Hogyan tudjuk megváltoztatni az éghajlatot?

Legyen szemtanúja, hogyan indul útjára a Countdown vagyis a Visszaszámlálás, amely egy nagy, világméretű kampány az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

A TED tudósokkal, politikai döntéshozókkal, szervezetekkel, aktivistákkal és másokkal működött együtt annak érdekében, hogy olyan kezdeményezést hozzon létre, amelyben a világon mindenki részt vehet. Nézze meg a http://countdown.ted.com oldalt, ahol megtudhatja, hogyan kapcsolódhat be ön is, és hogyan segíthet abban, hogy megfordítsuk az éghajlatváltozás irányát.

[Megjegyzés: Ennek a TED-beszélgetésnek két szokatlan tulajdonsága van. Az egyik, hogy sokkal hosszabb, mint általában – egy teljes óráig tart. Másrészt, több mint egy tucat ember működött közre, köztük Antonio Guterres ENSZ főtitkár, Al Gore, Katharine Hayhoe, Jimmy Kimmel és Yuval Noah Harari. Az ok, amiért közzétesszük az, hogy a téma kiemelt figyelmet érdemel.]

Forrás: TED Viola Zsuzsa magyar fordítása, felülvizsgálta Herczeg Zsófia

Átirat:

[Világ polgárai!]

[Példátlan méretű globális válsággal nézünk szembe.]

[Kérem, hallgassák meg]

[António Guterres, az Egyesült Nemzetek főtitkára üzenetét.]

Az éghajlati vészhelyzet korunk meghatározó válsága. Versenyt futunk az idővel, és jelenleg vesztésre állunk. A türelmetlenség egyre növekszik – különösen a fiatalok körében – a globális tétlenség miatt. Mindenkitől több tenni akarásra van szükségünk: a kormányok, a városok, a vállalkozások, a befektetők és minden ember részéről. Ezért örülök, hogy útnak indul a TED Countdown, a Visszaszámlálás. Befolyásuk és ötleteik segíthetnek lendületet adni a kezdeményezésnek, hogy 2050-ig elérjük a szénsemleges világot. Csak így kerülhetjük el a globális felmelegedés legrosszabb következményeit. Rendelkezésünkre állnak az eszközök, az erőforrások és a tudomány. Szálljunk versenybe politikai akarattal és energiával. Ha ezt nem tesszük meg, eláruljuk az egész emberiséget és az eljövendő generációkat. Köszönöm.

Műsorvezető: És most kérem, üdvözöljék a Párizsi klímaegyezmény egyik megalkotóját, Christiana Figuerest és Chris Andersont, a TED vezetőjét.

(Taps)

Chris Anderson: Üdvözlöm önöket. Valami figyelemre méltó fog történni a következő órában. Hamarosan a világ egyedüli és legijesztőbb kihívásával – ami valahogy így néz ki – szállnak szembe fej-fej mellett a világ legcsodálatosabb elméi és legbátrabb szívű harcosai, mint amilyenek önök is. Rengetegen gyűltünk össze itt, New Yorkban és a világ minden táján. Christiana, egész tömeg van itt velünk ma délelőtt.

Christiana Figueres: Az biztos, ez nem vicc. Jó dolog, hogy mindnyájan itt vagyunk, mert igazából ehhez a kezdeményezéshez, amit épp most indítunk el, mindenki részvételére szükség van. Íme a Visszaszámlálás. CA: A Visszaszámlálás globális kezdeményezés

az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Bátor megoldásokat keresünk öt nagy területen. Elképzeltük, mit érhetünk el, ha a különböző csoportok túllépnek saját határaikon és együtt cselekednek. A mai naptól felkereshetik a countdown.ted.com honlapot, feliratkozhatnak és csatlakozhatnak a Visszaszámláláshoz. 2020 elején itt osztjuk meg az elképzeléseinket: hogyan léphetnek kapcsolatba másokkal a cégüknél, a városukban vagy az iskolájukban, hogy részt vegyenek ebben a megmozdulásban. Célunk, hogy a világ minden pontján összejöveteleket szervezzünk 2020. október 10-ére, melyekre a világon mindenki hivatalos.

CF: És ez az oka – habár az évek során sok kezdeményezésben vettem részt – hogy most különösen izgatott vagyok. Mert a Visszaszámlálásra mindenkit, de mindenkit várunk, hogy szerepet vállaljon bolygónk megmentésében, és egy izgalmas jövő teremtésében. Politikusok és polgárok, vezérigazgatók és ügyfeleik, alkalmazottaik, befektetőik, idősek és fiatalok, észak és dél.

CA: (Nevet) Tudom, mit csinált ott.

(Nevetés)

De a célunk nem az, hogy valami újba kezdjünk, ami versenyképes a már létező csodálatos kezdeményezésekkel. Nem. Hanem az, hogy kiválasszuk a legjobb megoldásokat az eddigiek közül – hogy összekapcsoljuk, felerősítsük, majd mozgásba hozzuk őket úgy, hogy összehozzuk ezeket a különböző csoportokat.

CF: És ha ez megtörténik, hisszük, hogy van kiút a klímaválságból. Ezt akarjuk lehetővé tenni. De most, Chris, egy kérdés: Miért érdekli önt és a TED-et, hogy az éghajlattal kapcsolatban lépéseket tegyetek? Eddig úgy tudtam, önöket csak a gondolatok terjesztése foglalkoztatja.

CA: Nos, az elmúlt 15 évben valóban erre összpontosult a küldetésünk – a terjesztésre érdemes gondolatokra. De tavaly nyáron eljutottunk arra a következtetésre, hogy néhány ügy sürgőssége – kiváltképpen az éghajlaté – azt követeli, próbáljunk meg többet tenni a gondolatok terjesztésénél, és próbáljuk meg ezeket ténylegesen mozgásba hozni. Mi egy viszonylag kicsi nonprofit szervezet vagyunk, nem változtatna a dolgokon, ha nem sikerülne másokat mozgósítani, de az a csodálatos, hogy ez mégis sikerült. Mindenki, akivel beszéltünk, egészen izgatott lett, hogy részt vehessen ebben. Az egyik legfontosabb pillanat az volt, amikor ön is csatlakozott, Christiana. Úgy értem, kulcsfontosságú szerepe volt a Párizsi egyezmény létrejöttében. És a világot lenyűgözte az ott kialakult együttműködés. Mi volt a kulcs az együttműködés megteremtéshez?

CF: Szerintem az, hogy ténylegesen megszólítottuk az embereket, és a közös szándékkal megváltoztattuk, mit gondolnak lehetségesnek, és így együttesen dolgozhatunk azon, hogy ezt a célt elérjük. Tehát a mantra akkor és azóta is: “A lehetetlen nem tény, hanem hozzáállás.” És tényleg csak egyfajta hozzáállás, amin változtathatunk.

CA: Nos, minden bizonnyal ehhez a mantrához kell tartanunk magunkat a következő hónapokban, mert a tudományos álláspont szerint a helyzet egyre romlik. A frontvonalról szóló gyors jelentésért itt van az IPCC-t alkotó tudósok ezreinek vezetője, Dr. Hoesung Lee.

(Videó) Hoesung Lee: Nemrégiben három külön jelentést adtunk ki, amelyek megmutatják a múltbeli és jövőbeli klímaváltozás kárait és kockázatait. Megmutatják azt is, hogy az éghajlat stabilizálódásához drasztikusan csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok kibocsátását a közeljövőben. A társadalomnak példátlan változásokon kell keresztülmennie, hogy elérjük ezt a célt. Még ha a felmelegedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzuk is, ez még szélsőségesebb időjárást okoz, emelkedő tengerszintet és vízhiányt az egyes régiókban, valamint veszélyezteti az élelmezés- biztonságot és a biodiverzitást. Még magasabb hőmérséklet még több ilyen kárt okoz, emberek millióinak életét és megélhetését fenyegetve világszerte.

CA: Szerencsénkre itt van velünk a világ egy másik vezető tudósa, Johan Rockström. Ő dolgozta ki a biztonságos bolygószintű keretrendszert. Johan, mennyire súlyos a helyzetünk?

(Videó) Johan Rockström: A múlt héten megjelentettük a “Nature”-ben hogy 10 év elteltével hogyan alakul a fordulópontok átlépésének veszélye – a földi rendszer visszafordíthatatlan fordulópontjairól van szó. 15 ilyen fordulópontot ismerünk, beleértve például Grönlandot, a nyugat-antarktiszi jégmezőt, és az örökfagyot a szibériai tundrán. Ma tapasztalati úton szerzett, empirikus bizonyítékaink vannak, hogy a 15 közül kilenc felébredt és mozgásba lendült. Még nem léptünk át a fordulópontokon, a lehetőség még nyitva áll, de figyelmeztetnek arra, itt az ideje, hogy végre cselekedjünk, mert abban a pillanatban, amint átlépjük őket, mint ahogy például egyre közelebb kerülünk a fordulóponthoz az amazóniai esőerdőben, azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük a csatát, mivel a bolygó átveszi az irányítást, és megindul a felmelegedés láncreakciója. Ezért olyan hihetetlenül fontos ez a kezdeményezés. Cselekedjünk!

