A geomérnökség egy előre nem látott tesztje

‘Megváltoztatjuk a felhőket.’ A geomérnökség egy előre nem látott tesztje okozza az óceánok rekordmelegedését.

A környezetszennyezés csökkenése csökkentette a “hajóútvonal” felhőzetét, ami fokozza a globális felmelegedést.

'Megváltoztatjuk a felhőket.' A geomérnökség egy előre nem látott tesztjeEzen a 2003-as műholdfelvételen a Spanyolország partjainál láthatóak a hajóútként ismert, egymást keresztező felhők. A magas kéntartalmú hajóüzemanyag használatának fokozatos megszüntetésével ezek a fényvisszaverő felhők ritkultak, ami az óceánok felmelegedéséhez vezetett. ACQUES DESCLOITRES/MODIS LAND RAPID RESPONSE TEAM; MARK GRAY/MODIS

Az Atlanti-óceán lázban ég. A Floridánál lévő vizek forró káddá váltak, kifehérítve a világ harmadik legnagyobb zátonyát. Írország partjainál az extrém hőséget tették felelőssé a tengeri madarak tömeges pusztulásáért. Az Atlanti-óceán északi része évekig lassabban melegedett, mint a világ más részei. De mostanra utolérte a lemaradást, és még tovább. A múlt hónapban a tenger felszíne 25°C-os rekordot ért el – közel 1°C-kal melegebb, mint a korábbi, 2020-ban mért csúcsérték -, és a hőmérséklet még nem is érte el a csúcsot. “Az idei év őrületes volt” – mondja Tianle Yuan, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának légkörfizikusa.

Ennek a tendenciának a nyilvánvaló és elsődleges mozgatórugója a társadalom által kibocsátott üvegházhatású gázok, amelyek megkötik a hőt, amelyet az óceánok folyamatosan elnyelnek. A másik befolyásoló tényező a közelmúlt időjárása, különösen az elakadt magasnyomású rendszerek, amelyek elnyomják a felhőképződést, és lehetővé teszik, hogy az óceánok felmelegedjenek a Napban.

A kutatók azonban most egy másik tényezőre is ráébredtek, amely a nem szándékolt következmények kategóriájába sorolható: a hajónyomokként ismert, eltűnő felhőkre. Az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete (IMO) által 2020-ban bevezetett szabályozás több mint 80%-kal csökkentette a hajók kénszennyezését, és világszerte javította a levegő minőségét. A csökkentésnek köszönhetően a szulfátrészecskék hatása is mérséklődött a hajók nyomában haladó, jellegzetes, alacsonyan fekvő, fényvisszaverő felhők kialakulásában és fényesítésében, amelyek hozzájárulnak a bolygó lehűléséhez. A 2020-as IMO-szabály “egy nagy természetes kísérlet” – mondja Duncan Watson-Parris, a Scripps Institution of Oceanography légkörfizikusa. “Megváltoztatjuk a felhőket.”

A hajónyomok számának drasztikus csökkentésével a bolygó gyorsabban melegedett fel, állapította meg több új tanulmány. Ez a tendencia felerősödik az Atlanti-óceánon, ahol a tengeri forgalom különösen sűrű. A hajózási folyosókon a megnövekedett sugárzás 50%-kal növeli az emberi szén-dioxid-kibocsátás melegítő hatását. Ez olyan, mintha a világ hirtelen elveszítené az évente egy meglehetősen nagy vulkánkitörés hűtő hatását – mondja Michael Diamond, a Floridai Állami Egyetem légkörkutatója.

Az IMO-szabályok által létrehozott természetes kísérlet ritka lehetőséget biztosít az éghajlatkutatók számára, hogy tanulmányozhassanak egy geomérnökségi rendszert működés közben – bár ez a rendszer rossz irányba működik. A globális felmelegedés lassítására irányuló egyik ilyen stratégia, a tengeri felhők felhőkiemelésének nevezett stratégia szerint a hajók sórészecskéket juttatnának vissza a levegőbe, hogy a felhők fényvisszaverőbbé váljanak. Diamond szerint a hajónyomok drámai csökkenése egyértelmű bizonyíték arra, hogy az emberiség a felhők világosításával jelentősen lehűthetné a bolygót. “Ez elég határozottan arra utal, hogy ha szándékosan akarnánk csinálni, akkor megtehetnénk” – mondja.

Franziska Glassmeier, a Delfti Műszaki Egyetem légkörkutatója szerint a szennyezésnek a felhőkre gyakorolt hatása továbbra is az egyik legnagyobb bizonytalansági tényező abban, hogy milyen gyorsan fog felmelegedni a világ, mondja. Ezen összetett kölcsönhatások megértése eddig csak lassan haladt. “A felhők annyira változékonyak” – mondja Glassmeier.

Az alaptudományok egy része meglehetősen jól érthető. A szulfát- vagy sórészecskék a felhők magvát képezik, és a pára cseppekké kondenzálódik. A magok a kisebb, nagyobb számú cseppek létrehozásával a meglévő felhőket is felderítik. Robert Wood, a Washingtoni Egyetem légkörkutatója szerint a változások ezzel nem érnek véget. Megjegyzi, hogy a kisebb cseppek kevésbé valószínű, hogy összeolvadnak másokkal, ami elnyomhatja az esőzést. Ez növelné a felhők méretét és fokozná a felhők fényesítő hatását. A modellezés azonban arra is utal, hogy a nagyobb felhők nagyobb valószínűséggel keverednek a száraz levegővel, ami csökkentené a fényvisszaverő képességüket.

