Jared Diamond – Miért omlanak össze a társadalmak?

Vaskori grönlandi norvégok, a Húsvét-szigeti fairtás és a mai Montana – ezekkel a példákkal mutatja be Jared Diamond az összeomlás korai jeleit, és beszél a megelőzés lehetőségéről, — már ha időben észrevesszük ezeket a jeleket.

 

Jared Diamond 2009-ben megjelent könyve az Összeomlás bestseller lett. A letűnt civilizációk emlékei számtalan kutatót s turistát bűvölnek el, ám szakmai hozzáértésüket tekintve legyen közöttük bármekkora különbség, mégis mindegyikük fantáziáját az adott civilizáció fénykora vonzza. Jared Diamond azonban nem legjobb napjaikban tekint ezekre a kultúrákra, hanem végnapjaikat elemzi: mi okozta pusztulásukat, és mit tanulhat a mi globális civilizációnk bukásukból? Merthogy egy civilizáció nem feltétlenül omlik össze. A Húsvét-sziget lakóinak és a majáknak nem sikerült, viszont minden ma élő nép(csoport) átélt már jó néhány krízishelyzetet. A kérdés tehát adott: mit kell tennünk nekünk, hogy elkerüljük a katasztrófát?

Az általános történelmi vizsgálatok egy adott korszakot vagy egy adott földrajzi területet érintenek. Ebből a szempontból is különleges ez a könyv, hiszen egy problematika fűzi össze a fejezeteket, így végül nem csupán a történelmet szerető emberekhez szól, hanem újszerű nézőpontjának, vizsgálati módszerének következtében a szociológiával, földrajzzal foglalkozók, vagy egyáltalán az – akár térben, akár időben – távoli kultúrák iránt érdeklődők is mind-mind komoly élményként gondolhatnak vissza a műre… Szemléletmódja és következtetései érzékeny területre tapintanak rá. Felhívja figyelmünket civilizációnk sérülékenységére, helyzetünk ingatagságára, és érvei talán sokakat meggyőzhetnek a tudatosabb életmód választásáról, hogy önös szempontjainkat a közösség szempontjai alá rendeljék.

Jared Diamond az UCLA (Kaliforniai Egyetem, Los Angeles) földrajzprofesszora. Nevéhez több sikerkönyv és számtalan elismerés kapcsolódik. Pulitzer-díjas könyve, a Háborúk, járványok, technikák, megjelenésekor rögtön bestsellerré vált, és a tudományos könyvek kategóriájában az Amazon.com eladási listáját öt évig vezette. Összeomlás című könyve szintén az eladási lista élén debütált.

Videóátirat

Szerintem mindannyiunkat izgatta már a letűnt társadalmak rejtélyének romantikája, mint például a Yucatan-félsziget majáié, a Húsvét-szigetekieké, az anasaziaké, a termékeny félhold népeié, Angkor-Waté, Nagy Zimbabvéé és a többieké Az elmúlt pár évtizedben a régészek megmutatták, hogy ezek mögött az összeomlások mögött sokszor környezeti okok húzódtak. Évezredek óta fejlődnek társadalmak az összeomlás bármilyen jele nélkül, például Japánban, Jáván, Tongán és Tikopeán. Úgy tűnik, néhol sérülékenyebbek a társadalmak. Hogyan érthetnénk meg, hogy mi tesz egy társadalmat a többinél sérülékenyebbé? A probléma nyilvánvalóan fontos a mi mai helyzetünkben, mert ma is vannak társadalmak, amelyek már összeomlottak, például Szomália, Ruanda, vagy a korábbi Jugoszlávia. És vannak társadalmak, melyek közel állnak hozzá, például Nepál, Indonézia és Kolumbia.