CA: Helyesen mondta!

(Taps)

Nos, mindketten igen világosan kifejezték, hogy a kibocsátáscsökkentési teendők egyszerűen elengedhetetlenek. Hogy haladnak?

CF: Nem túl jól, mert tudásunk ellenére, annak ellenére, amit a tudomány mond, mindannak ellenére, amit idáig tettünk – ideértve a Párizsi egyezmény elfogadását is – valójában folyamatosan növeltük az üvegházhatású gázok kibocsátását az elmúlt évtizedekben, addig a pontig, hogy most már 55 gigatonna mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki évente együttesen az emberiség. És amint hallottuk, egy utunk van, egy út, amin haladnunk kell: azonnal el kell kezdeni a kibocsátások csökkentését: ahelyett, hogy növelnénk, csökkentsük – fordítsuk meg az irányt, kanyarodjunk vissza. 2020-tól kezdve csökkentsük a kibocsátást, annyira, hogy 2030-ra a kibocsátások jelenlegi szintjének felén legyünk, majd folytassuk a csökkentést úgy, hogy 2050-re nettó nullán legyünk. Ez az egyetlen elfogadható út.

CA: Mégis, hogyan lát neki az egészhez, hogy egy ilyen félelmetes célt elérjen?

CF: Nos, kezdhetjük azzal, hogy felosztjuk az egyszerű, mégis ijesztő kihívást alkotóelemeire, öt fő területre.

CA: Ez az öt mind önmagában is hatalmas, és ha találunk hatékony megoldást mindegyikre, együtt olyan cselekvési tervet alkotnának, amely felér a probléma nagyságával. Íme, az öt:

CF: Energiaellátás. Milyen gyorsan tudjuk elérni a 100%-ban tiszta energiát?

CA: Mesterséges környezetünk. Hogyan tudjuk újratervezni a körülöttünk lévő dolgokat?

CF: Közlekedés. Hogyan alakítsuk át a közlekedést és az áruszállítást?

CA: Az élelmiszerek. Hogy indíthatunk be világméretű változást az egészségesebb élelmiszerrendszerekért?

CF: És persze a természet. Mennyire tudjuk a bolygót újra zölddé varázsolni? Érdemes megjegyeznünk, hogy a válaszok ezekre a kérdésekre, és azok az intézkedések, amelyeket vállalunk, nemcsak csökkentik a nettó kibocsátást – ezt természetesen megteszik, együtt, nullára – de a jövő felé is mutatnak, ami sokkal jobb és igazán izgalmas. Szóval, gondoljanak a közlekedés remek, új formáira, a tiszta levegőre, az egészségesebb ételekre, a gyönyörű erdőkre és az élettel teli óceánokra! Tudják, az éghajlati válság megoldása nem az áldozatokról és egy középszerű jövővel való megelégedésről szól, hanem pontosan az ellenkezőjéről. Arról, hogy közösen egy sokkal jobb jövőt teremtünk mindannyiunk számára.

CA: Szóval hogyan oldjuk meg ezeket a kérdéseket?

(Nevetés)

CA: Vegyük ezt a kérdést itt, és gondolkodjunk el róla. Mennyire tudjuk a bolygót újra zölddé varázsolni? Úgy értem, nyilvánvalóan sok válasz van erre a kérdésre, sok javaslat. Alapvetően arról van szó: “Hogyan növeljük a fenntartható fotoszintézis mennyiségét a Föld bolygón.” A fotoszintézis megköti a szenet. Lehetnek javaslatok óriási hínárerdőkre, tengeri fűre vagy olyan növényekre, amelyeknek mélyebben vannak a gyökerei, és az egész bolygón megköthetnénk a szenet. De tegyük fel, hogy a fő javaslat az újraerdősítés. Egy hatalmas, globális újraerdősítési kampány. Úgy gondolom, egy szervezet, nem számít, mekkora, nem tudja ezt felvállalni. A legfontosabb, hogy mindenki egyesítse erőit: a kormányok övezeteket hoznának létre, a vállalkozások beruháznának, a befektetők ebbe fektetnének be, jönnének környezetvédelmi csoportok és az őket támogató emberbarátok – egy óriási megmozdulás zajlana a polgárok részéről mindenütt, átalakítanák a pázsitjukat, a városukat, a környezetüket, együtt járnának kirándulni. Ez az, amikor hirtelen valami igazán nagyról álmodozhatunk.

CF: Szóval tesztelhetjük ezt az elméletet? Mert szerencsénkre itt van ma velünk valaki, aki egy faültetési mozgalom kellős közepén nőtt fel, amely talán a legismertebb faültetési mozgalom. Ő a Nobel-díjas Wangari Maathai lánya, a Wangari Maathai Alapítvány vezetője. Most tehát nagyon kedves barátunkkal, Wanjira Maathai-val beszélgetünk.

(Taps)

(Videó) Wanjira Maathai: Nagyon szépen köszönöm, Christiana és Chris. A fák valóban az életem részét képezik, amióta csak az eszemet tudom, de azt is tudjuk, hogy évszázadok óta a fák és az erdők óvtak bennünket az éghajlati változások súlyos hatásai ellen, nagyon sok éven át. Életemben anyám a Zöld Öv Mozgalom révén, ahogy ön említette, 50 millió fa telepítését indította el – és ez a szám ma is növekszik – egyetlen szervezet, a Zöld Öv Mozgalom keretein belül. De a világnak most arra van szüksége, hogy százszor több fát ültessünk, mint akkor. Az egyetlen módja ennek, hogy összefogunk – városok, polgárok, kormányok, vállalatok, környezetvédelmi szervezetek – ezért hinnünk kell, hogy mindegyikünk jelentős tényező lehet a változásban, és hogy együtt erőt képviselünk. Remélem, mindannyian csatlakoznak hozzánk.

(Taps)

CF: Tehát együtt erősek vagyunk. Azt hiszem, Wanjira tényleg fején találta a szöget, mert ez teljesen az együttműködésről szól az emberek egy meglehetősen széles spektrumán át. Szerencsére ma az összes csoportból vannak itt képviselők. És önöket is kérjük, vállaljanak szerepet a továbbiakban. De a mai napon szeretnénk bemutatni önöknek pár embert azok közül, akik a saját nézőpontjukból beszélnek.

Egy politikus véleményével szeretnénk kezdeni. Hihetetlenül megtisztelő számunkra, hogy ma itt lehet velünk Bhután volt miniszterelnöke, és szeretném, ha tudnák, hogy Bhután az egyetlen ország a világon, amely több szén-dioxidot köt meg, mint amennyit kibocsát. Jó barátunk, Tshering Tobgay.

(Taps)

Tshering Tobgay: Az én országom tipikus fejlődő ország. Nem mi okoztuk ezt a klímaválságot. Valójában bővelkedünk buja erdőkben és bővizű folyókban, amelyek lehetővé tették hazám, Bhután számára, hogy szénnegatív maradjon. És mégis, a klímaváltozás erdeink elpusztításával fenyeget, és azzal, hogy a hatalmas folyókat szörnyű veszélyforrássá teszi népünk számára. A himalájai gleccserek olvadása rövid távon árvizeket okozhat, hosszú távon pedig természetes vízkészleteinket veszíthetjük el. Büszke vagyok arra, hogy csatlakozhatom a Visszaszámlálás kezdeményezéshez, és együtt dolgozhatom önökkel, önnel is és önnel is…

(Nevetés)

alkotó módon, hogy hatékony és igazságos megoldásokat találjunk.

Köszönöm.

(Taps)

CA: Köszönöm.

(Taps)

CA: Az üzleti világnak döntő szerepet kell játszania, és azoknak is, akik felügyelik a világ hatalmas befektetési tőketartalékait. Örömmel ismerkedtem meg nemrégiben Japán 1,6 billió dolláros állami nyugdíjalapjának befektetési igazgatójával – történetesen ez a világ legnagyobb nyugdíjalapja. Érdekelte mindez, és szívesen csatlakozik hozzánk ezen az úton, és másokat is magával hoz. Tehát valahol itt van, azt hiszem, Hiro Mizuno. És itt van. Üdvözlöm, Hiro.

