A hat hét múlva kezdődő történelmi jelentőségű párizsi éghajlatvédelmi csúcs résztvevői az egyezmény aláírása előtti utolsó szakmai egyeztetéshez ültek össze Bonnban. A péntekig tartó tárgyalás sorozat a mindenki által várt globális éghajlatvédelmi egyezmény szakmai megalapozásának utolsó lényegi momentuma lesz.

A nyilvánosság szintjén, a különböző kormányzati, civil és vállalati szereplők hangsúlyos jelenlétével fokozott figyelem hárul az ENSZ éghajlatvédelmi tárgyalásokra, ugyanakkor a tárgyalóasztalnál még mindig nagyon lassú az előrelépés – mondta el Samantha Smith, a WWF Globális Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.

“Világos, hogy még nagyon sok munka áll előttünk, hogy eljussunk az igazságos, ambiciózus és valódi változást hozó éghajlatvédelmi egyezményhez. A Bonnban zajló tárgyalások végeztével a jelenleginél sokkal erőteljesebb tervezettel kell rendelkeznünk. A legfontosabb előrelépés a méltányos teherviselés és az ambiciózus célok területén szükséges” – tette hozzá.

Tasneem Essop a WWF delegációjának vezetője elmondta“A Bonnban zajló tárgyalások végén olyan tervezettel kell rendelkeznünk, amely egyrészt figyelembe veszi a technológiai fejlődést, másrészt pedig egy egyre ambiciózusabb globális éghajlatvédelmi politikának az alapját jelenti.”

Vagyis a megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:

• Egyértelmű vállalásokat arra vonatkozóan, hogy az Éghajlatvédelmi Zöld Alapot a jelenlegi százmilliárd dolláros alap szintről 2020-ig fokozatosan finanszírozni kell.
• A megállapodásnak következetesen érvényesítenie kell az egyenlőség és a méltányosság elvét, hiszen az ipari forradalom óta zajló üvegházhatású gáz kibocsátás többségéért nem a fejlődő országok a felelősek.
• Átlátható értékelő-rendszerre van szükség, amely alkalmas arra, hogy a nemzeti vállalásokat folyamatosan felülvizsgálja. Egy állandóan működő nemzetközi mechanizmust, amely képes kezelni az éghajlatváltozás által okozott veszteségeket és károkat
• Egy erős globális alkalmazkodási cél elfogadása, amely segít azon országok és sérülékeny csoportok alkalmazkodásában, akik már ma is a legnagyobb károkat szenvedik el.

Míg a tárgyalások még mindig az országok 2020 utáni tetteire koncentrálnak, Essop szerint elengedhetetlen, hogy a 2020 előtti elengedhetetlen feladatok.

“A tudományos álláspont értelmében ahhoz, hogy a globális felmelegedés átlagosan 1,5 – 2 Celsius fok alatt maradjon, az üvegházhatású gázkibocsátásának már 2020 előtt tetőznie kell. Éppen ezért van kiemelt jelentősége a 2020 előtti döntésenekk és tetteknek , tekintettel arra, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó nemzeti vállalások (INDC) egyelőre nem elegendőek” – jelentette ki.

A jelenlegi tervezet már most is tartalmaz néhány elemet a 2020 előtti időszak feladatait tekintve. “El kell mozdulnunk az éghajlatvédelem irányába azzal, hogy növeljük a megújuló energiahordozók arányát és az energiahatékonyság területén tett erőfeszítéseinket, illetve, megváltoztatjuk a földhasználati formákat. Mindezeket kell megtennünk, ha valóban át akarjuk hidalni azt a szakadékot, amely a jelenlegi és a szükséges kibocsátási értékek között tátong” – közölte Essop.

Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője kommentárjában a szénenergia kivezetésének fontosságát hangsúlyozta. „mind globálisan, mind hazánkban elengedhetetlen az éghajlatváltozást leginkább okozó szénenergia szerepének visszaszorítása. Nem elfogadható, hogy az éghajlatunkra, az egészségünkre, az ivóvizekre és a természetre is legkárosabb szénerőművek és szénbányák építése, korszerűsítése és bővítése finanszírozást kapjon. Nem elfogadható, hogy a múlt század hatvanas és hetvenes éveiben virágzó technológiákba öljünk tovább azokat a pénzügyi forrásokat, amelyekre a jövőnek szüksége van” – emelte ki.

Forrás: WWF