De mi a helyzet velünk? Mit tanulhatnánk a múltból, ami segítene elkerülni a hanyatlásnak vagy összeomlásnak azt a módját, amit más társadalmak elszenvedtek? Nyilvánvalóan nem egyetlen dolog a válasz erre a kérdésre. Ha bárki azt mondja, hogy egyetlen tényezővel meg tudja magyarázni a társadalmak pusztulását, rögtön tudhatjuk, hogy idióta. Ez egy összetett témakör. De hogyan érthetjük meg ezt a sokrétű témát? A társadalmi összeomlásokat tanulmányozva eljutottam egy öt pontból álló kerethez – egy listához azokról a dolgokról, amiken keresztül az összeomlásokat próbálom megérteni. Az öt pontot jól illusztrálja a grönlandi norvég társadalom pusztulása. Ez egy európai társadalom írásos emlékekkel, szóval elég sokat tudunk az emberekről és indíttatásaikról. Kr. u. 984-ben a vikingek elmentek Grönlandra, letelepedtek, és 1450 körül kihaltak — a társadalom összeomlott, és mindannyian meghaltak.

Miért haltak meg mind? Az ötpontos keretrendszer első pontja az emberi hatás a környezetre: mikor az emberek akaratlanul elpusztítják a forrásokat, amiktől függenek. Ez esetben a vikingek véletlen talajeróziót és erdőpusztulást okoztak. ami különösen nagy probléma volt, mert a vasöntéshez kellett a faszén. Végül egy vaskori európai társadalommá váltak, tulajdonképpen képtelenül a vasöntésre. A második elem a listámon a klímaváltozás. A klíma válhatott melegebbé, hidegebbé, szárazabbá vagy nedvesebbé. A vikingek esetében – a klíma az 1300-as évek végén és különösen az 1400-as években hidegebbé vált. De a hideg klíma nem szükségszerűen végzetes, hiszen az inuitok – az eszkimók, akik szintén Grönlandon éltek – inkább jobban jártak vele, sem mint rosszabbul. Szóval miért nem ez történt a norvégokkal is?

A harmadik dolog a listámon viszonyuk a környező baráti társadalmakhoz, amelyek támaszt nyújthatnak. Ha ez a baráti támasz eltűnik, a társadalom nagyobb valószínűséggel omlik össze. A grönlandi norvégoknak az anyaországgal, Norvégiával kellett kereskedniük, és ez a kereskedelem mérséklődött: részben mert Norvégia legyengült, részben a Grönland és Norvégia közti tengeri jég miatt.

A negyedik elem a listámon az ellenséges társadalmakhoz való viszony. A grönlandi norvégoknál ezek az ellenségek az inuitok voltak – az eszkimók, akikkel Grönlandon osztoztak – és akikkel a norvégoknak rossz volt a kapcsolatuk. Azt tudjuk, hogy az inuitok gyilkolták a norvégokat, és ami talán még fontosabb, elzárták őket a külső fjordoktól, amikre a fókák miatt az év kritikus időszakában szükségük volt.

Végül az ötödik elem a listán a politikai, gazdasági, szociális és kulturális tényezők, amelyek azt befolyásolják, hogy a társadalom hogyan észleli és oldja meg a környezeti problémákat. A grönlandi norvégok esetében kulturális tényezők nehezítették meg a probléma megoldását: keresztény elkötelezettségükben sokat költöttek katedrálisok építésére; versengő, rétegzett törzsi társadalmuk; az inuitok lenézése, akiktől nem voltak hajlandók tanulni. Így mutatja meg az ötpontos szerkezet a grönlandi norvégok összeomlását és végül kipusztulását.

Mi a helyzet a mai társadalommal? Az utóbbi öt évben elvittem a feleségemet és a gyerekeimet Montana dél-nyugati részére, ahol tinédzserként szénát gyűjtöttem. Montana elsőre az Egyesült Államok legérintetlenebb területének látszik. De ha a felszín alá nézünk, Montana súlyos problémákkal küszködik. Menjünk végig ugyanazon a listán: Milyen az ember környezetre tett hatása? Igen, ez égető probléma Montanában. A bányahulladékból származó mérgek kezelése dollármilliárdokba került. A gyomok és gyomirtás minden évben közel 200 millió dollárjába kerülnek Montanának. Mezőgazdasági területeket veszített el szikesedés, erdőkezelési problémák és erdőtüzek miatt. Második elem a listámon: klímaváltozás. Igen, Montana klímája egyre melegebbé és szárazabbá válik, és Montana mezőgazdasága különösen függ az öntözéstől, amihez a víz a hórétegből származik, de hogy a hó elolvad, – például a Gleccser Nemzeti Park gleccserei eltűnnek – az rossz hír Montana mezőgazdaságának öntözési szempontból.