(Videó) Hiro Mizuno: Nagyszerű. Köszönöm önöknek, Chris és Christiana, és a TED munkatársainak is, hogy ezt lehetővé teszik. Mint a világ legnagyobb nyugdíjalapjának gondnoka, aki felelős a nyugdíjhozamok biztosításáért több generáció számára, rendkívül fontos ügynek tartom, hogy hogyan kezeljük az éghajlati kockázatokat. Nemrég elemeztük, hogy globális portfóliónk, mennyire áll összhangban a Párizsi egyezménnyel. Megállapítottuk, hogy a portfóliónk három fok fölötti értékeket képvisel. Ez igen távol van a Párizsi egyezmény céljaitól. Portfóliónk nem csupán jókora, hanem egyike a globálisan leginkább diverzifikált portfólióknak is. Ez tehát azt jelenti, hogy a világ is ezen az úton van. Belefáradtam, hogy folyton ugyanazt a megjegyzést hallgassam a portfólióban szereplő cégektől és nyilván a befektetési szakemberektől is: “Realisták vagyunk.” Sajnálom, de realistának lenni már nem lehetséges. A világ legnagyobb eszköztulajdonosaként tisztában vagyunk felelősségünkkel, azzal, hogy ösztönöznünk kell a tőkepiaci változásokat. Aktívan részt fogunk venni a tőkepiac összes szereplőjével együtt, hogy arrébb mozdítsuk a mutatót. Alig várom, hogy részt vegyek ebben a fontos párbeszédben mindannyiukkal. Köszönöm.

(Taps)

CF: Biztos vagyok benne, hogy tudják: ami igazán új, erőteljes és izgalmas volt, az elmúlt 12-18 hónapban, a sok fiatal csodálatos hangja. Ffiatalemberek milliói kint az utcákon, haraggal, felháborodással, kétségbeeséssel arra kérnek bennünket, tegyük a dolgunkat. Greta Thunberg inspirálta őket, de sok más fantasztikus fiatal is a világ szinte minden országában. Ma nagy örömünkre csatlakozott hozzánk négy fiatal aktivista.

(Taps)

(Éljenzés)

(Taps)

Alexandria Villaseñor: Most pénteken lesz 52 hete, hogy éghajlati sztrájkba kezdtem. Ez egy teljes év. Ez idő alatt úgy találtam, sok ember nem tud a klímaváltozásról, vagy arról, mennyire súlyos a klímaválság. Tehát megalapítottam az “Earth Uprising International”-t, hogy tanítsam a fiatalokat a klímaváltozásról, mert amikor megismerik a tudományt és a hatásokat, cselekedni akarnak. Aktivistának lenni azt jelenti, hogy elérjük a változást.

Jamie Margolin: Azért lettem klímaaktivista, mert az életem ettől függ. Jelenleg főiskolára készülök, próbálom tervezni a jövőmet, de semmi nem lesz, amiben reménykedhetek, ha most nem teszünk sürgős lépéseket, hogy megállítsuk a klímaválságot. Még 2017-ben indítottam útnak a Zero Hour nevű ifjúsági klímaigazság mozgalmat, mert ez az utolsó óra, hogy fellépjünk a klímaváltozással szemben. Nincs több időnk. Egyértelművé vált számomra, hogy a vezetőink nem fognak valódi lépéseket tenni, csak ha az emberek felállnak és követelik azt, tehát pontosan ezt tettük.

Natalie Sweet: Azért lettem klímaigazság-aktivista, mert ha én nem harcolok az emberek jogaiért ma és az emberekért a jövőben, ki fog?

Xiye Bastida: Akkor lettem klímaigazság-aktivista, amikor rájöttem, hogy a klímaválság legjobban a perifériás közösségeket érinti, beleértve az én mexikói városomat is. Minden pénteken sztrájkolok a “Fridays for Future”-rel, mert a mozgalmunk nem arról szól, hogy lendületet szerezzünk, hanem a kulturális változások beindításáról. De a tény, hogy több ezer diák sztrájkol az éghajlat miatt, azt jelenti, hogy mi már beépítjük a klímaigazságot életünk minden mozzanatába, amely már újradefiniálja a világot.

JM: Életünk során láttuk, ahogy a Föld állapota gyorsan romlik, ahogy emberek tömegesen szenvednek és válnak otthontalanná az egyre növekvő számú természeti katasztrófák miatt. 2030-ban 28 éves leszek.

AV: Én 24 éves leszek.

XB: Én 27.

NS: Én 26. Azt akarjuk, hogy képesek legyünk átadni a bolygót gyermekeinknek és gyermekeink gyermekeinek, ahogy sokan önök közül megtették.

AV: Tehát, hacsak nem vállal mindenki – kormányok, vállalatok, iskolák, tudósok és polgárok – egységes elkötelezettséget az általunk okozott károk visszafordítására, túl késő lesz.

XB: Nem csak azt kérjük önöktől, hogy vigyázzanak a jövőnkre, hanem azt is, vigyázzanak a múltunkra. Az őslakosok évezredek óta viselik gondját a Földnek, ezért az őslakosok filozófiája döntő jelentőségű, ha tenni akarunk a környezetünkért.

JM: Úgy tűnhet, lehetetlen feladat megoldani ezt a klímaválságot. De nem az. És nem is lehet az, a bukás egyszerűen nem fogadható el. A bukás azt jelentené, hogy elveszítünk mindent, amit szeretünk, mindent, ami számít. Sokan már dolgoznak azon, hogy megmentsük világunk jövőjét, de ez nem lehet csak a jövő generációjának feladata. Ez túl nagy teher ahhoz, hogy csak a fiatalok vállán legyen. Ideje, hogy mindenki mindent megtegyen, ami hatalmában áll, és mindent megmentsen, mielőtt túl késő lenne. Velünk vannak? (Közönség) Igen.

(Taps és éljenzés)

(Taps)

CA: Köszönöm. Köszönöm, köszönöm. És aztán természetesen döntő szerepet kell játszania a világ filmművészeinek és azoknak, akik befolyással vannak a közösségi médiaplatformokon. Az itt felsoroltak mind lelkesedésüket fejezték ki, hogy részt vehet ebben a projektben. Nevüket adták, és biztosítottak a támogatásukról. Néhányan itt vannak ma. Nagyon köszönöm, hogy itt vannak. Akkor most hallgassuk meg egyiküket.

Jimmy Kimmel: Üdvözletem, Jimmy Kimmel vagyok. Felkértek, hogy mondjam el, miért érdekel annyira a klímaváltozás. Az ok, amiért ennyire foglalkoztat a klímaváltozás ugyanaz, ami miatt a fuldokló embereket érdeklik az vízimentők. Érdekel ez a bolygó, mert rajta élek. Nem akarok a Marsra költözni, a Mars szörnyűnek tűnik. Szeretném, ha gyermekeim és unokáim itt élhetnének a Földön, belélegezhető levegőjük és iható vizük lenne. Ezért érdekel a klímaváltozás. És azért is, mert teljesen oda vagyok Leonardo DiCaprióért.

(Taps)

CF: Az összegyűltekkel alkalmunk nyílik arra, hogy új lehetőségek sorát fedezzük fel az együttműködésen alapuló megoldásokhoz, kihívások elé állítsuk és inspiráljuk egymást. Ezért jövő év októberében meghívunk nagyjából 1000 embert különböző területekről egy találkozóra Norvégiában, Bergenben, hogy konkrét válaszokat vonultassanak fel az öt nagy kérdésünkre.

CA: Ez minden bizonnyal nagy horderejű esemény lesz. De ennél is fontosabb, hogy ami Norvégiában történik, az történik majd mindenhol a világon. Mert a konferencia utolsó napján a világ összes TEDx-közösségét szeretnénk megmozdítani. A TEDx helyi rendezvények szervezését teszi lehetővé. Most évente 4000 ilyen esemény van. Így néznek ki. Ezekre több mint 200 különböző országban kerül sor, és több mint egymilliárd megtekintést jegyeznek évente a YouTube-on. Azt várjuk, hogy több száz városban láthatunk majd ilyen eseményeket. Összekapcsoljuk TEDx-szervezőinket a városuk tiszta jövője iránt elkötelezett polgármesterekkel. Ez a kulcs ehhez. Ez a kapcsolat a hatalom képviselői – akik általában a párbeszédek irányítói – és emberek milliói között szerte a világon. Mivel az elmúlt egy-két évben megváltozott az életfilozófiánk, hirtelen kigyúlhat a fény, mert van elég kritikus hang. Ha láthatóvá tudjuk tenni az embereket egymás számára, össze tudjuk kapcsolni őket – álmodozzunk itt egy kicsit, és engedjük egymást álmodozni.

CF: Tehát a célunk, hogy kapcsolatba lépjünk az éghajlattal foglalkozó szervezetekkel, és segítsük őket kapcsolódni egymáshoz. Például a Megoldások Projekt csodálatos kezdeményezés. Mark Ruffalo és Don Cheadle alapította. Hallgassunk meg néhány vezetőt, akiket támogattak.

CA: Üdvözletem, élőben vannak.

(Nevetés)

(Videó) Wahleah Johns: Üdvözlöm önöket, a nevem Wahleah Johns, A “Native Renewables”-nél dolgozom. Célunk az, hogy napenergiát biztosítsunk törzsek számára szerte a világon. Több mint 15 000 amerikai indián család van, akiknek nincs hozzáférése az elektromossághoz, és azon dolgozunk, hogy napenergiát és akkumulátoros tárolást biztosítsunk azoknak a családoknak az Egyesült Államokban, akiknél egyébként nem lenne áram. Abban a rezervátumban élnek, ahol én is: navahók vagyunk.

