Háborúk és klíma: a fegyveres erők „láthatatlan” karbonlábnyoma

Palomares és Thule példái — mit hagy ki a hivatalos számvitel, és mennyit nyom a hadműveletek takarítása az üvegházhatású-gáz mérlegen?

A hidegháború ikonikus balesetei — Palomares (1966) és Thule (1968) — nem csak radioaktív szennyezést hagytak maguk után: óriási logisztikai, szállítási és takarítási műveleteket indítottak el, amelyek önmagukban jelentős energiát és kibocsátást igényeltek. Mindez jól illusztrálja egy nagyobb, ma is létező problémát: a katonai és háborús emissziók sok esetben kimaradnak a hivatalos klíma-statisztikákból, pedig — ha teljes spektrumukban számolnánk őket — a világ kibocsátásainak számottevő hányadát jelentenék.

Mekkora a katonai szektor karbonlábnyoma?

A civil szakirodalom és kampányszervezetek legfrissebb átfogó becslései szerint a világ összes fegyveres erejének teljes életciklusra vetített üvegházhatású-gáz-kibocsátása nagyjából a globális kibocsátások 5,5%-a körül lehet (bizonytalansági sáv: 3,3–7% a különböző módszertanok és feltételezések függvényében). Ez azt jelentené, hogy a katonai szektor önmagában nagyobb kibocsátó lehet, mint például a globális légi közlekedés vagy a hajózás (összehasonlítások helyi módszerektől függnek). ceobs.org

(A legfrissebb, 2023-as adatok szerint a globális üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása összesen 51,8 gigatonna CO₂-egyenérték volt, ami 1,2%-os növekedést jelent az előző évhez képest rhg.com. Az energiaipari szén-dioxid-kibocsátás ezen belül 37,4 gigatonnát tett ki, ami rekordnak számít IEA. Ez alapján az 5,5%, a fegyveres erők kibocsátása 2,85 gigatonna azaz 2 850 000 000 tonna CO₂eq. Összehasonlításképpen még egy adat: Magyarország 2023-ban összesen nettó 48 500 000 tonna CO₂eq gázt bocsátott ki.)

Miért ilyen nagy a bizonytalanság? Mert a számítások nagyon függnek attól, mi minden tartozik bele: csak az üzemanyaghasználat (scope 1), a vásárolt energia (scope 2), vagy a teljes ellátási lánc és a háborús károk/újjáépítés (scope 3 + háborús hatások).

Mi marad ki a hivatalos jelentésekből? — a „láthatatlan” komponensek

• NATO módszertan-kikötések: a NATO által közzétett GHG-módszertan expliciten kizárja a NATO-vezetésű műveletek és gyakorlatok emisszióit a mérési protokollból, így ezek a kibocsátások nem jelennek meg a NATO-tagállamok belső összegzéseiben sem. Ez például azt jelenti, hogy nagy nemzetközi gyakorlatozások és repülő-/hajó-műveletek „eltűnnek” a statisztikákból. NATO
• Ellátási lánc hiányosságok: fegyverzet- és jármű-gyártás, beszállítói tevékenységek (scope 3) gyakran kimaradnak vagy alulbecsültek a nemzeti jelentésekben. ceobs.org
• Háborús pusztítás és újjáépítés: a romeltakarítás, bontás, újíépítés és humanitárius logisztika hosszú távú kibocsátásai ritkán kerülnek be az energia- és CO₂-kalkulációkba, pedig ezek sokszor nagyobb „klímaárat” jelentenek, mint a harc közvetlen üzemanyag-felhasználása. The Guardian

Palomares és Thule: mi volt a valós „karbonköltség” a takarításnál?

A történeti dokumentumok részletezik a takarítás logisztikáját (tonnányi szennyezett talaj/hó összegyűjtése, konténerek, hosszas tengeri/repülő szállítások, ideiglenes és végleges tárolás). De nincsenek nyilvános, részletes CO₂-számítások, amelyek összegeként reálisan megmondanák, hány tonna CO₂ keletkezett a műveletek során — a pénzügyi költségek, illetve a műveleti leírások ugyanakkor lehetővé teszik proxy-becslések készítését.

 

(A Palomares-projekt és a Project Crested Ice dokumentumai, valamint tudományos áttekintések részletezik a mennyiségeket és folyamatokat, de nem adják meg a teljes ÜHG-mérleget.) osti.gov

Hogyan becsüljük a hiányzó értékeket? — módszertani javaslatok

1. Scope-alapú felosztás: külön számolni a közvetlen üzemanyag-kibocsátást (repülőgépek, hajók, páncélosok), az építési/gyártási ellátási láncot és a takarítás/újjáépítés life-cycle kibocsátásait. ceobs.org
2. Pénzügyi proxyk és input–output modellek: ha konkrét üzemanyag-adat hiányzik, USD-alapú proxyk (pl. 100 Mrd USD katonai kiadás ≈ 32 MtCO₂e) segíthetnek nagyságrendi becslésekben. Ez az empirikus szabály a közelmúltbeli elemzésekben szerepel. The Guardian
3. Esettanulmány-megközelítés: egy-egy incidens (Palomares, Thule) vagy egy modern konfliktus (pl. Ukrajna, Gaza) életciklus-elemzése tükrözi legjobban a valós hatásokat és a takarítás/újjáépítés hatását. ceobs.org

Mit tehet a szakpolitika és a közvélemény?

• Követelni kell: átlátható, kötelező katonai kibocsátás-jelentést (beleértve a műveleteket és gyakorlatokat). ceobs.org
• Integrálni kell a háborús hatásokat a nemzeti GHG-készletekbe, és a nemzetközi klímaegyezményeknek (UNFCCC) egyértelmű iránymutatást kell adni a katonai tevékenységek jelentésére. Queen Mary University of London
• A békére és konfliktus-megelőzésre irányuló politika egyszerre klíma- és biztonságpolitikai lépés is: kevesebb háborús művelet = kevesebb „rejtett” kibocsátás. The Guardian

A Palomares és Thule esetei emlékeztetnek: egy nukleáris vagy katonai incidens kezelése nem csak radioaktív veszéllyel jár, hanem nagy erőforrás-igényű opération-okkal is, amelyek CO₂-t és más környezeti terheket hagynak maguk után. Ahhoz, hogy valóban „lecsökkentsük” a globális kibocsátásokat, láthatóvá kell tenni azt is, amit ma sok helyen nem mérnek: a hadseregek és háborúk teljes klíma-nyomását.

---

Források (válogatott, kulcsfontosságú dokumentumok)

• Parkinson C., Cottrell, Estimating the Military’s Global Greenhouse Gas Emissions — SGR / CEOBS (2022). ceobs.org
• NATO – Greenhouse Gas Emission Mapping and Analytical Methodology (2023) — (módszertan: kizárások a NATO-vezetésű műveletekre). NATO
• SGR: How big are global military carbon emissions? (elemzés, összegzés). sgr.org.uk
• Palomares: USA Public Health / VA összefoglaló; PALOMARES SUMMARY REPORT (US dokumentumok). publichealth.va.gov
• Thule / Project Crested Ice: NSArchive dokumentumok, LLNL áttekintés. nsarchive2.gwu.edu
• Újabb elemzések és újságcikkek a katonai költségek és kibocsátások kapcsolatáról (Guardian, 2024–2025). The Guardian
• Policy-briefs és akadémiai áttekintések: Queen Mary University (Neimark et al.), PMC áttekintések. Queen Mary University of London

Rampasek László A.

Korábban: A háború klímagyilkos