A streaming videók használata exponenciálisan növekszik világszerte. Ezek a szolgáltatások a mögöttes eszközei üzemelése révén, a hálózati infrastruktúra és az adatközpontok energiafelhasználásával és szén-dioxid-kibocsátásával járnak.
A közelmúltban megjelent számos félrevezető médiabeszámolóval ellentétben azonban a streaming videó éghajlati hatásai viszonylag szerények, különösen más tevékenységekhez és ágazatokhoz képest.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és más hiteles források elemzéseire támaszkodva leleplezésre került a 30 perces Netflix-nézésből származó kibocsátásra vonatkozó, széles körben ismertetett becslések hibás feltételezései. Ezek akár 90-szeresére is eltúlozzák a tényleges éghajlati hatást.
A streaming videók viszonylag alacsony éghajlati hatása ma az adatközpontok, hálózatok és eszközök energiahatékonyságának gyors javulásának köszönhető. Viszont a hatékonyságnövekedés lassulása, a visszahatás és az újonnan megjelenő technológiák – többek között a mesterséges intelligencia (AI) és a blokklánc – által támasztott új igények azonban egyre nagyobb aggodalomra adnak okot az ágazat általános környezeti hatásait illetően az elkövetkező évtizedekben.
2020. november 25-én frissítették az adatközpontokra és adatátviteli hálózatokra vonatkozó energiaintenzitási számadatokat az újabb adatok és kutatások tükrözése érdekében. Ennek eredményeképpen az IEA központi becslése egy óra streaming videóhoz már 36gCO2 szerepel, szemben a 2020 februárjában közzétett eredeti elemzésben szereplő 82gCO2 -vel. A frissített diagramok és összehasonlítások tartalmazzák a The Shift Project által 2020 júniusában közzétett korrigált értékeket, valamint a média által idézett más, nemrégiben készült becsléseket is.
Félrevezető média
A közelmúltban számos médiacikk – többek között a New York Post, a CBC, a Yahoo, a DW, a Gizmodo, a Phys.org és a BigThink – megismételte azt az állítást, miszerint “a 30 perces Netflix-nézés által generált kibocsátás [1,6 kg CO2] megegyezik a majdnem 4 mérföldes autóvezetéssel”.
A Guardian és a Reuters szalagcímei. “Az igazi probléma a Netflix-függőségeddel? A szén-dioxid-kibocsátás” és “Hogyan okozhatnak a macskás videók “klímaváltozási rémálmot”.
A számadatok a Shift Project, egy francia thinktank 2019. júliusi jelentéséből származnak, amely az online videók “fenntarthatatlan és növekvő hatásáról” szól. A jelentés szerint a streaming 2018-ban több mint 300 millió tonna CO2-ért (MtCO2) volt felelős, ami Franciaország kibocsátásának felel meg. A Shift Project 2020 júniusában utólagos cikket tett közzé, amelyben kijavított egy bit/bájt átváltási hibát, és az eredeti “1,6 kg/félóra” idézetet 8-ad részére, 0,2 kg/félórára módosította.
A felméresek viszont rámutatnak néhány érdekes adatra: Mivel a Netflix 167 millió előfizetője átlagosan napi két órát néz filmet, a Shift Project korrigált adatai azt jelentik, hogy a Netflix streaming évente mintegy 94 terawattórát (TWh) fogyaszt, ami 200-szor nagyobb, mint a Netflix által közölt adatok (0,45 TWh 2019-ben).
A Channel 4 Dispatches egy másik, nemrégiben megjelent állítása szerint egy 2017-es sláger – a Luis Fonsi és Daddy Yankee által írt “Despacito”, Justin Beiber közreműködésével – 7 milliárd YouTube-nézettsége 900 gigawattóra (GWh) villamos energiát fogyasztott, ami 1,66 kWh-t jelent egy megtekintési órára vetítve. Ezzel az ütemmel a YouTube – napi több mint egymilliárd megtekintési órával – évente több mint 600 TWh-t fogyasztana (a globális villamosenergia-felhasználás 2,5%-a), ami több lenne, mint az összes adatközpont (~200 TWh) és adatátviteli hálózat (~250 TWh) által globálisan felhasznált villamos energia.
Nyilvánvaló, hogy ezek a számok is túl magasak – de mennyivel?
A Shift Project elemzése mögött álló feltételezések (amelyek nagyrészt egy 2015-ös dokumentumon alapulnak, amelynek feltételezéseit 2019-ben és 2020-ban jelentősen felülvizsgálták) egy sor hibát tartalmaznak, amelyek együttesen súlyosan eltúlozzák a streaming videó által fogyasztott villamos energiát.
Viszont az is nyilvánvaló, hogy még így is összességében hatalmas karbonlábnyomról beszélünk, és ezt az emberek tömegei idézik elő azzal, hogy nézik a streaming videókat még akkor is, ha a napi 2 óra filmnézés a Netflixen évi mindösszesen 30kg karbonlábnyomot jelent egy emberre vetítve.
Viszonylag könnyen ellenőrizhető, hogy különböző filmnézési szokások környezeti terhelése mennyivel tér el az átlagtól. A BOCS Civilizációtervezés Alapítvány és az OurOffset közös fejlesztésének ingyenes karbonlábnyom kalkulátora tartalmazza ezt a részt. Csak meg kell adni a havi értéket hozzá.
Általában az internetezésnek is van karbonlábnyoma, viszont összességében ez az iparág a legjobban zöldülőkhöz tartozik.
Régi hibája a fősodrú médiának, hogy nem azzal foglalkozik, amivel igazán kellene. Kiragad magának egy témát és megpróbál szenzációt csinálni belőle az olvasottság növelése érdekében. A valóság nem számít! Pedig nagyon fontos lenne, hogy legalább az embereket hagyják békén csinálni maguktól azt, amit a tudomány állít a környezetvédelemről. Sokan nem ismerik a leghatékonyabb klímavédelmi módszereket. Közben tudatosítanunk kell mindenkiben, hogy nincsen több dobásunk, csak ez az évtized. Minden év, és annak minden elvesztegetett napja, amit hülyeségekre pazarlunk és nem a klímavédelmet szolgálja visszafordíthatatlan következményekkel, és szenvedésekkel jár. Már a mi életünkben. Úgyhogy gondoljon mindenki erre, amikor elengedi a füle mellett a karbonsemlegességet, ami a fenntarthatóság megkerülhetetlen eleme és időt nyerhetünk általa, hogy a leghatékonyabb klímavédelmi projektek, amivel a Föld ökológiai egyensúlyát helyrehozhatjuk meghozza a gyümölcsét.
A jelen helyzetben valóban jobb, ha a legtöbben otthon maradnának és pl. Dawid Attenborough – Határokat átlépve – A bolygónk tudománya című filmet néznének…
Rampasek, László A.
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