Anna Lappé: Üdvözlet mindenkinek, Anna Lappé vagyok, a “Real Food Media” munkatársa; azon dolgozunk, hogy javítsunk a mezőgazdasági termelők és az állattartók helyzetén, ami kulcsfontosságú a klímaválság megoldásában. A globális élelmiszerrendszer jelenleg jelentősen hozzájárul a válsághoz, de ennek nem kell így lennie. Látjuk, hogy a gazdálkodók és a gazdaságok élen járnak, hogy részt vegyenek a válság megoldásában. Tehát megpróbáljuk megosztani gazdák millióinak történetét az indiai Andhra Pradeshtől az oaxacai hegyvidékig, akik megújuló mezőgazdasággal tartják fenn az egészséges, szénben gazdag talajt, jó minőségű ételt termelnek, és támogatják az olyasféle erős közösségeket, amelyekre szükségünk van.

Rahwa Ghirmatzion: Helló, a nevem Rahwa. A “PUSH Buffalo”-tól vagyok, ahol a lakosok nap mint nap elképzelnek, megterveznek és kiviteleznek egy-egy méltányos, holisztikus és szent környezetet, mint a 77-es iskola, ahonnan beszélek. Ez egy felújított régi iskolaépület amelynek New York államban az első, 100 százalékban gazdaságos, helyi lakosok által telepített közösségi napeleme van. 30 gazdaságosan működő lakás is található itt idősek számára, valamint olyan közösségi helyiségek, melyek központként szolgálnak, ahol gyakorolhatjuk az új gazdasági stratégiákat egy élhető bolygóért.

CF: Köszönöm.

CA: Bravó!

(Taps)

CA: Ez olyan nagyszerű!

(Taps)

CF: Tehát láthatják, ez mindenkiről szól. A városokról, alulról jövő szerveződésekről, de természetesen az üzletről is. És ezért meghívunk minden vállalatot – hangsúlyozottan mindet – csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez, lépjenek kapcsolatba az alkalmazottakkal, hogy hogyan tudnák legjobban megvédeni a bolygót és egyben a jövőjüket. Jövő év elején megosztunk egy eszközkészletet, amelyek útmutatást adnak a vállalatoknak, hogy gyorsan mozdulhassanak el a tudományos alapú célok felé, ami aztán nettó nulla kibocsátást eredményez náluk legkésőbb 2050-ig.

CA: Tehát gondoljanak erre, mert egyedül sok ember tehetetlennek érzi magát ebben az ügyben. De ha összefognának másokkal a cégükben, talán csodálkoznának, mekkora hatalmuk van. Szinte minden kibocsátás egy vállalattól származik valahol a bolygón. És a helyzet az, hogy ma sok vezérigazgató valójában nagyon szeretne segíteni a probléma megoldásában. Épp most reggel hallottuk Anand Mahindrától, aki India legnagyobb üzleti csoportját irányítja, hogy ő személyesen elkötelezett ebben az ügyben, és részt akar venni ezen az utazáson velünk – ő is a Visszaszámlálás támogatója. A vezérigazgatók sokkal gyorsabban tudnak lépni, ha van velük egy ötletgazdag munkavállalói csoport, hogy támogassa őket, és fenntartsa a téma sürgősségének érzetét. Webhelyünk segít önöknek kapcsolatba lépni másokkal saját cégüknél, és útmutatást ad, hogyan tegyenek fel okos kérdéseket, hogyan kezdeményezzenek, mert ha a cégek meggyőzhetők, hogy helyesen járjanak el, hirtelen úgy tűnik, ez a probléma megoldhatóvá válik.

CF: Tehát ezek az erőfeszítések egy fantasztikus nap felé mutatnak: 2020. október 10. szombat, azaz 2020.10.10. – könnyen megjegyezhető –, amikor ez a fantasztikus összejövetel zajlik majd a világszerte. Reméljük, hogy addigra már izgalmas hírek jelennek meg nagyon konkrét megoldásokról, hogy a nemzetek, városok, vállalatok és polgárok akkor már ténylegesen együttműködnek. Ez az a nap, ahol a részvételre a bolygó minden polgára meghívást kap. A belépőjegyük, hogy önök a bolygó polgárai.

CA: Az esemény sikerének kulcsa az, hogy sokan eljöjjenek. Könnyűvé akarjuk tenni bárki és mindenki számára, hogy megismerje a kezdeményezést, és aktív szerepet játsszon benne. De hogyan csinálják? Tudják, a világ zajos hely. A TED-platformra gondolok, ami talán segíthet egy kicsit, de van egy sokkal nagyobb tartalomközvetítő platform: YouTube-nak hívják. És örülünk, hogy együtt dolgozunk velük, és együtt teszünk erőfeszítéseket. Meg fogjuk hívni sok vezető alkotójukat, hogy a Visszaszámlálás résztvevői legyenek. Közösen sokmilliós közönséget érhetnek el. Tényleg, találkozzunk is egyikükkel, Dr. Joe Hansonnal a “Hot Mess”-ből, ami egy új websorozat a klímaváltozás ránk gyakorolt hatásairól.

(Videó) A nevem Joe Hanson, és YouTube-oktató vagyok. Számíthatnak rám. A holnap tudósaival dolgozom: feltalálókkal és vezetőkkel, akik megérdemlik, hogy tudjanak a tudomány igazságairól, és így segíthessenek felfedezni egy jobb jövőt mindenki számára.

CA: Képzeljék el ezt sokak által megsokszorozva – őszintén szólva, ez nagyon izgalmas.

CF: Természetesen, amikor a hír terjesztéséről beszélünk, itt, ebben a helyiségben önök is mind fontos szerepet játszhatnak. Tehát, ha bármilyen módon elérhetnek bárkit, akit érdekel egy jobb jövő építése – és mindenkit kéne, hogy érdekeljen – kérjük, hívják meg őket, csatlakozzanak a Visszaszámláláshoz.

CA: Van még egy ütőkártyánk. Örülünk, hogy egy globális médiakampányt is elindíthatunk. Ez egy különleges kampány. Ahogy a TEDx is berobbant a köztudatba, mint alulról jövő kezdeményezés, ezt a kampányt is úgy terveztük, hogy a világ minden táján választható legyen. Ha pl. egy hirdetőtáblacéget üzemeltet, vagy egy tv-állomást, vagy egy rádióállomást, vagy egy weboldalt, vagy egy közösségi média oldalt, mindenkit felkérünk, hogy fogja a képeket, amelyeket látni fognak, és széles körben terjessze őket. Webhelyünk ezt megkönnyíti. Sok nyelvre tervezzük lefordítani ezeket önkéntes hadseregünk révén, amely világszerte több mint 20 000 fordítóból áll. Néhányan itt vannak velünk. Ha ön TED-fordító, intene nekünk, kérem?

CF: Íme.

(Taps)

CA: A munkájuk óriási ötleteket közvetít a Föld minden részére. Olyan büszkék vagyunk önökre, annyira hálásak vagyunk! Ezt a kampányt tehát úgy terveztük, hogy felkeltse a figyelmet, érzékeltesse, hogy az ügy sürgős, és egy kis reményt is adjon. Úgy gondoljuk, talán ez az a kombináció, ami szükséges a tényleges cselekvéshez. Szeretnénk, ha elmondanák nekünk, mit gondolnak minderről.

CF: Most.

[Válassza meg jövőjét.]

(Taps)

[Változtassa a félelmet cselekvéssé. Csatlakozzon a Visszaszámláláshoz.]

(Taps)

[A cselekvés cselekvést szül. Csatlakozzon a Visszaszámláláshoz. A Föld megköszöni önnek.]

(Taps)

[2020.10.10. A Sors Klímanapja. Csatlakozzon ön is.]

CF: Ne felejtsék el a dátumot!

[Tömegpusztítás. Nem nagy ügy. (Ha megelőzzük.)]

(Taps)

[Óriási aszteroida tart felénk. Közös ellenség, amely egyesít bennünket.]

(Taps)

[“Egyébként mi szeretjük a természeti katasztrófákat” – ezt soha senki nem mondta. Akkor miért okozzuk őket?]

(Taps)

[Pihenjen, semmit sem tehet az éghajlat ügyében. Hacsak nem dolgozik egy vállalatnál, nem él városban, nincs telefonja vagy agya.]

[A halál oka: apátia. De van ellenszer.]

(Taps)

[Ne csesszen el mindent! A klímapasszivitás obszcén dolog. Helyrehozhatjuk!]

CA: Túl sok?

CF: Nem túl sok, hajrá, küzdjenek érte!

(Taps)

[Tett valamit mostanában? Itt a lehetőség. Segítsen visszafordítani a klímaváltozást.]

(Nevetés)

CA: Nekem nem tetszett ez, de a csapatom, tudják…

CF: Nyilvánvalóan sokan vannak, akik szeretik.

(Nevetés)

[Feladjuk. Üdvözlettel: TED. Az ötletek terjesztése nem elég. Ideje cselekedni. Csatlakozik hozzánk?]

CA: Ez sajnos igazabb, mint gondolnák.

