Eretnekség és tudomány a történelem bugyraiban

A mai napig tartó nyilvánvaló tagadása néhány egyházakban az egyik legnagyobb veszély arra, hogy tudományos eredményeket alkalmazva megkezdődhessen a civilizáció kimenekítése öngyilkos állapotából, mellyel szétbarmolja az életet adó Földet.

Eretnekség és tudomány a történelem bugyraiban | ClimeNews - Hírportál

Arisztotelész, akinek a tanai századok gondolkodását meghatározták, azt hirdette, hogy a nagy kő gyorsabban esik, mint a kicsi. Ebben az állításban nem az a figyelemre méltó, hogy helytelen, hanem az, hogy Arisztotelész sohasem gondolt feltevésének ellenőrzésére. Ő bizonyára a kísérlet gondolatát, javaslatát is sértésnek tekintette volna. Miért erőltessük a cselekvést, miért forduljunk segítségért a nyers tettekhez, ha az értelem felelni tud kérdéseinkre? Az emberi gondolkodás szabadsága igen korlátozott. Valamennyien egy szűk kalitkában, “korunk szellemében” élünk, melyben mozgási szabadságunk nagyon csekély. Ha különböző korokban az emberek különbözőképpen gondolkodtak, ez elsősorban nem annak köszönhető, hogy a kalitka tágult, hanem annak, hogy a kalitka elmozdult. Korának szelleme tette lehetetlenné Arisztotelész számára, hogy felemeljen két követ és megvizsgálja, melyik zuhan gyorsabban.
A XVI. században hatalmas változásnak kellett bekövetkeznie az emberi gondolkodásban: egy nap egy dacos fiatalember felment a pisai ferde torony tetejére, felvitt két követ, egy kicsit és egy nagyot, és megkérte a barátait: figyeljék meg, a két egyszerre eleresztett kő közül melyik ér először a kövezetre. Ez az ember – Galileo Galilei – nemcsak értelme tökéletességében hitetlenkedett, de érzékszerveiben is. Ez késztette arra, hogy távcsövet építsen. Felfedezte a Jupiter holdjait, melyet előtte még ember sohasem látott, bizonyítva ezzel, hogy a világegyetem nem csupán az ember kedvére és gyönyörűségére van felépítve.
Az emberi értelem eme újjászületése az, amit ma “reneszánsz” néven foglalunk össze. Galileo volt az egyik első látnoka. Követte őt nemsokára Kepler, Leeuwenhoek és sokan mások, akik mértek, megfigyeltek, számoltak; felépítették a klasszikus tudományt, melynek csúcsait Newton, Darwin, Pasteur érte el.
Ez a klasszikus tudomány azzal a világgal foglalkozott, melyet az ember ismert, melybe beleszületett, melyhez alkalmazkodni próbált, melyben élt. Ennek megfelelően ez a tudomány nem hozott minőségileg új elemeket az emberi életbe, pusztán a környezet új összefüggéseit tisztázta. Hatalmas hatása volt az emberi gondolkodásra, rendszerekkel, törvényekkel helyettesítette az isteni szeszélyt, fogalmat adott az embernek saját múltjáról és jelenéről.
Az ókori tudomány nem változtatta meg az emberi életet. A klasszikus tudomány – néhány évszázadnyi latens periódus után – a XIX. században elvezetett az ipari forradalomhoz, mely nagyot lendített az emberiség életszínvonalán. Lendített rajta, de nem hozott minőségileg újat. A tűt már évezredekkel ezelőtt ismerték, a szövőgép csak gyorsabban és jobban tudott szőni. Hasonlóképpen a vasút – a vasparipa – csupán megelőzte a lovat és kényelmesebbé tette az utazást…” (Szent-Györgyi Albert)

Eretnekség és tudomány a történelem bugyraiban | ClimeNews - HírportálGalileo Galilei olasz fizikus, csillagász, matematikus, természettudós. A fizikában az elsők között honosította meg a kísérleteket és méréseket, új módszereket adva ezzel a többi természettudománynak is.

„Nem hihetem, hogy az az Úristen, aki ésszel és értelemmel ruházott fel minket, egyszersmind elvárná, hogy feledkezzünk meg ezek használatáról.”

A csillagászatban ugyancsak az elsők között használt távcsöveket csillagászati jelenségek és égi objektumok megfigyelésére. Eredményeivel továbbfejlesztette Kopernikusz elméletét és ez akkor ellentmondott az uralkodó ptolemaioszi, geocentrikus világképnek, ezért (ahogy Kopernikusz is) összeütközésbe került a katolikus egyházzal. Az inkvizíció 1633-ban a könyveit betiltotta, Galileit tanainak megtagadására kényszerítette, és házi őrizetben kellett élnie 1642-ben bekövetkezett haláláig.

„Isten nem kívánhatja, hogy lemondjunk érzékszerveink és értelmünk használatáról a természet közvetlenül tapasztalt dolgaiban.”

A katolikus egyház csak 1992-ben érvénytelenítette az ítéletet.

Mindezeknek mi köze a mai naphoz?

Eretnekség és tudomány a történelem bugyraiban | ClimeNews - Hírportál1543. május 24: Fentebb hivatkozott Nikolausz Kopernikusz (Mikolaj Kopernik) lengyel csillagász halála (szül. 1473. febr. 19.). A napközéppontú világszemlélet kialakítója Európában.
A fromborki székesegyház kananokja volt, de ennek ellenére Az égi pályák körforgásáról c. műve három évszázadig, 1835-ig az egyházilag tiltott könyvek listáján volt. Mint eretneket, jeltelen sírba temették a székesegyházban.
Közel fél évezredig tartott, amíg a “tévedhetetlen” egyház a tévedését beismerte. 2004-ben földi maradványait felkutatták és az uppsalai egyetemen őrzött könyveiben talált hajszálak DNS-e segítségével azonosították. 2010 május 22-én a lengyel prímás újratemette a székesegyházban.

A történelem legnagyobb humanitárius katasztrófájában bűnrészes katolikus téveszme beismerésére sajnos nem kell majd évszázadokat várni – mert már nincsenek is évszázadok előttünk. A túlnépesedés, aminek jelentős oka a vallási szaporodás-erőltetés és fogamzásgátlás-tiltás, már sokkal hamarabb a civilizáció, sőt a bioszféra összeomlásához vezet.

De már addig is, mint a történelemben folytonosan, százmilliók élete nyomorúságos amiatt, hogy tudományellenes agy- és szívmosásban nőnek fel. (Simonyi, Gyula I.)

Segítsd a fogamzásgátlást nélkülözőket – magadat is segíted vele!

ClimeNews


Ahogy az éghajlati válság fokozódik...

...a megalapítása óta karbonsemleges módon fenntartott ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről és a légköri szennyezésekről szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.