe vesszük a kereskedelmi mérlegünket).

A legnagyobb CO2 exportőrök között szerepel sok Közel-Keleti ország és Oroszország, noha nem exportálnak sok ipari terméket. Ez azért van, mert a CO2 export magába foglalja a termékek termeléséhez kapcsolódó közvetlen kibocsátásokat, valamint az olyan közvetett kibocsátásokat is, mint a bányászat vagy a finomítás.

Például Oroszország sok földgázt és olajat exportál, és ha ezeket az üzemanyagokat elégetik, az abból származó kibocsátások már szerepelnek az azt importáló országok nemzeti leltárában. Ugyanakkor nagy kezdeti kibocsátások társulnak az exportra szánt fosszilis tüzelőanyagok bányászathoz és a finomításához. Ezek az értékek még magasabbak volnának, ha a nem CO2 ÜHG-gázokat, mint pl. a metánt is figyelembe vennék, noha ezek a vizsgálatok egyelőre csak a szén-dioxidra korlátozódnak.

Kibocsátáscsökkentés kiszervezés révén

Gyakran érvelnek azzal, hogy az egyes országok, mint pl. az USA vagy Anglia általi kibocsátás-csökkentés részben abból fakad, hogy az ipari termelést más, ráadásul nagyobb karbon-intenzitású országokba szervezték ki, mint például Kínába. Hogy megvizsgálhassuk, ennek mennyi az igazságtartalma, az alábbi ábrán bemutatjuk néhány nagyobb ország kibocsátásában beállt változásokat.

Feltérképezve: A világ legnagyobb szén-dioxid importőrei és exportőreiA fogyasztásból fakadó kibocsátásokat, amik magukba foglalják az importált és exportált CO2-t, narancssárgával jelöltük, a hazai termelésből fakadó kibocsátást pedig kékkel. A kék vonalakat jelentik a karbonlábnyom-számításokban, amiket az országok kibocsátáscsökkentési törekvéseik során figyelembe vesznek.

Ha az importált kibocsátásokat is számítjuk, azt látjuk, hogy a legfejlettebb országoknak kisebb mértékben csökkent, illetve nagyobb mértékben nőtt a kibocsátása 1990 óta. 1995 előtt a legtöbb országnak viszonylag kis különbség volt a termelésből fakadó és a teljes kibocsátásuk között. A 90-es évek vége óta azonban a termelés jelentős része átkerült a fejlett országokból a fejlődő országokba, jellemzően Kínába.

1990 és 2014 között az Egyesült Kirányság hazai termelésből fakadó CO2 kibocsátása 27%-kal csökkent. Ugyanakkor ennek a csökkenésnek több mint felét ellensúlyozza a más országokból importált termékekhez kapcsolódó kibocsátás, így a fogyasztásból fakadó kibocsátás csupán 11%-kal csökkent ugyanezen idő alatt. Hasonlóképp, az USA hazai termeléséből fakadó kibocsátások 9%-kal növekedtek 1990 óta, a fogyasztásból fakadó kibocsátások viszont kétszer annyival (ami viszont alapvetően a népességnövekedésből fakad, mivel a fejenkénti karbonlábnyom még így is csökkent – a szerk.).

Svájc egy különösen érdekes eset, mivel a termelésből fakadó kibocsátása 11%-os csökkenést mutat 1990 óta, a fogyasztásból fakadó viszont 44%-os növekedést. Ehhez képest Hollandia termelésből fakadó kibocsátása csupán 3%-kal csökkent, a fogyasztásból fakadó kibocsátása viszont 22%-kal.

Kína és India is drámai növekedést mutattak a kibocsátás terén 1990 óta. Az export nagymértékű növekedése ellenére (kiváltképp Kínában), a kibocsátásuk főleg a hazai termelésből fakad. Kína termelésből fakadó kibocsátása 430%-kal nőtt, míg a fogyasztásból fakadó kibocsátása alig kevesebbel, 400%-kal. Hasonlóképp India termelésből fakadó kibocsátása 349%-kal nőtt, a fogyasztásból fakadó kibocsátása pedig 319%-kal.

Feltérképezve: A világ legnagyobb szén-dioxid importőrei és exportőrei

2007 óta viszont az importált karbonkibocsátás nagyjából állandó az Egyesült Királyságban, éaz USA-ban pedig valamelyest még csökkent is (ebben biztos szerepe volt a válságnak is). A legtöbb ország esetén nincs sok bizonyíték arra, hogy az elmúlt évtizedekben bekövetkezett kibocsátás-csökkenést ellensúlyozná az ipari termelés kiszervezése.

