Az év legfontosabb és legmegdöbbentőbb éghajlati történetei

A 2024-es év legfontosabb és legmegdöbbentőbb éghajlati történetei.

Az ugrásszerűen növekvő szén-dioxid-kibocsátás, a globális felmelegedés egy váratlan új forrása és az összeomló óceáni áramlatok sokkolták a tudósokat 2024-ben. Íme a mi választásunk az idei év legfontosabb klímaváltozási történeteire.

Egy jegesmedve (Ursus maritimus) áll az olvadó tengeri jégen naplementekor a kanadai Harbour-szigetek közelében.Egy jegesmedve (Ursus maritimus) áll az olvadó tengeri jégen naplementekor a kanadai Harbour-szigetek közelében. (A kép forrása: Paul Souders via Getty Images)

Idén a Föld egyértelmű jeleket küldött arról, hogy éghajlata melegszik és ismeretlen területre billen.

A Spanyolországot elárasztó halálos iszaptengertől kezdve a Florida partjaira egymás után lecsapó nagy hurrikánokig a szélsőséges időjárás jellemezte 2024-et. Az éghajlatkutatók ismételten figyelmeztették a döntéshozókat, hogy ha az országok nem csökkentik azonnal a szén-dioxid-kibocsátást, a bolygó a felmelegedés és az éghajlati káosz még ellenőrizhetetlenebb szakaszába lép.

Ez az év azonban nem volt csupa borúlátás, mert a kutatók olyan enyhítési stratégiákkal is előálltak, amelyekkel megelőzhetők az éghajlatváltozás legrosszabb hatásai. A tudósok például a sztratoszféra – a Föld légkörének a bolygó felszíne felett 7,5 és 31 mérföld (12-50 kilométer) között elhelyezkedő rétege – kiszárítását javasolták. A tudósok szerint a sztratoszféra szivacsként viselkedik, és megakadályozza, hogy a hő az űrbe szökjön, így a kiszárítása – legalábbis elméletileg – segítene lehűteni a Földet.

A globális felmelegedés meglepő új forrásaitól kezdve az Antarktiszon bekövetkező „rendszerváltásig”, amely bajba sodorhatja a világ óceánjait, íme a mi válogatásunk a 2024-es év legfontosabb klímaváltozási történeteiről.

Az AI segtségével megállapították, hogy az éghajlatváltozás miatt a Föld inog és lassabban forog

Az év legfontosabb és legmegdöbbentőbb éghajlati történetei(Kép: NASA Goddard/NOAA/DSCOVER)

Idén nyáron a kutatók mesterséges intelligencia (AI) adatai alapján arra figyelmeztettek, hogy az éghajlatváltozás megváltoztathatja a Föld forgását és meghosszabbíthatja napjainkat. A sarkvidékeken gyorsan olvadó jég azt jelenti, hogy az óceánokban, különösen az Egyenlítő környékén felgyülemlik a víz, ami a bolygó középső része körül kidudorodik. Ez lelassíthatja a Föld forgását, mivel több súly oszlik el a bolygó középpontjától távolabb – hasonlóan ahhoz, ahogyan egy pörgő műkorcsolyázó lelassulhat, ha kinyújtja a karját. Az egyenlítő közelében felhalmozódó víz a Föld forgástengelyét is elmozdítja, és a mágneses pólusok minden évben távolabb kerülnek a tengelytől – állapították meg a kutatók.

A Föld forgásának megváltozása azt jelenti, hogy a napok egy kicsivel hosszabbak lehetnek. Az emberek könnyen kompenzálhatják ezt a változást negatív szökőmásodpercek bevezetésével. De ha a hatások erősebbé válnak, egyes szakértők szerint ez hatással lesz az űrutazásra, és még a számítógépek és okostelefonok időmérését is megzavarhatja.

A Föld folyamatosan meghaladta a 1,5 C fokos felmelegedést

Az év legfontosabb és legmegdöbbentőbb éghajlati történetei(Kép: Lawrence Livermore National Laboratory)

Egy júliusban közzétett elemzés kimutatta, hogy a Föld 2023 júniusától kezdődően 13 egymást követő hónapban legalább 2,7 Fahrenheit-fokkal (1,5 Celsius-fokkal) magasabb hőmérsékletet regisztrált az iparosodás előtti átlagnál. Minden hónap melegebb volt az előzőnél, ami arra utal, hogy a világ folyamatosan túllépi a párizsi megállapodásban kitűzött 1,5 Celsius-fokos felmelegedési célt. A globális átlaghőmérséklet ebben a 13 hónapban 3 F (1,64 C) fokkal volt magasabb, mint az ipari forradalom előtt, ami „soha nem látott rekordokat döntött” – mondták a tudósok.

A forró hőmérsékleti sorozatot részben az El Niño okozta, egy olyan éghajlati ciklus, amely a Csendes-óceán keleti és középső egyenlítői részén átlagon felüli tengeri hőmérsékletet eredményez. A fő bűnös azonban az éghajlatváltozás és az üvegházhatású gázok növekvő kibocsátása volt – hangsúlyozta a kutatócsoport. A Párizsi Megállapodásban vállalt 1,5 C-os hőmérséklet-emelkedés még nem tört meg, mivel ezt a célt 20-30 éves időszakra mérik, de nincs jele annak, hogy a hőmérséklet egyhamar csökkenni fog – mondták a kutatók.

