A Párizsi Megállapodás 1,5°C-os célját túllépi a globális felmelegedés, mivel a fokozódó melegedés 2024-et újabb rekordra emeli.

A Berkeley Earth, egy vezető független klímakutató szervezet, pár nappal ezelőtt kiadta a 2024-es éves hőmérsékleti jelentését, amely megállapítja, hogy a világ a valaha mért legmelegebb évét élte át.

Az éves globális átlaghőmérséklet 1,62°C-kal (2,91°F) haladta meg az iparosodás előtti alapvonalat (1850-1900), és több mint 3 milliárd ember tapasztalta a legforróbb évet a feljegyzések kezdete óta.

Ez a rekordmeleg egyértelműen meghaladta a korábbi, 2023-ban felállított rekordot.

Ezek az eredmények az első alkalmat jelentik a Berkeley Earth feljegyzéseiben, amikor a globális átlaghőmérséklet meghaladta az 1,6°C-ot (2,91°F) az iparosodás előtti átlaghoz képest, így ez a második év, amely meghaladta a politikailag jelentős 1,5°C-os felmelegedési küszöböt.

A 2023/2024-es felmelegedési csúcs arra utal, hogy a felmelegedés üteme legalább rövid távon növekszik, mivel mindkét év jelentősen eltért az elmúlt 50 év hosszú távú lineáris felmelegedési trendjétől. Még nem világos, hogy ez a rövid távú gyorsulás hosszú távú trenddé válik-e.

„A 2023-ban és 2024-ben beállított hirtelen új rekordok más bizonyítékokkal együtt arra utalnak, hogy a globális felmelegedés a vártnál gyorsabban halad. Hogy ez a növekedés átmeneti változás vagy egy új hosszú távú trend része, még nem ismert” – mondta Dr. Robert Rohde, a Berkeley Earth vezető tudósa. „Már most azonban a Párizsi Megállapodás 1,5°C alatti célja elérhetetlen, és a hosszú távú átlag valószínűleg a következő öt-tíz évben átlépi ezt a mérföldkövet.”

Ez a színkódolt térkép Robinson vetületben a globális felszíni hőmérsékleti anomáliák változásának alakulását mutatja. A normál hőmérsékleteket fehér színnel ábrázoljuk. A normálisnál magasabb hőmérsékleteket piros színnel, a normálisnál alacsonyabb hőmérsékleteket pedig kékkel jelölik. A normális hőmérsékleteket az 1951-1980 közötti 30 éves alapidőszakra számították ki. A térképek egy 24 hónapos időszak átlagai. Az utolsó képkocka a 2024-es globális hőmérsékleti anomáliákat ábrázolja. Forrás: NASA’s Scientific Visualization Studio, az adatokat Robert B. Schmunk szolgáltatta (NASA/GSFC GISS)

A globális felmelegedés elsősorban az emberi tevékenységnek tulajdonítható, különösen az üvegházhatású gázok kibocsátásának, amely 2024-ben minden idők legmagasabb szintjét érte el, kombinálva a természetes tényezőkkel, amelyek rövid távú változékonyságot okoznak a klímarendszerben. A jelenlegi felmelegedési csúcs részben a hűvösebb La Niña feltételekről a melegebb El Niño mintázatra való átmenetnek köszönhető 2023 során, ami hozzájárult a 2023-as és 2024-es rekordmeleghez. Azonban sem az üvegházhatású gázok, sem az El Niño nem magyarázza teljes mértékben a 2023-as és 2024-es felmelegedést. A változások az alacsony felhőzetben és az aeroszol szennyezés csökkenése további okok lehetnek.

A Berkeley Earth saját adatfeldolgozási megközelítése lehetővé teszi több hőmérsékleti megfigyelés bevonását több helyszínről, ami magasabb térbeli felbontású hőmérsékleti adatokat eredményez, mint más hasonló adatbázisok. Ez lehetővé teszi a melegedés természetének árnyaltabb megértését helyi és regionális szinten.

A magas felbontású megközelítést alkalmazva a Berkeley Earth jelentés becslése szerint 104 országban volt a valaha mért legmelegebb év, beleértve Brazíliát, Kanadát, Kínát, Mexikót, Szingapúrt és Dél-Koreát. A 2024-es rekordmeleg eloszlását figyelembe véve becslések szerint 3,3 milliárd ember – a Föld népességének körülbelül 40%-a – él olyan helyeken, ahol 2024-ben a legmelegebb éves átlagot tapasztalták.

A Berkeley Earth becslése szerint 2025 valószínűleg a harmadik legmelegebb év lesz a feljegyzések szerint, az Egyenlítői Csendes-óceán várható hűlési mintázata miatt.

A szárazföldi területek általában kétszer akkora felmelegedést mutatnak, mint az óceánok. Az 1850-1900-as átlagokhoz képest a szárazföldi átlaghőmérséklet 2024-ben 2,28 ± 0,12 °C-kal (4,11 ± 0,22 °F), az óceán felszíni hőmérséklete pedig – a tengeri jégzónák kivételével – 1,15 ± 0,07 °C-kal (2,07 ± 0,12 °F) emelkedik. A felmelegedés nagy része 1970 óta következett be.

Mind a szárazföld, mind az óceán külön-külön új megfigyelési rekordokat állított fel 2024-ben. Az alábbi ábra a szárazföldi és óceáni hőmérséklet változását mutatja az 1850 és 1900 közötti átlaghoz képest. Jól látható az a tendencia, hogy a szárazföldi átlagok gyorsabban emelkednek, mint az óceániak.

Agresszívebb erőfeszítésekre lenne szükség az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, hogy elkerüljük a még magasabb szintű felmelegedést és mérsékeljük a szélsőséges időjárási események jelentősebb hatásait.

„Tekintettel a felmelegedés látszólagos növekedésére és a jövőbeli felmelegedési ütemek körüli bizonytalanságra, szükség van a pontos helyi modellezési eszközökhöz való hozzáférésre, hogy jobban megértsük és felkészüljünk a globális felmelegedés különböző régiókra gyakorolt hatásaira” – mondta Dr. Robert Rohde. „Az ilyen modellek kulcsfontosságúak az alkalmazkodási stratégiák kidolgozásához, a természeti katasztrófák megelőzéséhez és a fenntartható fejlődési célok eléréséhez.”

A Berkeley Earth weboldala interaktív eszközöket kínál a globális és regionális hőmérsékleti adatok elemzéséhez, valamint részletes áttekintést nyújt a globális felmelegedés trendjeiről. Ez a jelentés teljes terjedelmében elérhető a Berkeley Earth honlapján.

„Még mindig van lehetőség arra, hogy csökkentsük a jövőbeni károkat, de ehhez azonnali és összehangolt cselekvés szükséges minden szinten” – zárta gondolatait Rohde. „Minden egyes cselekvés számít, és minden egyes év, amikor késlekedünk, még költségesebb lesz.”

Rampasek László A.