[Van, ami fontosabb, mint a partizánpolitika. Harcoljunk az ellenséggel, ami egyesíthet minket.] (Taps)

[Felejtse el a kiégést. Vállalata segíthet megmenteni a Földet.]

[Adjon többet a bolygónak, mint amennyit elvesz tőle. Csatlakozzon a Visszaszámláláshoz.]

[Kétségbeesés, bemutatom neked Reményt! Elkerülhetjük a klímakatasztrófát, ha sürgősen cselekszünk.]

CA: Ennyi. (Taps és éljenzés)

CF: Hogy teljes legyen a kör, szeretnénk elhozni önöknek egy nagyon különleges embert.

(Videó) Helló, Claire O’Neill vagyok. Én vagyok a jövő évi COP, vagyis a “Felek Konferenciájának” elnökjelöltje. Ez az ENSZ éves klímakonferenciája, ami jövőre az Egyesült Királyságban lesz. Örömmel várjuk önöket oda. De most Spanyolországban, Madridban vagyok, a COP25-ön, ez egy évente megrendezésre kerülő esemény, ahová tárgyalókat és aktivistákat küldünk a világ minden tájáról, hogy lássuk, mit tehetünk a CO2-kibocsátás csökkentéséért. De a probléma a következő: a kibocsátás növekszik, nem csökken. És azt érzem, hogy a 2020-as év a cselekvés éve, az az év, amikor abba kell hagynunk a beszédet, és cselekednünk kell. Nemcsak nekünk ezekben a konferenciaközpontokban, hanem mindenkinek. Tehát a TED-folyamat értéke, az együttes cselekvés értéke, hogy terjesztjük ezeket a párbeszédeket és az innen származó megoldásokat mindenkinek. És tényleg nagyon várom a TED-csoporttal való együttműködést a következő év folyamán. Számomra 2020 lesz a legfontosabb év a klímaváltozás elleni fellépésben, és ezt mindannyian együtt visszük véghez.

(Taps)

CF: Rendben, barátaim, majdnem ott vagyunk, csak még néhány nagyon különleges részlet. Először is hallgassuk meg a legnagyobb elmék egyikét, aki elkísér bennünket ezen az úton. Üzenet a nagy írótól, történésztől és futuristától, Yuval Hararitól.

(Videó) Yuval Harari: A klímaváltozás az egyenlőtlenségről szól. Egyenlőtlenség a gazdagok – akik elsősorban felelősek érte – és a szegények között, akik leginkább szenvednek. Egyenlőtlenség a bolygót irányító Homo sapiens, és tehetetlen áldozataink, a többi állat között. Egyenlőtlenség az igazságot fáradhatatlanul kutató tudósok, és a hivatásos csalók között, akik egy gombnyomással terjesztik a hazugságokat. A klímaváltozás a döntéshozatalról szól. Milyen bolygón akarunk lakni, és milyen emberek akarunk lenni? Választás a kapzsiság és az együttérzés között, választás a gondatlanság és felelősségvállalás között, aközött, hogy szemet hunyunk az igazság előtt, vagy megnyitjuk a szívünket a világ felé. A klímaváltozás egy válság, de az emberek számára egy válság mindig lehetőség is egyben. Ha helyesen döntünk az elkövetkező években, nemcsak az ökoszisztémát tudjuk megmenteni, de létrehozhatunk egy igazságosabb világot is, és jobb emberekké válhatunk.

(Taps)

CF: Hát, nem nagyszerű az az összefogás, ami előttünk áll? És őszintén szólva, szerintem tragikus, hogy az előttünk álló átalakulás erejét olyan súlyosan gyengítik azok, akik politikai kérdést akarnak csinálni belőle, és partizánpolitikává változtatják. Ez nem lehet a partizánpolitika áldozata, ez nem lehet politikai kérdés. Szerencsére vannak, akik ez ellen dolgoznak. Ma köztünk van egy ilyen ember, egy fantasztikusan bátor klímatudós, aki elkötelezett keresztény, és aki évek óta ezen az ügyön dolgozik a konzervatívokkal, vallási és spirituális közösségekkel, hihetetlen bátorsággal. Katharine Hayhoe.

(Taps)

KH: Amikor azt mondják, klímaváltozás, gyakran gondoljuk: “Ó, ez csak egy környezetvédelmi kérdés. Faölelgető emberek vagy tudósok foglalkoznak vele, vagy talán azok, akik a politikai spektrum bal oldalán állnak.” De a valóság az, akár tudjuk, akár nem, már foglalkozunk a klímaváltozással, függetlenül attól, kik vagyunk. Miért? Mivel a klímaváltozás érint mindent, ami manapság fontos számunkra. Befolyásolja az egészségünket, hatással van az ételünkre, a vízre, amit iszunk, a levegőre, amit belélegzünk. A klímaváltozás hatást gyakorol a gazdaságra és a nemzetbiztonságra. Törődöm a változó éghajlattal, mert az – ahogy a katonaság hívja – fenyegetéssúlyosbító tényező. Olyan ügyekre van hatással, mint a szegénység és az éhezés, a betegség, a tiszta vízhez való hozzáférés hiánya, még a politikai instabilitás is – súlyosbítja vagy felerősíti őket. Ezért ahhoz, hogy a változó éghajlattal foglalkozzunk nem kell adott típusú személynek lennünk. A hőmérő nem kék vagy piros, liberális vagy konzervatív – ugyanazt a számot mutatja; nem számít, hogyan szavazunk. És mindannyiunkat érintenek a változó éghajlat hatásai. Ahhoz, hogy törődjünk a változó éghajlattal, csak egy dolognak kell teljesülnie: olyan emberek legyünk, akik a Föld bolygón élünk. És mi mindannyian azok vagyunk.

(Taps)

CF: És végül következzen az az ember, aki olyan erőteljesen hívta fel mindenki figyelmét erre az ügyre évekkel ezelőtt, és azóta is fáradhatatlanul dolgozik rajta, az egyetlen és kivételes, Al Gore.

(Taps)

(Videó) Al Gore: Köszönöm.

(Taps)

Nagyon köszönöm, Christiana, és köszönöm kiváló vezetést, és köszönöm Chris Andersonnak és a teljes TED-közösségnek, a YouTube-nak és mindenki másnak, akik csatlakoznak ehhez a fantasztikus kezdeményezéshez. Csak három üzenetem van. Az első, hogy ez a válság hihetetlenül sürgető. Épp tegnap kaptunk egy jelentést tudósoktól, hogy a kibocsátás továbbra is növekszik. Minden egyes nap 150 millió tonna kerül az ember alkotta, globális felmelegedést előidéző szennyezésből a bolygót körülvevő vékony légkörbe. A felgyülemlett mennyiség annyi többletenergiát ejt csapdába naponta, mintha 500 000 első generációs atombombát robbantanánk fel minden egyes nap. És a következmények egyre világosabbá válnak – az anyatermészet elmondja nekünk: a tüzek, a tengerszint-emelkedés, az árvizek, a sárcsuszamlások és a fajok kihalása. De a második üzenetem, hogy a remény nagyon is reális. Valóban állnak rendelkezésre megoldások. Ebben a pillanatban sajnos igaz, hogy a válság gyorsabban súlyosbodik, mint ahogy ezeket a megoldásokat mozgósítjuk. De a megújuló energia, az elektromos járművek és elemek, a megújuló mezőgazdaság, a körkörös gyártás és a többi megoldás is most kap lendületet. A néhai közgazdász, Rudi Dornbusch fogalmazta meg, amit Dornbusch törvényeként ismerünk: “A dolgok hosszabb idő alatt történnek meg, mint amire számítunk, de gyorsabban, mint gondoltuk volna.” Fel tudjuk venni a tempót. Lendületet nyerünk, és hamarosan úrrá leszünk a válságon. De alapvető fontosságú, hogy mindenki csatlakozzon – politikai meggyőződéstől, ideológiai meggyőződéstől függetlenül, minden nemzetiség. Minden megosztottságon felül kell emelkedni, hogy mi, az emberiség, összefoghassunk. És befejezésül azt üzenem mindenkinek, aki kételkedik, hogy mi, emberek fel tudunk nőni ehhez a feladathoz, amikor minden kockán forog, csak emlékezzenek arra, hogy a politikai akarat önmagában is megújuló erőforrás.

(Nevetés)

(Taps)

CA: Nagyon köszönöm. Nagyon köszönöm, Al, hogy oly sok évig vezetője voltál ennek az ügynek. Semmi sem volna lehetséges mindebből a rendkívüli és gyorsan gyarapodó partnerlista nélkül. Szeretném itt is kiemelni őket.

(Taps)

Ha figyelik ezt, és úgy gondolják, a szervezetüknek részt kellene venniük ebben, hogy tudnak valahogyan segíteni, csatlakozzanak hozzánk, írjanak nekem: [email protected]. Mindkire szükség van.

Rendben, a kérdések és válaszok előtt még fel szeretnék tenni egy személyes kérdést, Christiana. Mit gondol valójában minderről?