A tudósok a globális felmelegedés váratlan új forrását találták meg

Az év legfontosabb és legmegdöbbentőbb éghajlati történetei(Kép: Ian Cumming/Design Pics Editorial/Universal Images Group via Getty Images)

A májusban közzétett kutatás megállapította, hogy a hajózásból származó kibocsátások közelmúltbeli csökkentése véletlenül felgyorsította a globális felmelegedést, és hozzájárult a rekordmagas tengeri hőmérséklethez. A 2020-ban bevezetett hajózási szabályok drámai mértékben, 80%-kal csökkentették az iparág kén-dioxid-kibocsátását. Bár ez kiváló hír volt a levegőminőség szempontjából, a gyors csökkentés együtt járt a kénrészecskék csökkenésével, amelyek erősen fényvisszaverőek, és visszaverik a napsugarakat az űrbe, ezáltal lehűtve a bolygót.

Bár az új szabályozás csökkentette a halálos szennyezést, egyúttal egy óriási, nem szándékolt geomérnöki kísérletet is létrehozott. Egészen a közelmúltig a hajózásból származó kénrészecskéknek hűsítő hatásuk volt, ami ellensúlyozta az üvegházhatású gázok kibocsátásából eredő felmelegedés egy részét. Idén azonban a kutatók szerint a részecskék csökkenése miatt a következő néhány évben szokatlanul meleg lehet. Már 2023-ban a felmelegedés mértéke a Föld hőfelvételének 2020-as növekedésének 80%-ával volt egyenértékű – mondták.

A kutatók azt állították, hogy a Föld 2030-ra elérheti a 2 C fokos felmelegedést.

Az év legfontosabb és legmegdöbbentőbb éghajlati történetei(Kép: Shutterstock)

Egy februárban közzétett ellentmondásos tanulmány szerint a globális felmelegedés legalább egy évtizeddel előrébb tart, mint azt a tudósok gondolták: a Föld 2030-ra elérheti a 2 C-os felmelegedést az iparosodás előtti időkhöz képest. A korábbi előrejelzések szerint ez a felmelegedés 2040 és 2050 között következhet be, attól függően, hogy milyen mértékben csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A kutatók a Karib-tengerben élő szivacsok csontvázait elemezték, hogy következtetésükre jussanak. A tanulmány feltételezte, hogy a csontvázakba beírt felmelegedési tendencia az egész Föld hőmérsékletével egyezik meg. Más szakértők azonban kritizálták az eredményeket, azzal érvelve, hogy a világ óceánjai korántsem egységesek, és a Karib-tenger felmelegedése nem reprezentálja a globális trendeket.

„Az óceánnak erről a kis darabjáról a globálisra való extrapoláció teljesen hihetetlen” – mondta Jochem Marotzke, az éghajlattudomány professzora, a németországi Max Planck Meteorológiai Intézet igazgatója a Live Science-nek a tanulmány megjelenésekor.

A tanulmány következtetései megkérdőjelezhetőek, de kétségtelen, hogy a Föld előbb-utóbb eléri a 2 Celsius-fokos felmelegedést, ha az országok nem csökkentik a kibocsátást. Ebben az értelemben a tanulmány még mindig hozzájárul a rendelkezésre álló éghajlati információkhoz, mondták a szakértők a Live Science-nek.

Tudósok megkongatták a vészharangot az Atlanti-óceán áramlataival kapcsolatban

Kép: NOAA(Kép: NOAA)

Idén klímaszakértők többször is figyelmeztettek arra, hogy az Atlanti-óceán kulcsfontosságú áramlatai összeomolhatnak az évszázad végére, ami az északi féltekét, az amazóniai esőerdőket és a trópusi monszunvidékeket éghajlati káoszba taszíthatja. A tudósok évek óta riadót fújnak ezekkel az áramlatokkal kapcsolatban, de több, 2024-ben közzétett tanulmány is kimutatta, hogy az összeomlás katasztrofális, hosszú távú és potenciálisan visszafordíthatatlan következményekkel járna. Októberben 44 neves éghajlatkutató nyílt levelet írt a politikai döntéshozóknak, amelyben arra szólította fel őket, hogy vegyék figyelembe ezeket a figyelmeztetéseket, és csökkentsék a kibocsátást, mielőtt túl késő lenne.

A szóban forgó áramlatok az Atlanti-óceán meridionális forduló áramlását (AMOC) alkotják, egy óriási óceáni szállítószalagot, amely az Atlanti-óceán körül kering, és magában foglalja a Golf-áramlatot is. Az AMOC hőt szállít az északi félteke felé, és oxigént pumpál a mélytengerbe, fenntartva a mérsékelt éghajlatot Európában, és támogatva az Atlanti-óceán létfontosságú ökoszisztémáit és halászatát.