A harmadik elem: baráti kapcsolat ami fenn tudja tartani a közösséget. Montana bevételének több mint felét nem Montanában termelik meg, hanem az államon kívülről származik: társadalmi juttatások, befektetések – ez csak még kiszolgáltatottabbá teszi a többi állam felé.

Negyedik: kapcsolat az ellenséggel. Ők is ki vannak téve a terrortámadásoknak és a tengerentúli hatásoknak az olajellátás tekintetében, akárcsak az Egyesült Államok többi állama. Végül az utolsó elem a listán: a politikai, gazdasági, szociális és kulturális viszonyok kérdése. A helyiek most is azokat az elveket vallják, mint régen, melyek mára már akadályai a problémák megoldásának. Régi kötődésük a fakitermeléshez, a bányákhoz, mezőgazdasághoz; a kormányzati előírások elutasítása – ezek olyan értékek, amik régen működtek, de úgy tűnik, ma már nemigen.

Régi és jelenlegi társadalmak összeomlásának okait tanulmányozom. Vannak-e általános következtetések? Olyan ez, mint Tolsztoj állítása a boldogtalan házasságokról: minden összeomlott vagy veszélyeztetett társadalom más és más – mások a részletek. De ettől függetlenül vannak bizonyos közös szálak, amiket az összeomlott és össze nem omlott valaha volt, és a fenyegetett mai társadalmak összehasonlításakor láthatunk. Egy érdekes közös szál, amit érdemes megvizsgálni, hogy sokszor az összeomlás gyorsan az után következik be, hogy a társadalom elérte tetőpontját. Sok társadalom nem fokozatosan hanyatlik, hanem felépül – gazdagabb és erősebb lesz – aztán hamar, akár néhány évtizeddel a tetőpont után összeomlik. Például a Yucatán-félsziget majáinak társadalma a 800-as évek elején kezdett összeomlani – csupán évtizedekkel a legnagyobb építményeik felépítése, és a népességi csúcs után.

A Szovjetunió összeomlása is pár évtizeden belül, talán egy évtizeden belül az után jött, hogy a hatalma csúcsán állt. Analógiaként vehetjük a baktériumok szaporodását egy petri-csészében. Ezek a hirtelen összeomlások különösen valószínűek, ha nincs összhang a források elérhetősége és felhasználása, vagy a gazdaság kiadásai és a lehetőségei között. A petri-csészében a baktériumok szaporodnak. Mondjuk generációnként duplázódik a számuk, öt generációval a vége előtt a petri-csésze 15/16-a üres, a következő generációnál [7/8-a, majd] 3/4-e üres, a következőnél a fele. Egy generációval az után, hogy a fele üres volt, tele lesz. Nincs több élelem, és a baktériumkultúra összeomlik. Ez egy gyakori minta: társadalmak a hatalmuk csúcspontja után nagyon hamar összeomlanak.

Ez matematikailag azt jelenti, hogy ha aggódunk a mai társadalom miatt, akkor nem a matematikai függvény értékét kell nézni – magát a jólétet –, hanem a függvény első és második deriváltját kell figyelni. Ez az általános minta. A második általános minta az, hogy sok, gyakran apró környezeti tényező teszi egyik társadalmat a többinél törékenyebbé. Ezek közül a tényezők közül sokat nem értünk jól. Például miért van, hogy a Csendes-óceánon, több ezer Csendes-óceáni sziget közül miért a Húsvét-szigetek szenvedte el a legszörnyűbb teljes erdőpusztulást? Kiderült, hogy körülbelül kilenc különféle környezeti tényező — néhány jelentéktelen is — ellenük működött, a vulkáni tefra hamuesője, a magasság, az eső. A legmeglepőbb, hogy a Csendes-óceáni szigetek környezetét védő tápanyagok nagy része a Közép-ázsiai kontinentális por lerakódásából származik. A legkevésbé a Húsvét-szigetek függnek Ázsiától, amikor a talaj termőképességének helyreállításáról van szó. De ezt a tényt 1999 előtt nem értékeltük kellőképp.

