Vaddisznókat és más állatokat vizsgáltak 2014 és 2016 között, 47 százalékuk radioaktív a csernobili katasztrófa miatt. A fertőzést viszont mostanában kaphatták el.
A cseh állatorvosi hivatal közlése szerint magas a vaddisznók húsában a Cézium–137-es izotóptartalom. A radioaktivitás forrása nem a disznók – tehát nem a csernobili katasztrófa idején fertőződtek meg –, hanem az élelem, amit manapság elfogyasztanak. A Csehország délnyugati részénél húzódó Šumava-hegység Ausztriába és Németországba is átnyúlik. A felfedezés tehát három kormány közös baja.
A szokatlanul rideg-hideg tél arra késztette a vaddisznókat, hogy élelem hiányában még tovább nyomják az orrukat a földben, mint szokták, s olyan szarvasgombákat túrjanak elő a talaj mélyebb rétegeiből, amelyek radioaktívak. Egészen pontosan három évtizede azok. Mert a csernobili katasztrófából eredő rádióaktív felhő végigvonult Csehországnak ezen a részén is.
A cseh hatóság szerint csak évszakos jelenségről van szó. „De az egy hosszú évszak” – jegyezte meg a Reuters hírügynökség újságírója. A Cézium–137-es izotóp felezési ideje ugyanis 30 év. “A vaddisznók elég sokáig világíthatnak” – szólt a hírügynökségi vitriol. Az állatorvosi hivatal képviselője az évszakos megjegyzése mellé azért odabiggyesztette: nyugodtan számítsunk arra, hogy még éveken át fognak radioaktív vaddisznót találni a régióban.
A csehek kedvelt étele a vaddisznóhús, gulyáslevesbe éppúgy adagolják, mint a szószokba és húsgombócokba. A cseh törvények szerint viszont tilos radioaktív húst forgalomba hozni.
Csakhogy 2014 és 2016 között 614 állatot mértek be – nem csak vaddisznókat –, és 47 százalékukban a sugárérték meghaladta a megengedettet. Sajnos, arra a tisztviselő nem tért ki, hogy milyen más fajokat teszteltek.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy még a radioaktív hús elfogyasztása is csak nagy mennyiségben lehet káros az emberi szervezetre. Néhány hónapon át hetente több alkalommal kellene ilyen húst enni, hogy az ember megbetegedjen tőle.
Forrás: Reuters