Beszélgetés a szén-dioxid-piacokról John Kerryvel, az Egyesült Államok klímavédelmi megbízottjával.
Néhány héttel ezelőtt a Salesforce elnöke, társ-vezérigazgatója és társalapítója, Marc Benioff meghívta Sam Gillt, társalapítónkat, hogy csatlakozzon a klímatechnológia területén tevékenykedő innovatorok egy csoportjához, és találkozzon John Kerryvel, az Egyesült Államok éghajlatvédelmi megbízottjával San Franciscóban. Olvassa el a három legfontosabb tanulságot.
Nagy örömömre szolgált, hogy néhány hete csatlakozhattam egy kerekasztal-beszélgetéshez más klímatechnológiai innovátorokkal a San Franciscó-i Salesforce-toronyban. John Kerryvel azért gyűltünk össze, hogy megvitassuk, hogyan kínál az innováció és a technológia éghajlati megoldásokat, és megvizsgáljuk, milyen szerepet játszhatnak a szén-dioxid-piacok a nettó nullára való átállásban.
Hihetetlen értéket képvisel, ha a politika és a technológiai innovátorok összefognak az éghajlati válság leküzdése érdekében. Egyikük sem képes a változtatásra külön-külön, és mindkettő ugyanolyan mértékben támaszkodik egymásra a status quo megkérdőjelezéséhez.
Teljesen egyértelmű volt, hogy együttesen rendelkezünk a kulccsal ahhoz, hogy a jelenleginél sokkal gyorsabb ütemű nettó nulla százalékos előrehaladást érjünk el – ami egyre fontosabb, mivel a célok elérésére rendelkezésre álló időkeret egyre szűkül.
Az alábbiakban a találkozó három fő tanulsága következik arról, hogy a szén-dioxid-piacok milyen szerepet játszhatnak a nettó nullára való globális átállásban:
1. A szén-dioxid-piacok a rövid távú cselekvés kapuját jelentik.
Ma már konszenzus van abban, hogy minden vállalatnak, ágazatnak és országnak a saját kibocsátásuk lehető legnagyobb mértékű csökkentését kell előtérbe helyeznie, mielőtt az ellentételezést fontolóra venné. Ez az úgynevezett “mitigációs hierarchia”. Sok ágazatban azonban, például a hajózásban vagy a légi közlekedésben, ahol jelenleg nem áll rendelkezésre a technológia a teljes szén-dioxid-mentesítéshez, az ellentételezés kritikus rövid- és középtávú szerepet fog játszani az éghajlat-politikai fellépésben, mivel ez az egyetlen lehetőség. A hatékony szén-dioxid-piacok, a rendelkezésre álló kreditek minőségének nagyfokú átláthatóságával a lehető legkisebb költséggel érik el a maximális környezeti hatást.
2. A magánszektor fel tudja gyorsítani a fellépést.
A kormányok és a szabályozó hatóságok nagy hatalommal rendelkeznek, de nem tudnak olyan gyorsan lépni, mint amilyen gyorsan az átmeneti célok eléréséhez szükséges. Ezért rövid távon a magánszektor önkéntes fellépésének kell betöltenie a hiányt. Minél inkább képes a magánszektor a kibocsátáscsökkentési hierarchián keresztül – többek között a magas színvonalú kompenzáció révén – magas fokú integráltságú, nagy hatású megközelítésekkel előállni, annál könnyebb lesz a szabályozóknak ezeket a legjobb gyakorlatokat rögzíteniük. Az alternatíva az lenne, ha a szabályozó hatóságok saját szabályokat dolgoznának ki, amelyeket aztán a magánszektorra kényszerítenének, ami szükségtelen zavarokat okozna.
3. Mind az eltávolításokra, mind az elkerülési megoldásokra szükség van a nettó nulla eléréséhez.
A piacon egyesek hamis kettősséget látnak a kibocsátások elkerülésének tekintett kreditek és az üvegházhatású gázok eltávolításának tekintett kreditek között. Azonban, feltéve, hogy jó minőségűek, mind az “elkerülő”, mind az “eltávolító” kreditek pontosan ugyanazt a hatást érhetik el – bár az elkövetkező évtizedekben egyre inkább az eltávolító kreditek irányába fogunk elmozdulni, mivel a világ minden táján a szabályozás szükségtelenné teszi az elkerülő krediteket. Minőségi adatokkal kaphatunk valódi képet az egyes jóváírások minőségéről, függetlenül attól, hogy azok elkerülő vagy eltávolító jellegűek. Tekintettel az előttünk álló éghajlati válság nagyságrendjére, minden rendelkezésre álló eszközre szükségünk van – beleértve az elkerülő és az eltávolító krediteket is -, ahelyett, hogy értelmetlen vitákba bonyolódnánk arról, hogy melyik a jobb.
Összességében azt vittem magammal San Franciscóból, hogy még elszántabban folytassuk azt, amit a Sylveránál csinálunk.
Ez nem lesz könnyű. Sokakhoz hasonlóan engem is aggaszt, hogy mi, mint faj, globális szinten nem teszünk eleget és nem elég gyorsan.
A találkozó világossá tette, hogy a közszféra egyedül nem képes kezelni az éghajlatváltozást – a magánszektornak óriási szerepe van. Egy klímatechnológiai vállalat társalapítójaként ez inspiráló, motiváló és elrettentő. Megerősíti számomra munkánk fontosságát, valamint a közszférával való partnerségek továbbfejlesztésének fontosságát, hogy biztosítsuk, hogy mindannyian együtt, első alkalommal jól oldjuk meg ezt a feladatot.
Samuel Gill
Társalapító és Vezérigazgató
Sam Londonban kezdte pályafutását, ahol az Egyesült Államok legjobb ügyvédi irodáinak dolgozott. A befektetési alapok alapítására és szabályozására specializálódott, és számos nagy horderejű megoldáson dolgozott. A közelmúltban a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) termékekkel foglalkozott, és tanácsadóként részt vett jelentős szén-dioxid-kibocsátásokban, ami felkeltette érdeklődését a szén-dioxid-piacok iránt. A jogi pályát otthagyva társalapítója lett a Sylvera cégnek (carbon offset cég, hasonló mint Magyarországon az OurOffset Nonprofit LLC.), és ma már rendszeres előadója az iparági rendezvényeknek, valamint megbízható tanácsadója a multilaterális intézményeknek, kormányzati szerveknek és fenntarthatósági szakembereknek.