(Nevetés)

De tényleg, olyan sok hasonló dologban vett már részt. Van-e esélye ennek a kezdeményezésnek?

CF: Nos, először is, azon a ponton vagyunk, ahol minden fontos lehet. Minden számít. És nagyon izgatott vagyok emiatt, mert nagyon fájdalmas volt számomra látni, hogy az elmúlt 12-18 hónapban a klímaváltozásra adott tragikusan elégtelen válasz miatt hogyan változott a felfogásunk a párizsi meglehetősen pozitívtól és optimistától a mostani kétségbeesésig, tehetetlenségig, haragig. Ez zajlik most odakint, az utcákon kóborolva. Nem hibáztatom őket, ugyanilyen érzéseim vannak. De a lényeg az, hogy képesnek kell lennünk arra, hogy ezt átalakítsuk, és változást hozzunk. És azt hiszem, ez a kezdeményezés tényleg potenciálisan alkalmas arra, hogy minden tehetetlenséget érző embernek eszközt adjon, hogy tehessenek valamit. Néhányan kis erőfeszítésekkel, mások nagy erőfeszítésekkel fognak hozzájárulni – attól függően, mekkora a befolyásuk. És azok számára, akik dühösek és kétségbeesettek – nos, lehetőséget ad nekik is új mederbe terelni energiájukat, ami nagyon erős energia – a megoldások felé. És végül, ami ebben nagyon izgalmas, a mérték, Chris, ugye? Úgy értem, csak nézzék meg a partnereket, akik ott lesznek. Sok mindent megpróbáltunk, hogy a nagyságrend megfelelő legyen. De szerintem ez a legígéretesebb kezdeményezés, amelyet valaha láttam, hogy képesek legyünk elegendő embert mozgósítani, kellő erőfeszítést tenni és megfelelő megoldást találni. És a sebesség. Mert ha van egy dolog, amiben nem bukhatunk el, az a klímaváltozás megoldása, de nem csak ez lényeges, hanem az is, hogy ezt időben megtegyük.

CA: Köszönöm, ezt nagyon szépen mondta. És köszönöm önöknek is. Ennyi volt.

(Taps)

Rendben, a világ vezető hírügynökségeinek sok képviselője van itt. A kérdések és válaszok következnek, és elsősorban adjuk meg a lehetőséget, hogy ők kérdezhessenek. Ha síri csend lesz, más is tehet fel kérdést. Ha ön a médiától jött, kérem, nyugodtan tegye fel a kezét – odaadunk egy mikrofont, és mindent megteszünk, amit csak tudunk.

Rachel Crane: Üdvözletem, Rachel Crane vagyok a CNN-től. A kérdésem önökhöz a Visszaszámlálás konkrétabb akcióival kapcsolatos. Ma sokat hallottunk arról, hogy miként mozgósítják majd a földgolyót ebben az ügyben, hogy szakítják majd ki az embereket és a vállalatokat szokott rutinjukból, de szeretném megtudni, kérem, fejtsék ki, hogy is fog kinézni egy olyan akció, ami ebből a kezdeményezésből jön létre. Tudom, hogy minden korai szakaszban van még, úgyhogy nem ragaszkodom konkrétumokhoz.

CA: Intenzív folyamat zajlik majd mostantól jövő októberig, ahol megpróbáljuk bevonni a világ legjobbjait, hogy gondolkodjanak a klímaválság öt nagy területéről. Abban reménykedünk, hogy számos javaslatunk lesz ott, amelyek együttesen tekintélyes részét érintik majd ezeknek a kérdéseknek. Néhány közülük, vagy egy nagy, fog majd dominálni. Tudja, például a közlekedés. Fel tudjuk gyorsítani valahogy a belső égésű motor eltűnését? Mi kellene ehhez? Ez pl. klasszikus probléma lenne, ahonnan közelíthetnénk, mert a kormányok most aszerint döntenek, mi történik máshol. Változatnának-e az autóipar vezetői a döntéseiken, ha emberek millióit látnák a közösségi médiában, akik azt mondják: “Többé nem vásárolok belső égésű motort”? Váltanának-e néhány száz polgármester piaci jelzésére, ha azt mondanák: “Szén-dioxid-mentes zónát hozunk létre városunkban, és ki fogjuk terjeszteni, hamarosan meg is megcsináljuk”? Változtatnának-e, ha egy előrelátó autóipari vezérigazgató kockázatot vállal, kiáll, és azt mondja: “Emlékeznek, amikor azt mondtuk, 2050-ig megoldjuk ezt? Nem! Látjuk a baljós előjeleket, és a történelem jó oldalán szeretnénk állni, 2030-ra megvalósítjuk ezt.” Úgy gondoljuk, talán ide vezethet az út. Tehát néhány kérdést a rengeteg előzetes párbeszéd tisztáz majd, az, hogy az emberek összefognak és megmutatják – mert ez az, amit önök olyan mesterien tudnak – megmutatják, hogy mások hozzáállása nem is olyan, mint ahogyan gondolják. Változnak, és jobb, ha önök is változtatnak. Ez tehát kölcsönösen növeli mindenki ambícióját. Körkörös ez a folyamat, és már láttuk, hogy működik. Mindegyik ilyen kérdés esetében ez az, amit keresünk. A legnagyobb, legbátrabb dolgokat. Hogy nagyobbat álmodjunk, mint általában szoktunk, mert több ember van az asztalnál, mint általában – polgárok milliói vesznek részt ebben. Ez a folyamat, és amíg ez történik, több más program is lesz vállalatoknál és városokban szerte a világon. Reméljük, hogy izgalmasan összeáll minden októberre, és lesz mit ünnepelni.

Dominique Drakeford: A nevem Dominique Drakeford a MelaninASS-től, a közösségi médiától, ami a média egyik formája. Mivel nyilvánvaló az összefüggés a légköri szén-dioxid-felhalmozás, a növekvő kizsákmányolás és a kitermeléses, elvonásos gazdaság között, ami áldozati zónákat hoz létre fekete és őslakos közösségek számára, hogyan tervezzük, illetve hogyan tervezik önök enyhíteni ezt az elnyomó rendszert stratégiájuk részeként ezen az öt különféle területen belül úgy, hogy valóban el tudjuk kezdeni a kibocsátás csökkentését?

CF: Ha az átalakulás gazdaságunkban és társadalmunkban nem foglalja magában az egyenlőtlenség lezárását és a társadalmi igazságosság kérdéseit, akkor nem csináltunk semmit. Mert ezek a dolgok visszajönnek és megbosszulják magukat. Tehát mindent kezelnünk kell egyszerre. Ez nem könnyű, de teljesen lehetséges. Ez az egyik oka annak, amiért annyira izgatott vagyok a klímaváltozás miatt, mert ez áll ennek az átalakulásnak az élén, és sok más kérdést is fel fog vetni, amelyeket eddig figyelmen kívül hagytak. Ezeket a kérdéseket is előtérbe fogja hozni. Tehát az átalakulásnak összetettnek kell lennie.

Ellen Maloney: Üdvözletem, Chris, üdvözlöm, Christina. A kérdésem, hogy az egyéni erőfeszítések, mint a műanyag szívószálak mellőzése vagy a vegán életmód jelentenek-e valamit, vagy ez csak csepp a tengerben?

CF: Jó kérdés.

CA: Ez jó kérdés.

CF: Nagyon fontosak. Abszolút fontosak. Mert nem csak egy szívószálról szól, amelyet használok. Ez rólam szól, hogy nem használom a szívószálat, és étterembe menve elmondom a pincérnőnek: “Bocsásson meg, nem kérek szívószálat, mert…”, és elmagyarázom neki. Ő aztán felmegy az igazgatóhoz, aki a következő tárgyaláson felveti majd: “Elnézést, el tudnák ezt magyarázni nekem?” Aztán neki is elmagyarázzák. És gyorsabban, mint gondolnánk, az az étterem és néhány másik is már a mi oldalunkon áll. Az információ valójában ragályos. És az, hogy helyesen akarjunk cselekedni, az is ragályos. Tehát ne nézzenek erre egyszerűen úgy, hogy: “Mi az az egy szívószál?” Használok-e a szívószálat, vagy nem használok műanyag zacskót, növényi alapú táskákkal vásárolok, stb. stb. – mindez számít! Mindenekelőtt számít önöknek, mert ez személyes emlékeztető arról, kik is önök, és mi mellett állnak ki, de nagyon fontos eszköz arra is, hogy mindenki tanuljon ebből az önök környezetében.

CA: Így igaz! És azt hiszem, kezdeményezésünk lényege, hogy minden fontos – amit eszünk, ahogy közlekedünk, stb., sokat számít. De van még egy hatalom az egyének kezében, amire talán nem gondolnak annyit, de szerintünk kellene, és ezért is kérünk erre mindenkit. Ez az, amit alkalmazottként is megtehetnek, amit egy város polgáraként is megtehetnek. Van itt egy összejövetel, ahol szervezés útján, másokkal való kapcsolatok révén, úgy gondoljuk, közvetlen lehetőség nyílik a döntések megváltoztatásához, aminek még nagyobb lesz a problémára gyakorolt hatása. Szóval igen, mindez számít, sőt!