Mindez azonban az éghajlatváltozás miatt hamarosan megszűnhet. A sarkvidéki jégtakaró olvadása felhígítja az észak-atlanti vizeket, amelyek általában az óceán fenekére süllyednek, és ezzel az AMOC visszatér a déli féltekére. E motor nélkül Észak-Európa jelentős lehűlést tapasztalhat, amit már most is bizonyít egy szokatlanul „hideg folt” az Atlanti-óceán északi részén.

A korai kutatások azt mutatták, hogy az AMOC összeomlása ebben az évszázadban valószínűtlen, de mostanra a tudósok „már nem igazán tartják ezt alacsony valószínűségűnek” – mondta Stefan Rahmstorf, a németországi Potsdam Institute for Climate Impact Research oceanográfusa, aki a nyílt levelet szervezte, a Live Science-nek adott interjúban. „Ez volt az oka annak, hogy megírtuk a levelet” – mondta Rahmstorf.

A globális szén-dioxid-kibocsátás minden idők legmagasabb szintjét érte el

Kép: Corine van Kapel/Alamy Stock Photo(Kép: Corine van Kapel/Alamy Stock Photo)

A fosszilis tüzelőanyagokból származó globális szén-dioxid-kibocsátás 2024-ben rekordot döntött: 41,2 milliárd tonna (37,4 milliárd tonna) szén-dioxid (CO2) kerül a Föld légkörébe. Ez 0,8%-os növekedést jelent 2023-hoz képest, de a tudósok szerint nincs jele annak, hogy a kibocsátás már elérte volna a csúcspontját, vagyis a jövő évi adatok még magasabbak lehetnek.

Az idén tapasztalt ütem mellett a kutatók becslése szerint 50% az esélye annak, hogy a globális felmelegedés a következő hat évben következetesen meghaladja a Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 C-os felmelegedési célt. Ezt csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának mélyreható és azonnali csökkentése akadályozhatja meg – mondták.

Az Antarktiszon mélyreható jég „rendszerváltás” következett be

Patrick J. Endres via Getty Images(Kép: Patrick J. Endres via Getty Images)

Február 20-án az Antarktiszon a tengeri jég kiterjedése közel volt a valaha mért legalacsonyabb szinthez, 766 400 négyzetmérföldre (1,985 millió négyzetkilométer), ami bajokat jelent a Föld éghajlatára nézve. A tengeri jég megvédi a kontinens egyre bizonytalanabbá váló szárazföldi jégrétegét a melegedő tengervíztől, így védi a lógó gleccsereket, és fenntartja a fagyott terület azon képességét, hogy visszaverje a fényt az űrbe.

Az idei rekordközeli alacsony érték 12 hónappal az eddigi legkisebb dokumentált tengeri jég kiterjedése után következik, amely 2023 februárjában 737 000 négyzetmérföld (1,91 millió négyzetkilométer) volt. Ezek a tartósan alacsony értékek egyes tudósokat aggasztanak, hogy az Antarktisz olyan „rendszerváltásba” került, amelyből talán már nem tud kilábalni. A kontinens, amely régóta az óceán szívverését jelentette, most másképp viselkedik, és fennáll a veszélye, hogy olyan fordulópontokhoz közelít, amelyek az egész Déli-óceánt káoszba taszíthatják. A tudósok szerint az antarktiszi jég csökkenésének közvetlen hatásai már most jelentkeznek: a császárpingvin fiókák tömeges elpusztulása és a kontinenst 2022-ben sújtó, minden idők legnagyobb hőhulláma.

Forrás: Live Science | Sascha Pare

Sascha Pare
gyakornok író
Sascha Pare a Live Science brit munkatárs-gyakornoka. Az angliai Southamptoni Egyetemen szerzett biológia alapdiplomát, a londoni Imperial College-ban pedig tudományos kommunikációból szerzett mesterdiplomát. Munkái a The Guardian és a Zoe egészségügyi weboldalon jelentek meg. Az írás mellett szívesen teniszezik, kenyeret süt, és szívesen böngészi a használtruha-boltokat rejtett kincsek után kutatva.


Ahogy az éghajlati válság fokozódik...
... a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről, a légköri szennyezésekről, és a járványokról szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva. Ezekben a viharos és kihívásokkal teli időkben milliók támaszkodnak már a ClimeNewsra, amely független az igazságot és a feddhetetlenséget képviseli.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Az önök segítségével továbbra is olyan nagy hatású tudósításokat fogunk nyújtani, amelyek képesek ellensúlyozni a félretájékoztatást, és hiteles, megbízható hírforrást nyújtanak mindenki számára. Mivel nincsenek részvényeseink vagy milliárdos tulajdonosaink, mi magunk határozzuk meg a napirendünket, és kereskedelmi és politikai befolyástól mentes, igazságkereső újságírást nyújtunk. Amikor még soha nem volt ennyire fontos, félelem és szívesség nélkül tudunk nyomozni és megkérdőjelezni gyanús ügyeket. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát és az azzal kapcsolatos összefüggéseket.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. A ClimeNews újságírói tevékenységét ön is működtetheti, és segíthet fenntartani a jövőnket. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Ha teheti, kérjük, fontolja meg, hogy havonta rendszeres összeggel támogasson minket. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.