Ami valaha ritka volt, ma már mindennapos: A klímaváltozás újraírja a katasztrófák idővonalát!

Ami még nemrég ritka, különleges eseménynek számított, ma már mindennapossá vált.

 

A klímaváltozás nem csupán jövőbeli fenyegetés, hanem olyan valóság, amely már ma átalakítja életünket. Az egykor szokatlannak tűnő időjárási szélsőségek mostanra rendszeressé váltak, és a természeti katasztrófák gyakorisága alapjaiban változtatja meg a kockázati térképeket.

Európában a 2022-es hőhullám közel 60 000 ember életét követelte, miközben a tudósok szerint korábban egy ilyen méretű esemény csak négyszáz évente következhetett volna be. Magyarországon sem vagyunk mentesek a változások elől: a 2023. július a mérések történetének legforróbb hónapja volt. Az IPCC jelentése szerint az extrém időjárási események gyakorisága az elmúlt ötven évben öt- tízszeresére nőtt.

A katasztrófák nemcsak gyakrabban következnek be, de jellegük is megváltozott. Egyre gyakrabban látunk összetett veszélyeket, amikor például a tűzvészek és az aszály egyszerre pusztít, vagy a viharár a tengerszint emelkedésével együtt halmozott károkat okoz. Magyarországon is érezhetőek a változások: a Duna vízszintjének ingadozása szélsőségesebbé vált, míg az ország déli részein a csapadékhiány krónikussá válik.

A gyakoribb és súlyosabb katasztrófák komoly gazdasági és társadalmi következményekkel járnak. Floridában például egyre nehezebb lakásbiztosítást kapni a hurrikánveszély miatt, Európában pedig a mezőgazdasági károk kompenzációi már meghaladták a hárommilliárd eurót. Az egészségügyi hatások sem elhanyagolhatóak: a melegebb éghajlat következtében a maláriás szúnyogok egyre északabbra húzódnak, és Németországban már helyi fertőzéseket is regisztráltak.

A változások ellenére nem vagyunk teljesen tehetetlenek. Egyes városok, mint például Rotterdam, úszó házak építésével készülnek az emelkedő vízszintre, míg Budapest is frissíti klímatervét. A globális együttműködés hiányosságai ellenére – például a COP28-as egyezmény nem elég ambiciózus a fosszilis tüzelőanyagok terén –, egyéni szinten is tehetünk lépéseket. A zöld infrastruktúra, például tetőkertek vagy esővíz-gyűjtő rendszerek egyre népszerűbbek válnak.

A klímaváltozás már nem a jövő problémája. Az időjárási rekordok folyamatos megdőlése és a katasztrófák gyakorisága egyértelműen mutatja, hogy a válaszidő lejárt. A kérdés már csak az, hogy mennyire vagyunk képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez. A klímaváltozás már nem elvi kérdés – a magyar kutatók szerint is tettek időpontja lejárt. “Nem várhatunk az éghajlatváltozás elleni fellépésre, mert az éghajlatváltozás nem fog ránk várni.” – fogalmazta meg korábban John Oppermann az Earth Day Initiative ügyvezető igazgatója.

Rampasek László A.