(Nevetés)

CF: Van egy online kérdés, gyerekektől érkezett egy iskolából.

CA: Egy osztálytól?

CF: “Mit tehetnek a diákok?” Igen, szeretem ezt a kérdést, nagyon szeretem ezt a kérdést! Tehát először is péntekenként 11 órakor sztrájkoljatok. Úgy értem, őszintén, de tényleg!

(Taps)

Rajta, rajta! És ezt a nyomást fenn kell tartani. Nagyon örülök, hogy vannak itt olyanok, akik már 52 hete ezt teszik. A probléma ezzel az, emberek, hogy ez nem sprint, hanem maraton. Tehát jobb, ha készen álltok sokkal többször 52 hétre, igaz? És vonjatok be másokat is, mert ez nem könnyű. Ha könnyű lenne, akkor már megtettük volna. Ez hosszú távú erőfeszítés lesz. De fantasztikus az utcákon lenni. Így még több figyelmet kaptok a médiától, tőlünk, bolond felnőttektől, akik nem végeztük rendesen a munkánkat – ez fantasztikus. Szóval, tudjátok, hallassátok a hangotokat!

És az iskolában is határozottan érhettek el fejlődést. A kérdést, amelyet most tettetek fel a TED-nek, minden diáknak fel kellene tennie az iskolájában: “Honnan származik az energia, amit felhasználok?” Járjunk a végére! Főiskolai hallgatók – hogy lehet, hogy még mindig vannak főiskolák és egyetemek, amelyek nem működnek 100%-ban tiszta energiával, és nem cserélték le tőkéjüket és alapítványaikat olyanokra melyek célja az alacsony CO2-kibocsátás? Ez hihetetlen!

(Taps)

És végül, a legfontosabb dolog, amit a fiatalok megtehetnek: Kérdezzétek meg a szüleiteket: “Mi a fenét tesztek a jövőmért?” Mert itt egy csodálatos dolog. Beszéltem… – a számon gondolkodom – legalább három, ha nem négy olajipari cég vezérigazgatójával beszélgettem, három vagy négy nagyobb befektetővel beszéltem, befektetési vállalkozások vezetőivel, akik eljöttek hozzám, általában magánbeszélgetésre, és ezt mondták: “Christiana, az ok, amiért változtatok az üzletpolitikámon az, hogy a lányom – vagy a fiam – azt kérdezi tőlem esténként: “Mi a fenét teszel a jövőmért?” Ez nagyon erős kérdés, és csak a fiatalok tehetik fel. Használjátok ezt az eszközt – kérdezzétek meg a szüleiteket, ők mit tesznek a jövőtökért. Bocsánat az erős szóhasználatért.

(Taps)

Jo Confino: Üdvözlet, Jo Confino vagyok, a HuffPosttól. Christiana, egy kérdésem van az ön számára, olyasmi, amikről eddig nem nagyon esett szó. A szellemi hagyományokról szeretnék kérdezni, és arról, milyen szerepet játszanak, mert azt látjuk, hogy valójában ősi bölcsesség fogalmazódik meg az egymásrautaltságban: az, hogy minden mindennel összefügg. Mi az a spirituális hagyomány, amelyre hivatkozhatunk, ami szintén segíthet?

CF: Nagyon erősen hiszek abban, hogy fontos megértenünk ezt, akár lelki emberek vagyunk, akik meditálnak és tudatossággyakorlatokat végeznek – akár vallásosak vagyunk, akár nem. Erősen hiszek abban, hogy spirituálisan is meg kell ragadnunk az ember földi létezésének lényegét úgy, hogy megértjük, nem elkülönülten létezünk. Nem úgy van, hogy: “Amott van a Föld bolygó, az emberek meg emitt.” Szoros összefüggésben élünk az összes többi fajjal és minden más élőlénnyel, és ha felelősségteljesek vagyunk velük, akkor vagyunk felelősségteljesek önmagunkkal is, és fordítva. Ez a szoros összekapcsolódás a spirituális hagyományokból ered, de nem kell vallásosnak vagy spirituálisnak lennünk, hogy ezt megértsük. Tudják, a tény az, hogy minden csepp víz, amit iszunk, a természetből származik. Az elfogyasztott étel minden apró falatja a természetből származik. Helyre kell állítanunk ezt a kapcsolatot.

CA: Szeretnénk, ha önök is csatlakoznának.

(Taps)

Kaley Roshitsh: Üdvözlet, Kaley Roshitsh vagyok a “Women’s Wear Daily”-től. Nyilvánvaló, hogy a divatipar nagyban felelős a szén-dioxid-kibocsátásért, ezért azon gondolkoztam, mi a meglátásuk a tudatos fogyasztásról?

CA: Itt a legfontosabb cél az összehangolás – a vélemény egyidejű megváltoztatása arról, mit tesznek a vállalatok, mit az alkalmazottak és a fogyasztók. Ha a váltások egy időben történnek, az hozhat változást. Most mindig valaki mást okolunk. “A befektetőink nem engednék meg, hogy ezt tegyük.” “Nincs piaca ennek a jobb, fenntarthatóbb terméknek.” Ezért mindennek egyszerre kell történnie. Ebben reménykedünk. Tehát ennek a vezetői nem mi vagyunk, hanem az alkalmazottak, a vezérigazgatók, vezetői csoportok, akik az adott iparágban dolgoznak. Jöjjenek össze, és tegyenek valamit. És lovagolják meg a filozófiaváltás hullámát, ami épp történik, ez működni fog üzleti szempontból is.

CF: Mondhatnék erre én is valamit? Mert évek, évszázadok óta az a mentalitásunk, hogy kivonunk és elfogyasztunk. Az életmódunk és a vállalkozások létrehozásának módja a kivonás, felhasználás, eldobás, kivonás, felhasználás, eldobás. Ez egyszerűsítés, de őszintén szólva, ennyire egyszerű. Meg kell értenünk, ez a lineáris folyamat, ami a kivonástól az eldobásig tart, már nem tartható fenn, körkörössé kell válnia, át kell állnunk a körkörös gazdaságra, amely minden egyes erőforrást felhasznál, amit kitermelünk – mert továbbra is ki fogjuk ezeket termelni – de nem egyszer használjuk fel, hanem két, három, öt, tíz alkalommal, körbe-körbe. Ez a körkörös gazdaság. El kell jutnunk idáig, mert őszintén, ha így folytatjuk a kitermelést, kifogyunk az erőforrásokból.

Jodi Xu Klein: Üdvözletem, a nevem Jodi Xu Klein. A “South China Morning Post”-nál vagyok, ez egy hongkongi kiadvány itt az USA-ban. Kereskedelmi háborúról számolunk be már több mint egy éve, és valójában olyan világban élünk, ahol az országok elzárkóznak egymástól. Hogyan lehet legyőzni ezt a tendenciát, és összehozni mindenkit?

CA: Nem tudjuk. Ezek valóban kihívást jelentő kérdések. Amit tudunk, hogy mindenkit asztalhoz kell ültetnünk, és megbeszélést folytatnunk. Olyan sok ember van Kínában. Többek között a kínai kormány is sok alkalommal tett merész lépéseket ennek a kérdésnek a kezelésére. Sokat tanulhat a Nyugat abból, ami Kínában történik.

CF: Azt mondanám, egy olyan világban, amelyben a nacionalizmus és a populizmus felerősödését látjuk, valójában az elkötelezettség mértékét szeretnénk növelni, hogy ne csupán a nemzeti kormány felelőssége legyen a klímaváltozás. Igen, fontos szerepet játszanak, de lejjebb kell vinnünk ezt az elkötelezettség egy másik szintjére, amely minden emberé. És amint megértjük, hogy mindannyian emberek vagyunk, és mindannyiunk jövője közös, nincs olyasmi, hogy mindannyian egy csónakban vagyunk, de csak a lyukhoz legközelebb eső süllyed el. Nincs. Vagy mind elsüllyedünk, vagy mind együtt úszunk.

Justine Calma: Justine Calma vagyok a Verge-től, nagyon köszönöm a lehetőséget. A kérdésem a TED és a YouTube saját szénlábnyomáról szól. A videók streamelése sok energiát fogyaszt, és kíváncsi vagyok, mit tesz a TED és a YouTube, hogy csökkentse az ehhez kapcsolódó saját üvegházhatású gázkibocsátását.