Tehát néhány társadalom apró környezeti ok miatt sérülékenyebb a többinél. Végül egy másik általánosítás. A UCLA-n tanítok alapszakosokat, a társadalmak összeomlásáról. A legjobban az zavarja a diákjaimat, hogy hogyan nem látták ezek a társadalmak, hogy mit tesznek? Hogy tudták a Húsvét-szigetek lakói kiirtani az összes fát? Mit mondtak, amikor kivágták az utolsó pálmafát? Nem értették, mit tesznek? Hogy nem látják a társadalmak hogy mi a hatásuk környezetükre, és nem hagyják abba? Várakozásaim szerint ha a társadalmunk így folytatja, talán a következő évszázadban is ezt fogják kérdezni, hogyan nem látták 2003-ban az emberek a nyilvánvaló kárt amit okoznak, és cselekedtek másként? Hihetetlennek tűnik ez a múltra vonatkozóan, és hihetetlennek fog tűnni az is, amit mi teszünk. Ezért próbáltam kialakítani egy sorrendet hogy miért nem tudják a társadalmak megoldani a problémáikat, miért nem veszik őket észre, és ha mégis miért nem reagálnak rájuk. Vagy ha reagálnak, miért sikertelenek a megoldásban?

Két általánosítást osztanék meg. Az egyik mintázat, ami az összeomlást valószínűvé teszi, amikor konfliktus áll fenn a döntéshozó elit rövidtávú érdekei, és a társadalom egészének hosszú távú érdekei között, különösen amikor az elit el tudja magát zárni a tettei következményei elől. Ha az elit számára jó rövidtávú döntések rosszak az össztársadalomnak, nagy a kockázata, hogy az elit tettei tönkreteszik hosszútávon a társadalmat. Például a grönlandi norvégoknál – egy versengő társadalomban – a törzsfőnök valódi célja több birka, több erőforrás, minél több követő, hogy legyőzze a szomszédos törzsfőket. Ezért a törzsfők kizsákmányolták a termőföldet: túltermelték és függésbe kényszerítették a parasztokat. Rövidtávon a törzsfők hatalma nőtt, hosszú távon viszont összeomlott a társadalom.

Ugyanazok az érdekkonfliktusok kínzóan jelen vannak az Egyesült Államokban ma. Különösen azért, mert az USA döntéshozói gyakran elszigetelik magukat a következményektől, zárt közösségekben élnek, ásványvizet isznak, és a többi. És az utóbbi pár évben nyilvánvalóvá vált, hogy az üzleti világ elitje felismerte, hogy rövidtávú érdekeit szolgálja azzal, ha hosszú távon árt a társadalomnak, például pár milliárdot elsikkasztanak az Enronból és más cégekből. Jól gondolják, hogy ez rövid távon hasznos számukra, még ha a társadalomnak rossz is hosszú távon. Ez az egyik általános következtetés, hogy miért hoz a társadalom rossz döntéseket: az érdekkonfliktusok.

A másik általánosítás, amiről beszélnék, hogy különösen nehéz “jó döntéseket” hozni olyan helyzetben, amelyben vannak nagyra tartott értékek, amelyek többnyire hasznosak, más helyzetekben viszont károsak. Példának okáért a grönlandi norvégokat négyszázötven éven keresztül a vallásuk iránti elkötelezettség tartotta össze, és az erős társadalmi kohézió. De ez a két dolog – a vallási elkötelezettség és az erős társadalmi kohézió – megnehezítette a változást és azt, hogy tanuljanak az inuitoktól. Vagy például – Ausztrália. Az egyik oka annak, hogy Ausztrália megmaradt 250 éven keresztül az európai civilizáció távoli előőrseként a brit identitása. Ma a brit identitáshoz való kötődés nehezíti az ausztráloknak az ázsiai helyzethez való alkalmazkodást. Különösen nehéz változtatni, amikor az erősségeink azok, amik bajba juttattak.