A hajónyomok már az IMO-szabályozás előtt is célpontot jelentettek a kutatók számára, hogy teszteljék ezeket az elképzeléseket. Tekintettel feltűnő megjelenésükre, ezek a vonalas felhők természetes jelek voltak a mesterséges intelligencia alapú képfelismeréshez, mondja Yuan. Ilyen technikák és a NASA gyengélkedő Terra és Aqua műholdjainak 2 évtizedes kalibrált képanyagának felhasználásával Yuan és szerzőtársai 10-szer több hajónyomot fedeztek fel (.PDF), mint amennyit korábban kézi technikákkal azonosítottak. A Science Advances című szaklapban tavaly közzétett tanulmányukban azt is megállapították, hogy ezek a nyomok több mint 50%-kal csökkentek a fő hajózási folyosókon az IMO-szabályozás után.

Újabb munkájukban egy lépéssel továbbviszik ezt az elemzést, kiszámítják a nyomok fényesítő hatásával járó lehűlés mértékét, és azt, hogy a szennyezés hogyan hosszabbította meg a felhők élettartamát. Az IMO-szabályok négyzetméterenként 0,1 wattal melegítették a bolygót – ez kétszerese annak a felmelegedésnek, amelyet a repülőgépek által a felhőkben okozott változások okoztak – állapítják meg a most készülő tanulmányukban. A hatás felnagyítva jelentkezik az olyan régiókban, ahol nagy a hajóforgalom, például az Atlanti-óceán északi részén, ahol az eltűnő felhők “sokkolóan hatnak a rendszerre” – mondja Yuan. A sugárzás növekedése, amelyet az idén az óceán fölött a fényvisszaverő szaharai por hiánya súlyosbított, “az Atlanti-óceánon idén nyáron megfigyelt felmelegedés nagy részét magyarázhatja” – mondja.

Watson-Parris és kollégái ahelyett, hogy a látható nyomvonalakra összpontosítottak volna, a hajók helymeghatározási adataival kezdték, és ezeket a koordinátákat kombinálták az időjárási adatokkal, hogy előrevetítsék, merre járt a hajók szennyezése. Összehasonlították az ezeken a helyeken lévő felhőket a közeli, hajók által okozott szennyezéstől mentes felhőkkel. A Nature tavalyi számában arról számoltak be (.PDF), hogy ezek a “láthatatlan” hajónyomok nem csak a szokásos módon növelték az alacsonyan fekvő tengeri felhőket, hanem jelentősen megnövelték a légkörben magasabban elhelyezkedő gomolyfelhők mennyiségét is, amelyekről korábban azt gondolták, hogy immunisak a hajószennyezés hatására. Arra a következtetésre jutottak, hogy a légszennyezés hatására a felhők a korábban feltételezettnél nagyjából kétszer erősebben hűthetik az éghajlatot.

Amikor azonban a kutatócsoport ezután megvizsgálta az IMO-szabályok hatását ezekre a láthatatlan pályákra, sokkot kaptak: a szennyezés csökkenése nem tette kevésbé pufókká a gomolyfelhőket – számolnak be az Atmospheric Chemistry and Physics (ACP) című folyóiratban megjelent új előzetesen közzétett (.PDF) tanulmányukban. Ez arra utal, hogy ezeknek a felhőknek van egy telítési pontjuk, amely után a hozzáadott szennyezés alig növeli a mélységüket, mondja Watson-Parris. “Az aeroszolok 80%-át eltávolítottuk, de ez még mindig nem visz minket közel az iparosodás előtti állapothoz”.

A hajószennyezés felhőkre gyakorolt hatásának harmadik módja, hogy nem összességében vizsgáljuk a felhőket, hanem inkább olyan óceáni szakaszokra közelítünk rá, ahol a szél a hajózási útvonalakkal párhuzamosan áramlik, és így a szennyezés szorosan összezárva marad. Ilyen szakasz létezik az Atlanti-óceán délkeleti részén, Angola partjainál. A Terra műholddal megfigyelve ezt a régiót, Diamond azt találta, hogy a kisebb szennyezés mellett a felhőcseppek mérete az elmúlt két évtizedben messze a legnagyobbra nőtt. Ebből kiindulva Diamond a múlt héten az ACP-ben megjelent tanulmányában úgy becsüli, hogy az IMO-szabályok globálisan olyan mértékű felmelegedést okoztak, mint amilyet a Yuan látott.

Még ebben az évben Diamond, Yuan és mások elkezdik összehasonlítani a szennyezés és a felhők kölcsönhatásának tanulmányozására szolgáló technikáikat a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal kis geomérnöki kutatási programjának égisze alatt. Wood szerint még néhány év múlva “tényleg lesz mit mondanunk ezekről a felhőbeállításokról”.

Forrás: Science | PAUL VOOSEN


Ahogy az éghajlati válság fokozódik...
... a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről, a légköri szennyezésekről, és a járványokról szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva. Ezekben a viharos és kihívásokkal teli időkben milliók támaszkodnak már a ClimeNewsra, amely független az igazságot és a feddhetetlenséget képviseli.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Az önök segítségével továbbra is olyan nagy hatású tudósításokat fogunk nyújtani, amelyek képesek ellensúlyozni a félretájékoztatást, és hiteles, megbízható hírforrást nyújtanak mindenki számára. Mivel nincsenek részvényeseink vagy milliárdos tulajdonosaink, mi magunk határozzuk meg a napirendünket, és kereskedelmi és politikai befolyástól mentes, igazságkereső újságírást nyújtunk. Amikor még soha nem volt ennyire fontos, félelem és szívesség nélkül tudunk nyomozni és megkérdőjelezni gyanús ügyeket. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát és az azzal kapcsolatos összefüggéseket.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. A ClimeNews újságírói tevékenységét ön is működtetheti, és segíthet fenntartani a jövőnket. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Ha teheti, kérjük, fontolja meg, hogy havonta rendszeres összeggel támogasson minket. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.