CA: Nyilván nem tudok a YouTube nevében beszélni. George Monbiot-t idézném. Mindannyian képmutatók vagyunk ebben a mozgalomban. Aki valaha vásárolt valamit, aki ruhát visel, vagy ételt eszik, az képmutató, mert maga is felelős a CO2-kibocsátásért. Ez az élet része. És azt hiszem, a tökéletességre törekvés veszélyes lehet. Fennáll annak a veszélye, hogy túlzásokba esünk, és az erre való összpontosítás és az ezzel járó bírálat mindenkit lelassíthat. Azt szeretnénk, hogy ez azoknak a szövetsége legyen, akik elfogadják, hogy nem tökéletesek, de hajlandóak cselekedni. Ez az egész folyamat óriási párbeszédet indított el a TED-ben arról, hogyan viselkedhetünk felelősebben, és ez folytatódni fog. Biztosan nem fogjuk leállítani videók streamelését. Egy bizonyos ponton viszont egyenleget kell vonnunk, valahogy így: adjunk többet a bolygónak, mint amennyit elveszünk tőle, Szerintem ez az az aranyszabály, amiben személy szerint igazán hiszek. Tehát ha az ahhoz, hogy egy ötlet megszülethessen valaki agyában, egy kis villamos energia kell, az ötletre szavazok a villamos energia megtakarítása helyett. Nem a tökéletességre törekszünk. Határozottan sok dolog van, amit jobbításra vár. Egyet lépünk előre, aztán hátra.

Lane Florsheim: Üdvözletem, Lane Florsheim vagyok a Wall Street Journal magazintól. Chris, nagyon tetszett, amit mondott a divatiparról, hogy mit tehetnek a változásért, és arról, hogy találkozzanak az alkalmazottak a vezérigazgatókkal, mert ki érti jobban az ipar folyamatait és infrastruktúráit, mint az iparág szereplői, de azon tűnődöm, mi van a hatalmas lábnyomokkal rendelkező vállalatokkal, kettő jut eszembe először, az Amazon és a Zara, ahol, ahogy mondják, a dolgozóknak, az alkalmazottaknak nincs valami sok beleszólásuk a dolgokba, és jelenleg a vezérigazgatókat sem motiválja sok minden a változásra. Mit mondana az ilyen cégekről?

CA: Ez egy nagyon fontos párbeszéd lesz. Ironikus helyzetben vagyunk, hiszen azok, akik a legtöbbet tehetnének, hogy megoldják a problémát, egyben a legfőbb okozói is. Szóval mit csináljunk? Bevonjuk őket a párbeszédbe, vagy nem? Szerintem vegyenek részt ők is addig, amíg komoly elkötelezettséget látunk. Vegyük az Amazont. Jeff Bezos valóban hallgatott arra, amit az alkalmazottai mondtak a szénlábnyomról – nagyon erőteljes volt az alkalmazottak bázisa, meghallgatta őket és elköteleződött, ahogy önök és mások is. Bejelentették, szerintem mondhatjuk, hogy bejelentették…

CF: Igen, így van.

CA: …a saját vállalásuk gyorsítását, alapvetően nettó nulla pályára akarnak kerülni 2040-re, ha jól tudom. Ez több ezer céget, több tízezer kamiont, a csomagolást és minden mást is érint. Így oldódik meg ez a probléma. Szóval azt mondom, hívjuk meg ezeket a vezérigazgatókat résztvevőnek, és sürgessük őket, hogy vegyék komolyan, és tegyék gyorsan, talán gyorsabban is, mint ahogyan kényelmes számukra. Szerintem ezt kell tennünk. Nem rágalmazni, nem vádolni, mindenesetre addig nem, míg legalább egy komoly beszélgetést lefolytatunk. “Itt az idő, az alkalmazottai ezt akarják tenni, az ügyfeleik ezt akarják tenni, a befektetői egyre inkább ezt akarják tenni. Legyen így!” Ez a reményünk.

CF: Az a csodálatos dolog az Amazon- vagy Walmart-méretű cégeknél, hogy amikor megcsinálták, óriási járulékos hatása lett. Mert amikor Jeff Bezos kiállt és azt mondta: “Klímasemlegessé teszem az Amazont 2040-ig” – a Párizsi egyezmény 2050-et ír elő, természetesen ennél jobban akarja csinálni, tehát az Amazonnál 2040 lesz – akkor azt várjuk majd, hogy ehhez tartsa magát. Nos, az elképesztő dolog ebben, hogy ahhoz, hogy az Amazon 2040-ig klímasemleges legyen, dolgozniuk kell az ellátási láncuk fejlődésén is. Dolgozniuk kell az összes társasággal, melyek szolgáltatásokat és termékeket szállítanak nekik, hogy klímasemlegessé váljanak, amilyen hamar csak lehet. Mert különben nem tesznek eleget saját vállalásuknak. Vagyis a nagyvállalatok kulcsfontosságúak és nélkülözhetetlenek ehhez, mert ez nem csak saját lábnyomukról, hanem a beágyazott lábnyomokról is szól, amelyek az ellátási láncon keresztül jelentkeznek. És ez az átalakulás valóban hatalmas.

CA: Utolsó kérdés.

Jackie Padilla: A nevem Jackie a “NowThis News”-tól. Fiatal éghajlati aktivistákkal dolgozom minden nap, mint akiket ma is hallottunk, de amikor megírjuk a történeteiket – tudják, pl. Greta Thunbergét – heves kritikával szembesülnek, főleg a generációs különbség miatt. Nem tudom, ismerik-e az “OK Boomer” kifejezést, de úgy tűnik, sokaknak csak az a fontos, hogy bűntudatot ébresszenek és felelősöket keressenek. Másfelől látjuk az oktatás hiányosságait is, vagy azt, hogy sokan figyelmen kívül hagyják a kérdést. Tehát mi a tanácsa a fiataloknak, hogyan válaszoljanak ezekre a kritikákra, hogy elősegítsék a konstruktív párbeszédet?

CF: Valószínűleg meg kellene kérdeznünk őket.

XB: Üdvözletem, köszönöm a kérdést.

CA: Gyere ide.

(Taps)

XB: Igaz, hogy egyre több kritikával szembesülünk, és nemcsak akkor, amikor klímatagadókkal beszélünk, vagy hasonló esetekben, hanem a közösségi médiában is, ami ugyanannyira eszköze az információk terjesztésének, sztrájkok szervezésének, az információk nyilvánosságra hozatalának, mint ahogy eszköze azoknak is, akik alá akarnak aknázni minket, akik személyesen minket akarnak támadni. Úgy tudunk ellenállni ennek, hogy közösséget építünk egymással, hogy szerveződünk, és így olyan világot alakíthatunk ki, amiben élni szeretnénk. Szervezetünkben nincs hierarchia, mindannyian építő módon dolgozunk ugyanazon cél felé, energiáinkat a lehető legjobb sztrájkok létrehozására fordítva. 300 000 sztrájkolót hoztunk össze New Yorkban, egy teljes koncertet szerveztünk meg, amit az emberek Climchellának hívtak – nagyszerű volt.

(Nevetés)

De a lényeg az, hogy ez nem fog megállítani minket. A kritika nem fog megállítani bennünket. És bár tudjuk, hogy gyerekek vagyunk, és nem azért vagyunk itt, hogy elmondjuk az összes megoldást, amelyek már léteznek, de folytatni fogjuk. Mert minden gyerek, aki törődik a klímaválsággal, környezetvédelmi szemlélettel fog felnőni, és ennek segítségével fogja megváltoztatni a világot. Tehát azért vagyunk itt, hogy elmondjuk önöknek, az általam ismert klímaaktivisták nem használják az “OK Boomer”-t, mivel törekszünk a nemzedékek közötti együttműködésre. És azt hiszem, egymás hibáztatása és megosztása sehova sem vezet, ezért nem használjuk, és nem hiszem, hogy használni kellene, és valójában szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki csinál valamit, mert a cselekvés cselekvést szül. Önök ösztönöznek bennünket, és mi is örülünk, hogy ösztönözzük önöket.

(Ujjongás és taps)

(Taps)

CA: Ez igen!

(Taps)

CF: Ez nektek szól.

(Taps és éljenzés)

(Taps)

CA: Nincs is jobb végszó ennél.

Köszönöm.

(Taps)

Hogyan tudjuk megváltoztatni az éghajlatot?

Category: TED

Ahogy az éghajlati válság fokozódik...
... a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről, a légköri szennyezésekről, és a járványokról szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva. Ezekben a viharos és kihívásokkal teli időkben milliók támaszkodnak már a ClimeNewsra, amely független az igazságot és a feddhetetlenséget képviseli.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Az önök segítségével továbbra is olyan nagy hatású tudósításokat fogunk nyújtani, amelyek képesek ellensúlyozni a félretájékoztatást, és hiteles, megbízható hírforrást nyújtanak mindenki számára. Mivel nincsenek részvényeseink vagy milliárdos tulajdonosaink, mi magunk határozzuk meg a napirendünket, és kereskedelmi és politikai befolyástól mentes, igazságkereső újságírást nyújtunk. Amikor még soha nem volt ennyire fontos, félelem és szívesség nélkül tudunk nyomozni és megkérdőjelezni gyanús ügyeket. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát és az azzal kapcsolatos összefüggéseket.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. A ClimeNews újságírói tevékenységét ön is működtetheti, és segíthet fenntartani a jövőnket. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Ha teheti, kérjük, fontolja meg, hogy havonta rendszeres összeggel támogasson minket. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.