A Ragasa (NandoPH) trópusi ciklon mostanra 5-ös kategóriájú szupertájfunná erősödött, 180 mérföld/óra (közel 290 km/h) állandó szélsebességgel és 905 mbar központi légnyomással.

Az ISS felvétele a Ragasa tájfunról, amely jelenleg is hatalmas, 5-ös kategóriájú szörnyeteg!

Ez az intenzitás a Földön mérhető trópusi ciklonok felső határát közelíti, és jól mutatja, milyen szélsőséges irányt vett az éghajlati rendszerünk. A vihar nemcsak a Távol-Keletet béníthatja meg, hanem az egész világot érinti majd.

Hongkong repülőtere 36 órára leállhat

A hírek szerint a hongkongi nemzetközi repülőtér – amely a világ egyik legforgalmasabb légiközlekedési csomópontja – 36 órára felfüggesztheti az összes járatát a Ragasa közeledése miatt.
Ez azt jelenti, hogy:

• Globális hatások: több kontinens légiforgalma akadozhat, mivel a hongkongi reptér kulcsszerepet játszik az áruszállításban és az utasforgalomban is.
• Ellátási láncok: a szupertaifun nemcsak utazókat érint, hanem az elektronikai termékek, gyógyszerek és számos ipari áru szállítását is késlelteti.
• Gazdasági következmények: a világ bármely pontján érezhető lesz a leállás, hiszen a globális gazdaság összefonódott, a hatások nem állnak meg a határoknál.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A szupertaifun több száz milliméter esőt és hatalmas vihardagályt hoz, amely komoly veszélyt jelent a part menti közösségekre. Az állandó, 290 km/h-s szél épületeket dönt romba, városrészeket tesz lakhatatlanná.

Miért különleges ez a vihar?

A 905 mbar-os központi nyomás és a 180 mérföld/órás állandó szélsebesség a valaha dokumentált legerősebb ciklonok közé sorolja a Ragasát. Ezek a számok az emberiség által ismert fizikai korlátokat közelítik, vagyis ritkán látni ilyen erejű természeti jelenséget? Régebben valóban igaz volt, hogy az ultraerős, 900 mbar körüli szupertaifonok és hurrikánok nagyjából 40–50 évente jelentek meg. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy a klímaváltozás következtében:

• A melegebb óceánok több energiát adnak a viharoknak → gyorsabban erősödnek és magasabb kategóriát érnek el.
• A viharok gyakorisága összességében nem feltétlen nő, de a szélsőségesen erős viharok száma igen.
• Ma már kb. 4–6 évente fordul elő olyan, amely a korábbi rekordok közelébe kerül (pl. Haiyan 2013, Goni 2020, Mawar 2023, és most Ragasa 2025).

Ezért tűnik úgy, mintha a „50 évente egyszer” típusú eseményből most „néhány évente egyszer” lenne. Ez az egyik legaggasztóbb jele annak, hogy a klímakatasztrófa felgyorsítja a szélsőségeket.

A klímaváltozás árnyékában

A tudományos közösség egyre erősebb kapcsolatot lát a globális felmelegedés és az extrém trópusi ciklonok gyakorisága, valamint intenzitása között.

• A melegebb óceánfelszín több energiát szolgáltat a viharoknak.
• A megnövekedett légköri nedvesség hevesebb esőzéseket okoz.
• A lassabb mozgású viharok hosszabb ideig pusztítanak egy adott területen.

Mi a teendő?

A Ragasa figyelmeztetés: a klímaváltozás nem ismer határokat. Ha nem csökkentjük drasztikusan az üvegházhatású gázok kibocsátását, egyre gyakoribbak és pusztítóbbak lesznek a hasonló események.

Most van szükség határozott cselekvésre: egyéni szinten (fogyasztás csökkentése, energiahatékonyság), vállalati szinten (karbonlábnyom mérés és csökkentés, karbonsemlegesítés), valamint kormányzati szinten (ambiciózus klímapolitikák a karbonsemlegesség elérésének támogatása).

Rampasek László A.