A háborúk rejtett klímabűne: amikor a bombák füstje az egész emberiséget fojtogatja.

A modern háborúk nemcsak embereket ölnek és városokat rombolnak — hanem a bolygó klímáját is pusztítják. A hadiipari profitspirál és a dróngyártás rejtett karbonlábnyoma globális kockázatot jelent mindannyiunk számára.

Miközben a világ figyelme a háborús frontokra szegeződik, a bombák robbanásai és a drónok rajai mögött egy sokkal csendesebb, de legalább olyan pusztító folyamat zajlik: a légkör folyamatos mérgezése. A modern hadviselés nemcsak embereket öl és városokat rombol — hanem óriási mennyiségű üvegházhatású gázt (ÜHG) is a légkörbe juttat, tovább gyorsítva a klímaválságot, amely már így is globális kockázatot jelent.

Ráadásul ennek a folyamatnak egy súlyos erkölcsi árnyalata is van: a háborús gazdaság, különösen a dróngyártás és hadiipar, közvetlenül érdekelt a konfliktusok elhúzódásában — miközben a Föld közös légköre válik az egész folyamat végső áldozatává.

A háború és bombák karbonlábnyoma: a nagy fehér folt a klímatérképeken

A modern háború minden eleme szén-dioxid-lábnyomot hagy maga után:

• A tankok, harci repülőgépek, hadihajók fosszilis üzemanyag-tüzelésű gépek, extrém emisszióval.
• A rakéták gyártása, a robbanóanyagok előállítása energiaigényes folyamat, amely már a gyártósoron jelentős CO₂-kibocsátással jár.
• A bombázott infrastruktúra megsemmisítése után az újjáépítés további masszív karbonlábnyomot hagy: cementgyártás, acélszerkezetek, logisztika, szállítás.

Mindez olyan volumenű kibocsátást eredményez, amelyet szinte sehol nem számítanak bele a nemzeti ÜHG-jelentésekbe. A katonai kibocsátás ma is szisztematikusan el van rejtve a nyilvánosság elől, noha globális klímahatása vitathatatlan.

Egyetlen légkörünk van — a háborús üvegházhatású-gázok is ebbe kerülnek

A Földnek egy közös légköre van. Amit egy adott fronton, bármely országban, bármely katonai eszközzel elégetnek vagy a légkörbe juttatnak, az egyenlően terheli az egész emberiséget. Nincs olyan, hogy “lokális háborús légkör”, amely elzárható lenne a bolygó többi részétől.

Ezért a háborúk klímapusztítása globális társadalmi károkozás:

• Felgyorsítja a klímaváltozást.
• Felerősíti az időjárási szélsőségeket.
• Növeli az élelmiszer- és vízválságok kockázatát.
• Fokozza a klímamigrációs nyomást.
• Rontja az egész emberiség életfeltételeit, függetlenül attól, hogy ki a háborús fél.

A drónok ördögi körforgása: a háborús profit logikája

A modern háborúk és bombák új “sztártermékei” a tömegesen bevetett drónok. Ezek naponta százszámra fogynak a frontokon — és minden lelőtt drón után újat kell gyártani.

• Egy drón előállítása elektronikai alkatrészekből, műanyagból, fémekből történik — ezeknek az előállítása igen nagy karbonlábnyommal jár (például az elektronikai ipar perfluorozott gázai különösen veszélyesek az éghajlatra).
• A lelőtt drónok pótlására még több rendelést adnak le — ez közvetlenül hajtja fel a hadiipari profitot.
• Így minél több drónt semmisítenek meg, annál nagyobb lesz a hadiipar gazdasági nyeresége — és annál nagyobb az indirekt klímakár is.

A hadiipari cégek és részvényeseik számára a béke üzletileg rossz hír: a háború fenntartása folyamatos megrendeléseket, folyamatos profitot jelent. És ennek járulékos költségeit — a Föld légkörének fokozatos tönkretételét — az egész emberiséggel fizettetik meg. A “minél több veszteség, annál nagyobb megrendelés” logika morálisan is perverz, és fenntarthatatlan.

A békét nemcsak humanitárius és geopolitikai okokból kell követelnünk, hanem klímavédelmi és társadalmi igazságossági alapon is. A háborúval együtt járó ÜHG-kibocsátás olyan globális károkat okoz, amelyek mindenkit érintenek — még azokat is, akik földrajzilag távol élnek a harcterektől.

A Föld légköre nem hadszíntér, hanem közös örökség. Ha tovább engedjük, hogy a háborúk “szemetesnek” használják, akkor a klímaválságot is tovább mélyítjük — minden ENSZ-célkitűzés, minden nemzetközi klímaegyezmény ellenére.

Épp ezért itt az idő, hogy a háborúk karbonlábnyoma is bekerüljön a nemzetközi közbeszédbe. És hogy a békéért folytatott érvelésünket is kiegészítsük ezzel az elfeledett, de kulcsfontosságú tényezővel: a Föld közös légkörének védelmével.

Forráshivatkozások:

1. Conflict and Environment Observatory (CEOBS) – kutatások a katonai ÜHG-kibocsátásról
   https://ceobs.org
   (pl. Estimating military emissions)
2. Scientists for Global Responsibility (SGR) report – The carbon boot-print of the military
   https://www.sgr.org.uk/resources/carbon-boot-print-military
   (átfogó elemzés a katonai karbonlábnyomról)
3. The Guardian cikk (2022) – How war accelerates climate change
   https://www.theguardian.com/environment/2022/mar/16/how-war-accelerates-climate-change
   (jó médiaforrás, közérthető)
4. IPCC Special Reports – a katonai kibocsátások kivonásának problémája
   https://www.ipcc.ch/reports/
   (megjegyezés: a katonai ÜHG adatokat gyakran nem tartalmazzák a hivatalos jelentések)

Rampasek László A.
ex-hajózó parancsnok (katonai pilóta)