Mi lesz ma ennek az eredménye? Mindannyian ismerjük modern világunk tucatnyi időzített bombáját, amik alig néhány évtized alatt – 50 éven belül bármelyikük – tönkretehet minket, például a víz, a talaj, a klímaváltozás, az invazív fajok, a fotoszintézis korlátja, népesedés, mérgező anyagok, és a többi – nagyjából 12 van belőlük. És ezek az időzített bombák – egyik sem bírja tovább 50 évnél, és a legtöbb csak pár évtizedig – ezek némelyike, némely helyeken sokkal gyorsabban ketyeg. Ezzel a sebességgel a Fülöp-szigetek öt éven belül elveszíti az összes elérhető kivágható erdőt. A Salamon-szigetek egy évre van ettől, és ez az egyik legnagyobb exportcikkük. Hatalmas hatása lesz a Salamon-szigetek gazdaságára. Gyakran kérdezik, Jared, mi a legfontosabb, amit tehetünk a környezeti problémák ellen? A válaszom: A legfontosabb, hogy ne higgyük, hogy egyetlen legfontosabb dolog van a háttérben. Tucatnyi dolog van, ami végezhet velünk. És mindre jól kell reagálnunk, mert ha csak 11-re tesszük, és nem sikerül a 12. – bajban leszünk. Például ha megoldjuk a víz és talaj és népesedés problémáit, de nem oldjuk meg a mérgező anyagokét, bajban vagyunk.

A helyzet az, hogy a mostani utunk nem fenntartható, ami definíció szerint azt jelenti, hogy így nem fog örökké menni. És az eredmény kiderül pár évtizeden belül. Ez azt jelenti, hogy aki ebben a teremben még nincs 50 vagy 60 éves, látni fogja, hogyan oldódnak meg ezek a paradoxonok; akik már elmúltak 60, talán már nem nem láthatják majd, de a gyerekeik és unokáik mindenképp. A megoldás két formában jelentkezhet: vagy kellemes módon oldjuk fel a ketyegő bombákat, saját akartunkból és módszereinkkel, vagy ezek a konfliktusok kellemetlen és nem általunk választott módon oldódnak meg – azaz háborúval, betegségekkel, vagy éhezéssel. Annyi biztos, hogy a fenntarthatatlan fejlődésünk megoldódik néhány évtizeden belül. Azaz, mivel ennek a szekciónak a témája választásaink, van egy választásunk. Pesszimistának kellene lennünk és gondterheltnek? Más konklúziót vonnék le.

A világ legnagyobb problémái jelenleg egyáltalán nem esnek az ellenőrzésünkön kívül. A legnagyobb fenyegetés nem egy aszteroida, amit nem tudunk kezelni. A legnagyobb veszélyt olyan problémák jelentik, amiket mi okozunk. És mivel mi okoztuk őket, meg is tudjuk oldani. Ez azt jelenti, hogy teljességgel rajtunk múlik a problémák kezelése. Főleg, mi az, amit mindannyian megtehetünk? Akit érdekelnek ezek a választások, rengeteg opció van. Sok mindent nem értünk, és sok mindent szükséges megértenünk. És van sok dolog, amit már értünk, de nem tesszük meg, ezeket meg kell tennünk. Köszönöm. (Taps)

Jared Diamond – Miért omlanak össze a társadalmak?

 

Category: TED

Ahogy az éghajlati válság fokozódik...
... a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről, a légköri szennyezésekről, és a járványokról szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva. Ezekben a viharos és kihívásokkal teli időkben milliók támaszkodnak már a ClimeNewsra, amely független az igazságot és a feddhetetlenséget képviseli.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Az önök segítségével továbbra is olyan nagy hatású tudósításokat fogunk nyújtani, amelyek képesek ellensúlyozni a félretájékoztatást, és hiteles, megbízható hírforrást nyújtanak mindenki számára. Mivel nincsenek részvényeseink vagy milliárdos tulajdonosaink, mi magunk határozzuk meg a napirendünket, és kereskedelmi és politikai befolyástól mentes, igazságkereső újságírást nyújtunk. Amikor még soha nem volt ennyire fontos, félelem és szívesség nélkül tudunk nyomozni és megkérdőjelezni gyanús ügyeket. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát és az azzal kapcsolatos összefüggéseket.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. A ClimeNews újságírói tevékenységét ön is működtetheti, és segíthet fenntartani a jövőnket. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Ha teheti, kérjük, fontolja meg, hogy havonta rendszeres összeggel támogasson minket. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.