A Kínából származó CO2 export valójában 25%-kal csökkent 2007 óta, bár az Indiából származó még mindig emelkedik. Ez részben azért van, mert Kínában és Indiában a növekvő középosztály több importterméket fogyaszt, ami valamelyest ellensúlyozza a CO2 exportot.

Általánosságban az alacsonyabb fejenkénti kibocsátással rendelkező fejlett országoknak arányaiban több CO2 kibocsátás származik az importjaikból, és kevesebb CO2 kibocsátást ellensúlyoznak az exportjaik.

Feltérképezve: A világ legnagyobb szén-dioxid importőrei és exportőreiA globális kibocsátás-transzferek az országok között 2004-ben millió tonnában (MtCO2), Forrás: Davis és Caldeira 2010.

A föntebbi ábra Stave Davis 2010-es tanulmányából megmutatja a kereskedelmi cikkekben rejlő CO2 áramlást az országok között. Bár némileg elavult, mivel a 2004-es kereskedelmi adatokat használja, tisztán megmutatja a nagyobb CO2-áramlásokat Kínából az USA-ba, Európába és Japánba. Akkoriban az USA nettó exportőr volt Európa felé, a termékei CO2-intenzitása pedig meghaladta az exportjaiét.

Ezek a kereskedelmi cikkekben rejlő CO2 becslések viszonylag magas bizonytalansággal rendelkeznek, különösen a kisebb országok esetén, az országos szintű becslések pedig nem mindig egyeznek meg tökéletesen a globális adatsorokkal, amiket itt tárgyaltunk.

Konklúzió

Az országos kibocsátási leltárak amik csak az országhatáron belül kibocsátott CO2-kibocsátásokat veszik figyelembe, kihagyják a nemzetközi kereskedelemből származó CO2-transzfereket. Ezek a transzferek drámaian megnőttek a 90-es évek eleje óta, ami a legtöbb fejlett ország esetén egyre nagyobb arányt képvisel a teljes fogyasztáson belül.

Ez a fogyasztásból származó kibocsátásokban jelentkező növekmény az elmúlt évtizedekben hátráltatta a fejlett országokban a teljes CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló törekvéseket (ahogy a népességnövekedés is – a szerk.) Ha a CO2 importokat is figyelembe vesszük, a megvalósult dekarbonizáció számos fejlett országban valamivel kisebb, mint amekkorának a termelés esetén tűnik.

A 2007/2008-as világválság óta viszont a kereskedelemből fakadó nettó CO2 kibocsátás sok országban viszonylag állandó maradt, vagy épp csökkent. A nettó CO2 import a fejlett országokban 2007 óta nagyjából 29%-kal csökkent, részben amiatt, hogy a fejlett országokból származó import aránya növekedett a teljes importon belül.

Források:

[1] https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.CO2E.PC?locations=US-CN-IN-GB-HU

Sztella Nóra Kántor
Forrás: https://www.carbonbrief.org/mapped-worlds-largest-co2-importers-exporters

Ahogy az éghajlati válság fokozódik...
... a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről, a légköri szennyezésekről, és a járványokról szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva. Ezekben a viharos és kihívásokkal teli időkben milliók támaszkodnak már a ClimeNewsra, amely független az igazságot és a feddhetetlenséget képviseli.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Az önök segítségével továbbra is olyan nagy hatású tudósításokat fogunk nyújtani, amelyek képesek ellensúlyozni a félretájékoztatást, és hiteles, megbízható hírforrást nyújtanak mindenki számára. Mivel nincsenek részvényeseink vagy milliárdos tulajdonosaink, mi magunk határozzuk meg a napirendünket, és kereskedelmi és politikai befolyástól mentes, igazságkereső újságírást nyújtunk. Amikor még soha nem volt ennyire fontos, félelem és szívesség nélkül tudunk nyomozni és megkérdőjelezni gyanús ügyeket. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát és az azzal kapcsolatos összefüggéseket.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. A ClimeNews újságírói tevékenységét ön is működtetheti, és segíthet fenntartani a jövőnket. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Ha teheti, kérjük, fontolja meg, hogy havonta rendszeres összeggel támogasson minket. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.