Kilencből hét bolygóhatár átlépve – az óceánok elsavasodása is belépett a veszélyzónába

2025.09.24. – A Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) Planetary Boundaries Science Lab új jelentése (Report and ExecutiveSummary) szerint a Föld kilenc létfontosságú rendszerhatárából immár hét átlépésre került – eggyel több, mint tavaly.

A jelentés kimutatta: a kilenc bolygóhatár közül mindössze kettő maradt a biztonságos tartományban – az ózonréteg állapota és az aeroszol-terhelés. A fennmaradó hét, köztük idén először az óceánok elsavasodása, már a veszélyzónába került.

A PIK Planetary Boundaries Science Lab (Bolygóhatárok Tudományos Laboratórium) megállapítása szerint a Föld kilenc kritikus rendszerhatárából hét már túllépte a biztonságos határt, így csak az ózonréteg elvékonyodása és az aeroszolterhelés maradt biztonságos szinten. (PIK, 2025)

„Az életet támogató földi rendszerek több mint háromnegyede már nem biztonságos. Az emberiség túllépi a biztonságos működési tér korlátait, növelve a bolygó destabilizációjának kockázatát” – figyelmeztet Johan Rockström, a PIK igazgatója.

A hét átlépett határ:

• éghajlatváltozás,
• a bioszféra integritása,
• a szárazföldi rendszerek átalakulása,
• az édesvíz-használat,
• a biogeokémiai körforgások,
• az új szintetikus entitások,
• és 2025 óta: az óceánok elsavasodása.

Mind a hét esetében romló tendenciákat mutatnak a mérések.

 

 

Fókuszban az óceánok: újabb határ átlépve

A 2025-ös Planetary Health Check drámai új fejleményre hívja fel a figyelmet: először minősítették átlépettnek az óceánok elsavasodásának határát. Ez a változás – amelyet elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetése, valamint az erdőirtás és a földhasználat átalakulása hajt – egyre inkább aláássa az óceánok stabilizáló szerepét a Földön.

Az elsavasodás következményei már most tapasztalhatók: az óceán pH-értéke olyan szintre csökkent, amely a tengeri élővilág számára veszélyes. A hidegvízi korallok, a trópusi zátonyok és az északi-sarkvidéki ökoszisztémák különösen ki vannak téve a hatásoknak.

Az ipari forradalom kezdete óta az óceán felszíni pH-ja mintegy 0,1 egységgel esett, ami 30–40%-os savasodást jelent. A pteropodák néven ismert apró tengeri csigák már most házuk károsodását mutatják. Mivel alapvető táplálékforrást jelentenek más fajok számára, pusztulásuk teljes táplálékláncokat veszélyeztet, a halászatot és végső soron az embereket is.

 

„A folyamat egyértelműen rossz irányba tart. Az óceán egyre savasabb, az oxigénszint csökken, és a tengeri hőhullámok gyakoribbak. Ez fokozódó nyomást gyakorol egy olyan rendszerre, amely létfontosságú a Föld stabilitásához. Az elsavasodás főként a fosszilis kibocsátásokból ered, és a felmelegedéssel, valamint az oxigénhiánnyal együtt a part menti halászatoktól a nyílt tengerekig mindent érint. A következmények kihatnak az élelmiszerbiztonságra, a globális klímastabilitásra és az emberi jólétre” – emelte ki Levke Caesar, a Planetary Boundaries Science Lab társigazgatója és a jelentés egyik vezető szerzője.

Dr. Sylvia Earle óceanográfus, a Planetary Guardians tagja hozzátette:
„Az óceán a bolygónk életfenntartó rendszere. Egészséges tengerek nélkül nincs egészséges Föld. Évmilliárdokon keresztül az óceán volt a Föld nagy stabilizátora: oxigént termelt, alakította az éghajlatot és fenntartotta az élet sokféleségét. Az elsavasodás ma villogó piros figyelmeztető jel a Föld műszerfalán. Ha figyelmen kívül hagyjuk, kockára tesszük az élet alapjait. Ha megóvjuk az óceánt, önmagunkat védjük meg.”

Forrás: PIK
Rampasek László A.

---